A legelső alkalommal csődöt mondott a csapat Európa-bajnokságon bevezetett egyik új szabály. Eszerint az 1500 méternél hosszabb távokon a verseny közben, különböző távolság megtétele után kizárják az utolsó helyezetteket. A módosítás célja az volt, hogy izgalmasabbá váljon a küzdelem, s a táv elején se kocogjanak az indulók. Az új szabály a Leiriában rendezett viadal női 3000 méterén mutatkozott be. Az első kiállítás 1000 méternél volt, a mezőny szinte egy bolyban futott. A kritikus részhez közeledve a hátsók kétségbeesetten fokozták volna a tempót, nem így az előttük haladók. De mivel senki sem akart kiesni, az utolsók hajrázva belerohantak a mezőny elejébe. Szerencsére senki sem esett el, ám azt a nézők sem tudták eldönteni, melyik versenyzőnek kellene kiállnia. Egyik futó sem hagyta abba a küzdelmet, a tévén pedig egyszer sem ismételték meg a jelenetet. (Pedig éppen a tévéközvetítések miatt módosították az előírásokat.) 1200 méternél már egyértelmű volt, ki halad leghátul, nem volt kétséges a kieső személye, ám tíz helyett még így is tizenegyen maradtak a pályán. Eközben az élen az olimpiai bajnok orosz Gulnara Szamitova diktálta a tempót , ám a nyakán ott lihegett a hátulról előretörő spanyol Natalia Rodríguez. Az utolsó kört a spanyol versenyző bírta jobban, fölényesen nyerte meg a versenyt, de csak addig örülhetett, amíg nem közölték vele, hogy ő az a futó, aki elsőként kiesett. S ha már a tévéközvetítés miatt vezettek be új szabályokat, egyeztetni kellett volna az adás vezetőjével is. Merthogy a következő hasonló számban, a női akadályfutásban éppen az első részhajránál kapcsoltak át a távolugrásra, ami végképp értelmetlenné tette a változtatásokat. Mintha a 100 méteres síkfutásban az utolsó tíz métert nem közvetítenék…
Az ügyességi számoknál éppen a legfontosabbat, a jó eredmény elérését akadályozta meg az új rendszer. Rúdugrásban a német Silke Spiegelburg csak másodszor verte le a 465 centimétert, mégsem folytathatta a versenyt, mert előzőleg is volt két rontása. Az új szabály szerint viszont a negyedik rontott kísérlet után a sportolónak abba kell hagynia a küzdelmet. Az orosz Julija Golubcsikovának 470-en „maradt bent” ugyanígy két kísérlete. A legrosszabbul talán az orosz diszkoszvető, Oleszja Korotkova járt, aki mindössze kettőt dobhatott, s így legjobbjánál 15 méterrel rosszabb teljesítménnyel búcsúzott. Elsőre ugyanis kilépett, második kísérletét elrontotta (46.25), s ezzel be is fejezte. Merthogy a korábban megszokott négy helyett a mezőny fele csak kettőt dobhatott. Hasonló történt az orosz kalapácsvetővel, Alekszej Zagornijjal (70.99) is.