„Jó volt, mester?” – a kérdés Cseh Lászlótól érkezett, Turi György válasza minderre egy széles mosoly és egy erőteljes kézfogás volt.
Naná, hogy jó volt!
Cseh László már a délelőtti előfutamok során magabiztosan tempózott 200 méter vegyesen, nem mellesleg a Pekingben úszott Európa-csúcsát is megdöntötte (1.56.34), és a legjobb idővel lépett tovább a középdöntőbe.
Ott aztán következett Ryan Lochte – merthogy az teljesen egyértelmű volt, hogy a szám második középdöntője kettejük párharcát hozza majd.
És hozta is!
Cseh Laci a megszokott tar fejjel vonult a rajtkövekhez, majd magasba emelte a kezét – az integetés barátnőjének és édesanyjának szólt.
Az első (pillangó) és az utolsó (gyors) ötven méter a magyar fiúnak sikerült jobban, a táv közepe viszont az amerikainak, a legvégén pedig századra azonos idővel értek célba.
Így aztán joggal mosolyoghatott Turi György, s persze a hátba veregetés is járt a tanítványnak.
„Végre azt láttam, amit szerettem volna, amit előző este megbeszéltünk Lacival! Néhány századot leszámítva minden úszásnemben azt hozta, amit vártam” – a mondat után mester és tanítványa össze is dugta a fejét, és elmélyülten nézegette a papirost, amelyen a várt és a teljesített részidők voltak.
Vajon mit rejt majd a csütörtök esti finálé előtt megírandó lapocska...?