Csatabárd elásva

MIHÁLYI ANDRÁSMIHÁLYI ANDRÁS
Vágólapra másolva!
2009.02.15. 23:11
Címkék
Az egyik (Pécs) kétszeres Euroliga-bronzérmes, tízszeres magyar bajnok és kilencszeres Magyar Kupa-győztes, a másik (Sopron) Ronchettikupa-aranyérmes, ötszörös bajnok és kétszer nyert Magyar Kupát. Tekintélyes eredménylisták, most pedig mindkét magyar csapatot ott találjuk a kontinens legjobb nyolc női kosarasklubja között. Ezúttal mégis arról írunk, noha még tombol a hideg tél, a sikerek enyhülést hoztak két elitegyüttesünk hűvös viszonyában – reméljük, nem csak a következő érdekellentétig.

Annyira jellemző: van két remek magyar együttes, esetünkben két kiváló női kosárlabdacsapat, és hosszú évek óta folyik a kölcsönös utálkozás. Még hagyján, hogy szurkolói szinten, de a vezetők között is: se szeri, se száma azoknak az ügyeknek, amelyek miatt a pályán kívül is szembe kerültek egymással a pécsiek és a soproniak. Persze túl idilli lenne, ha csak a játéktérre korlátozódna a rivalizálás, de az utóbbi időben túlságosan is rátelepedett a két honi együttes viszonyára a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás. Pedig lehetnének még jó szomszédok is. Mondjuk úgy, ahogy a szegediek és a veszprémiek férfi kézilabdában, akik a bajban félre tudták tenni a régi sérelmeket, és az ellenségeskedés helyett előtérbe került a sportbarátság.

A soproniak főszponzora hozta össze a vezetőket

Most jó hírrel szolgálhatunk: állítólag békejobbot nyújtott egymásnak a MiZo Pécs 2010 és az MKB-Euroleasing Sopron első számú vezetője. Aki nem hiszi, megnézheti a sporttelevízió egyes csatornáján hétfő este negyed nyolckor a Mai helyzet című műsorban.

„Eddig is csak bizonyos kérdéskörökben volt konfliktus, de mivel az európai női kosárlabdában abszolút élharcos a két magyar csapat, meg kell süvegelnünk a másik sikereit – mondja Rózsa Gábor, a pécsi ügyvezető. – Az eredményeinket hírül kell adni minden lehetséges fórumon, hogy még több, akár még adakozóbb hívet szerezzünk a sportágnak. Épp a válogatott kapcsán egyeztettünk Farkas Balázs úrral, amikor jött az ötlet, hogy kapcsolatainkat kihasználva próbáljuk meg közös sikereinket még eladhatóbbá tenni, és a Sport Tv, személy szerint Máté Pál főszerkesztő abszolút nyitott volt. Nem kellett sok telefont lebonyolítanom, örültem, hogy Zoltánnal együtt ott lehettünk.”

Némi magyarázat az elöljáró szavaihoz: Farkas Balázs az MKB-Euroleasing Zrt. elnök-vezérigazgatója, azé a cégé, amely a nagy rivális soproniak legfőbb támogatója. A mecénás régóta jó viszonyt ápol a pécsiekkel is, két esztendeje például saját autójával vitte kórházba a fekete-fehérek egyik akkori kulcsemberét, az amerikai Vickie Johnsont, aki súlyosnak tűnő fejsérülést szenvedett egy fővárosi bajnokin, amelyen Farkas is jelen volt. Arra is rákérdeztünk Rózsánál, milyennek tartja most a két klub viszonyát, és a következő választ kaptuk: „Normális munkakapcsolat. Korrekt párbeszédet folytatunk az aktuális kérdésekben, akár a belföldi, akár a külföldi ügyeket nézzük.”

S akkor jöjjön a kollégája által szintén megemlített Török Zoltán, az MKB-Euroleasing Soprontól: „Amikor sikerekről van szó, sokkal könnyebb megtalálni a közös nevezőt. A két csapat viszonyát ebből adódóan mindig nagyban befolyásolja a bajnokság adott periódusa: amikor épp kiélezett mérkőzéseket játszunk egymással, sokkal gyakoribbak a viták, mint most, amikor az NB I-ben csendesebb időszak van, és egymás nemzetközi sikereiről kell beszélni. Ami engem illet, nagyon pozitívan éltem meg a mostani kerekasztal-beszélgetést, s azt hiszem, ez a tévéinterjúból is ki fog derülni. Egyébként Gáborral mindig egymás mellé ülünk, ha nemzetközi eseményen jelenünk meg, és a szünetekben együtt beszéljük meg a fejleményeket.”

Jó példa lehet a két edző rendszeres párbeszéde

Tehát az esetleges vitákat a nemzetközi porondon eddig is félre tudták tenni, ami jó jel. Miként az is, hogy az edzők (pécsi részről Fűzy Ákos, soproni oldalról Székely Norbert) rendszeresen beszélnek egymással a szakmáról, a köztük lévő partneri viszony elősegíti a gyakori tapasztalatcserét az euroligás ellenfelekről – amire szükség is volt például a sorozat nyolcaddöntőjében, a MiZo az MKB korábbi csoportjából kapott ellenfelet, és fordítva. Kettejük között régóta jó a kapcsolat, dolgoztak már együtt utánpótlásvonalon válogatott mel­lett is, kollegialitásuk minta lehet kenyéradóik számára, akiknek kapcsolatát Török ekképp jellemezte: „Összességé­ben normálisnak és korrektnek mondható. Legalábbis Sopronból így látszik.”

Most tehát minden szép és jó, de reméljük, az eddigi problémákat nem csak egyszerűen a szőnyeg alá seperték, hanem ki is beszélték – legalább adáson kívül, de még jobb, ha azon belül. Mert pengeváltásban az utóbbi időben sem volt hiány, elég csak arra gondolni, hogy a leghűségesebb városban mennyire zokon vették, amikor a mecsekaljaiak korábbi edzője, Rátgéber László állítólag azt mondta egy interjúban, hogy a Sopron nem euroligás szintű csapat. Noha a hivatalos verzió más volt (a Semsei Barbara válogatottbeli sérüléséért elmaradó kártérítés), nem lennénk meglepve, ha az emlékiratokból egyszer majd kiderülne, hogy a női nemzeti együttesünk szövetségi kapitányaként is ténykedő tréner szavai miatt nem engedték el nemrégiben a legjobbak közé a soproniak kiválóságait.

Kideríthetetlen, ki kezdte a vetélytársak viszályát

S itt van még a Krivacsevics-ügy, amelyet a pécsiek jogi útra tereltek. Emlékezetes, hogy a szerb származású, magyar állampolgárságú fiatal centeren mennyire összevesztek a felek, mert Baranyában máig is az az álláspont, hogy ne távozzon egy játékos négyéves szerződése felénél, az északnyugati határszélen azonban megtalálták a kiskaput arra, hogyan csábítsák vissza a még mindig csak 18 éves ifjú hölgyet – igen, vissza, mert Krivacsevics Tijana anno épp a Sopron színeiben játszotta első NB I-es mérkőzését. Ezért is furcsa esetében nevelési költségtérítésről beszélni, abban viszont kétségkívül a pécsieknek van igazuk, hogy egy írásban is szentesített megállapodás ne legyen pusztába kiáltott szó, ezért most a bíróságon próbálnak meg érvényt szerezni neki.

Szóval akadnak itt szurka-piszkák oda-vissza, és ha még inkább visszamennénk az időben, nyilván még több, akkor elvarratlannak tűnő szálat találnánk, amelyeket remélhetőleg most elvarrtak. De talán nem is érdemes belemenni, hogy ki kezdte az adok-kapokat. Ennek már az óvodában sincs jelentősége, és ha valamikor, most igazán jó, hogy nem kell belharcokkal foglalkozni, mert itt van a nyakunkon a női Euroliga kedden kezdődő negyeddöntője – amelyben már a final four a tét!

Szögezzük is le gyorsan: már az is hatalmas tett, hogy két csapatunk is ott van a legjobb nyolc között, mert ezt rajtunk kívül csak két igazi kosaras nagyhatalom, Oroszország és Spanyolország mondhatja el magáról.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik