Ruud Hesp, Michael Reiziger, Frank és Ronald de Boer, Boudewijn Zenden, Phillip Cocu és Patrick Kluivert egyszer már kísérletet tett Spanyolország meghódítására, de a Barcelonában a kilencvenes évek végén, illetve az új évezred elején lezajlott „narancsos forradalom” csak a határokon belül járt eredménnyel. Az elmúlt évtizedben ez a hetes holland flotta volt a legnagyobb, amely egy csapaton belül légiósként pályára lépett a Primera Divisiónban (1999. november 20-án a Valencia elleni 3–1-es vereség alkalmával), és bár a Real Madrid ezt a csúcsot nem döntheti meg, az évtizedes klubrekord a múlté lehet (még ha Ruud van Nistelrooy sérülése miatt leghamarabb a következő évadban is). Klaas-Jan Huntelaar szerződtetésével, illetve csütörtöki hivatalos bemutatásával véglegessé vált, hogy január elsejétől hat holland (Van Nistelrooy és Huntelaar mellett Wesley Sneijder, Rafael van der Vaart, Arjen Robben és Royston Drenthe) áll a királyi gárda szolgálatában.
A holland hódítás különösen azért furcsa, mert a mostani hatos kontingens tagjait megelőzően összesen két (!) németalföldi futballista, John Metgod és Clarence Seedorf játszott a Realban. Csak akkor éppen nem tőlük várták a megváltást, hanem legfeljebb iparosnak szánták őket, most meg többeknek hadvezéri szerepet szánnak. Most ők vannak olyan helyzetben, mint két évvel ezelőtt a brazilok. 2006-ban ugyanis ők voltak az aktuális „királycsinálók”, a tavasszal négy mérkőzésen is öten próbálták meg sikerre vinni a Madridot – az egy-egy győzelem és döntetlen, valamint a két vereség jelzi, hogy ez mennyire sikerült. Legutóbb 2006. április 1-jén indult öt brazil is harcba, akkor a Barcelona elleni el clásicón Cicinho, Roberto Carlos, Júlio Baptista, Robinho és Ronaldo sem tudott 1–1-es döntetlennél jobbat kihozni a Camp Nou-beli vendégszereplésből.
Január 4-én, a Real Madrid első 2009-es hazai mérkőzésén az ötös rekordot beállíthatja a Real, már ha az új igazolás szóhoz jut. Helyzetét nehezíti, hogy bokasérülésből lábadozik, illetve hogy a vezetők nem tudják eldönteni, hol is a helye valójában. A vezetőedző, Bernd Schuster szerint egyértelműen a kezdőben, Ramón Calderón klubelnök viszont állítja, oda még be kell verekednie magát.
„Nálam most Robben, Raúl és Higuaín alkotja a Real csatársorát – jelentette ki a presidente. – Huntelaar jó játékos, de még be kell verekednie magát a kezdőbe. Nem aggódom miatta, mert szerintem a valóságban többet ér annál a huszonhétmilliónál, amit kifizettünk. Negyvenet sem sajnáltam volna, ha azt nézzük, hogy az Ajax az előző nyáron annyit kért érte. Csak éppen mindig a kereslet és a kínálat határozza meg az árat. Nekünk most szerencsénk volt, az Ajaxnak pedig köszönjük, hogy elengedte.”
Predrag Mijatovics, a Real sportigazgatója szerint viszont senkinek sem kell aggódnia, Huntelaart nem „félszezonos” befektetésnek szánják.
„Nagyszerű gólgyáros, aki az Ajaxban és a holland válogatottban is megmutatta, mire képes – mondta az 1998-as BLdöntő egyetlen gólszerzője. – Nem most akartuk szerződtetni, de Van Nistelrooy sérülése felgyorsította a folyamatokat. Kevés időnk volt olyan játékost találni, aki szabad, játszhat a Bajnokok Ligájában, hozzánk akar igazolni, és még erősítést is jelent. Voltak más lehetőségeink is, de inkább a hosszabb távú megoldásra voksoltunk.”
Az átigazolással nem csupán a tél első nagy transzferjét, hanem spanyol idénycsúcsot is elkönyvelhetett a Real, elvégre Huntelaar lett a 16. külföldi a keretben, ilyen sok légióst pedig egyetlen más klub sem foglalkoztat. Persze megeshet, hogy hosszabb távon csökken a vendégmunkások száma, elvégre az egyik spanyol lap a „Vadász” becenevű csatár érkezése után „Bienvenidos Huntelaar, adios Van Nistelrooy” címmel jelent meg.
Bár a magunk részéről „Van Gol” lelépését a színről azért nem mernénk biztosra venni.