Ismét élen a Bayer

Az ötödik percben már el is könyvelhette első sikerét a Leverkusen, történetesen azt, hogy átjutott a félpályán – pedig ha valamelyik csapatnak tartania kellett a meccstől, az a többek között Diegót és Claudio Pizarrót is nélkülöző Werder volt. Ehhez képest Torsten Frings ravasz szabadrúgása, Hugo Almeida óriási erejű lövése, majd a bal kapufát alig elkerülő kísérlete egyértelmű brémai fölényre utalt, bár ha csak a múltat vesszük alapul, ez nem is meglepő.

A hagyományosan a támadófutballt preferáló csapatok ezt megelőző hat párharcából ötöt ugyanis a zöldek nyertek meg (a hatodik iksz lett), sőt a nemes párviadal történetében mindössze kétszer(!) kaptak ki odahaza a gyógyszergyáriaktól a Bundesligában, akik a 2004. május 15-én megrendezett, az akkor már bajnok Werder szempontjából tökéletesen tét nélküli mérkőzésen 6–2-es csapást mértek riválisukra. A góláradat amúgy is jellemző e két együttes közös randevúira, ám a kezdeti rohamok után a hazaiak is átváltottak biztonsági játékra, és miután a Leverkusen is csupán a 16-os előteréig bizonyult kreatívnak, szokatlan módon 0–0-val zárult a félidő. A brazil karmester, Diego hiánya a második félidőben már határozottan szemet szúrt, mert egyre több rossz elképzelés és pontatlan megoldás jellemezte a brémai támadásokat a középpálya környékén, és az idő előrehaladtával egyre elkeseredettebbé is vált a gárda. A rafinált Stefan Kiessling irányította, kétségtelenül egységesebb csapat benyomását keltő Bayer szép lassan vetélytársa fölé nőtt, és a szinte ismeretlen svájci legény, Pirmin Schwegler a 68. percben kis híján meg is szerezte a vezetést – ha az elé kerülő labdát senkitől sem zavartatva nem bikázta volna az égbe. De ami késik, nem múlik, még ha a szereposztás nem is volt ugyanaz: jobb oldali akció végén zavar támadt a Bremen védelmében, a megingást pedig Vidal könyörtelenül kihasználta; Manuel Friedrich találata után pedig egyértelművé vált, hogy Bruno Labbadia együttese legalább 24 óráig visszakerült a tabella élére.

René Adler, a Bayer és a német válogatott ragyogó képességű kapusa pedig tovább nyújtotta góltalansági szériáját, már 271 perce érintetlen a hálója.