Kipukkadt a ciprusi futball-lufi - hasznot húzhatunk belőle?

„Válság van” – hallhattuk az utóbbi években sok ezerszer a sajtóban, az utcán sétálva, az otthonunkban és szinte mindenhol. A politikusok, a gazdasági szakemberek előszeretettel indokolják ezzel a kifejezéssel, ha egy rossz hírt kell közölniük, de gyakran már az átlagemberek is ezzel a két szóval térnek ki egy vacsora-, mozi- vagy sörmeghívás elől, pedig előfordul, hogy csak kifogásként szolgál ez a kifejezés.

A ciprusiakat azonban az utóbbi egy hónapban biztosan nem érheti az a vád, hogy csak kifogásként emlegetik a pénzügyi válságot. Március közepe óta kaotikus állapotok uralkodnak a szigetországban. Több nagy bank is bedőlt, az emberek nem jutnak hozzá saját megtakarításaikhoz, a kormány kemény megszorításokat vezetett be, és egyelőre minden bizonytalan a jövővel kapcsolatban. A bankválság pedig a sportra, azon belül az eddig virágzó ciprusi futballra is óriási hatással van.

„Általános érvényű tanulság, hogy a sport mindig érzékenyen reagál a gazdaság változásaira. Ha a gazdaság válságban van, azt a sport mindig megérzi. A pénzügyi nehézségekbe kerülő vállalatok ugyanis először a marketingköltségeiket csökkentik, amelynek általában jelentős része a sportszponzoráció. Ez a jelenség persze csak az üzletszerűen működő területekre jellemző. Ugyanezt láthattuk, amikor kétezer-nyolcban jött a pénzügyi válság, amely a szponzoráción és a sportlétesítmények létrehozásán éreztette a hatását. Hogy csak egy példát mondjak a sok közül, Kevin McCabe Ferencváros-projektje is emiatt dőlt be” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász a Nemzeti Sport Online-nak.

A Ciprusról érkező hírek finoman szólva nem biztatóak. A szigetország labdarúgása óriási változások előtt áll, arról lehet hallani, hogy szinte mindegyik klub kénytelen lesz csökkenteni a költségeit a bankválság miatt, és több klubelnök már bejelentette, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos mértékben megnyirbálja a játékosok fizetését a következő idényben. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a dicsőséges ciprusi évekkel!

ÖT ÉVIG TARTOTT A CIPRUSI CSODA

A ciprusi klubfutball az utóbbi néhány évben soha nem látott sikereket ért el, és ennek magyar résztvevője is volt. Nagy Zoltán tagja volt az Anorthoszisz keretének, amely 2008 nyarán történelmi tettet hajtott végre, és végigmenetelve három selejtezőkörön első ciprusi csapatként feljutott a Bajnokok Ligája főtáblájára. Noha a csoportban utolsó lett az együttes, hat ponttal búcsúzott a legrangosabb európai kupasorozattól, ami megsüvegelendő teljesítmény. A magyar kapus pedig két összecsapáson kapott szerepet a BL-ben.

Egy idénnyel később az APOEL hajtott végre hasonló bravúrt, majd bár 2010–2011-ben nem volt ciprusi csapat sem a BL-ben, sem az Európa-ligában, a legutóbbi szezonban az APOEL egészen a Bajnokok Ligája-negyeddöntőjéig menetelt, míg eközben az AEK Larnaca az Európa-liga csoportkörében esett ki, és az El főtábláján ebben az évadban is volt ciprusi klub (AEL Limassol).

Az APOEL bő egy évvel ezelőtt maradt alul a Real Madrid elleni BL-negyeddöntőben, miután a Zenit, a Porto és a Sahtar Doneck előtt csoportgyőztes lett, majd a legjobb tizenhat között a Lyont búcsúztatta, és akkoriban mindenki a ciprusi csodáról beszélt.

A 20 ÉVVEL EZELŐTTI ÁLLAPOTOK JÖHETNEK VISSZA

Most azonban lehetetlennek látszik hasonlóan kiugró teljesítmény egy ciprusi gárdától, sőt néhány klubnak még a fennállása is veszélybe került, és a helyi újságírók szerint az már biztosnak tűnik, hogy mindegyik csapatnak csaknem a felére kell redukálnia a költségvetését.

„Nagyon nehéz most a helyzet Cipruson, és a válság a labdarúgásra is nagy hatással van. Rengeteg klub próbál megoldást találni, mivel kifogytak a pénzből, és közülük számosan teljesen eladósodtak. A ciprusi szövetség vezetői szerint négy vagy öt csapat pontlevonással lesz kénytelen elkezdeni a következő idényt” – vázolta a helyzetet Hrisztoforosz Hrisztofi, a ciprusi Politis News újságírója.

„A kluboknak jelentős mértékben csökkenteniük kell a költségvetésüket, ezért biztos vagyok benne, hogy a fizetések is alacsonyabbak lesznek. Főleg a nagyobb kluboknál. Emiatt új futballisták érkezése sem várható. Egyelőre nem lehet tudni, mennyien távoznak esetleg a ligából, egy hónap múlva jobb képet kaphatunk erről, amikor véget ér a bajnokság. A ciprusi bajnokság színvonala mindenesetre biztosan nem lesz ugyanaz, de bízunk benne, hogy egy-egy csapatunk továbbra is el tud jutni a nemzetközi porondra” – tette hozzá a szakíró.

„Még olyan kijelentéseket is hallottam, hogy a ciprusi futball színvonala a kilencvenes évek eleji állapotra fog visszaesni. A nagy kluboknak, mint az APOEL, a Bajnokok Ligája-szereplésből származó bevétele is bent van a bankban, amit meg akarnak adóztatni. Itt több millió eurós tételről beszélünk, és akár harminc-negyven százalékot is elveszíthetnek ebből. A nagy cégek, amelyek eddig támogatták a futballt, nevüket és pénzüket adták a közvetítésekhez, harminc-negyven-ötven százalékos szponzorációcsökkentést terveznek” – mondta az éveken keresztül Cipruson futballozó Nagy Zoltán, aki jelenleg is a szigetországban él, és nap mint nap megtapasztalja a válság hatásait; ő is arra vár, hogy megtudja, mennyit veszít el a bankbetétéből.

AZ IDEGENLÉGIÓSOK ELHAGYHATJÁK A SÜLLYEDŐ HAJÓT

Kisebb pénzből kisebb futballt lehet működtetni, ez teljesen egyértelmű, de más tényezők miatt is gyökeres változás várható a ciprusi labdarúgásban. Ebben az országban a legnagyobb ugyanis a légiósok aránya a világon: egy januári kimutatás szerint a futballisták 74.2 százaléka (!) külföldi (a második helyen Anglia áll 55.1 százalékkal), akiket a megélhetésen és a jó időjáráson kívül semmi nem köt jelenlegi lakóhelyükhöz. Ezzel persze még nem lenne baj, ha jól értékesíthető játékosokról lenne szó, de a Cipruson futballozó légiósok döntő többsége karrierje végéhez közeledik, és már csak levezet, így átigazolási díjat sem várhatnak értük a klubok.

„A nagy csapatok azt nyilatkozzák, hogy megpróbálják megtartani a légiósokat, de azok a külföldi labdarúgók, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy nem szívesen mennének bele a fizetéscsökkentésbe, inkább távoznának – vázolta tapasztalatait Nagy Zoltán. – Beszéltem olyan légióssal, akinek van itt a bankban félretett pénze, de olyannal is, aki mindig hazaküldi a fizetését Portugáliába. Ha egy olyan játékos fizetését akarják a felére csökkenteni, akit nem köt ide semmi, az felhívja a menedzserét, hogy keressen neki másik csapatot.”

„Januárban volt két éve, hogy Ciprusra igazoltam. A helyzet azóta elég kemény lett az országban, az emberek rendkívül bizonytalanok, hogy mit hoz a jövő – nyilatkozta Jonathan Aspas néhány hete a Marcának a ciprusi bankválság kirobbanása után. – A ligát a Marfin Laiki Bank szponzorálja, amely bedőlt, és olyan pletykák keringenek, hogy az ügyfelek elvesztik a megtakarításaikat. A legtöbb ciprusi játékos is náluk vezet számlát, vagy a Bank of Cyprusnál, amelyet szintén sújtott a válság. A külföldiekkel más a helyzet, kevesen tartjuk a pénzünket helyi bankszámlán.”

Aspas tehát ebből a szempontból nyugodt lehet, arról azonban még fogalma sincs, mit hoz számára a következő néhány hónap, hiszen nagy változások várhatóak, a klubok többsége ugyanis már nem képes fizetni a futballisták jussát. „Számos csapat már háromhavi elmaradásban van a bérekkel a játékosok felé, és több klubelnök is kijelentette, hogy akár negyven százalékkal is csökkenti a következő idény költségvetését – mondta Aspas, akit még egy évig szerződés köt az Alki Larnacához. – De senki sem tudja, mi fog történni.”

A légiósok jövője tehát bizonytalan az országban, senkinek nem ajánljuk, hogy nagy tételben fogadjon arra, hogy a Cipruson futballozók háromnegyede a következő idényben is külföldi lesz. A kiöregedő légiósok – akiket eleve a magas fizetéssel csábítottak magukhoz – minden bizonnyal elhagyják a süllyedő hajót, és olyan klubot keresnek, ahol még megkereshetik nagyjából azt a pénzt, amit a szigetországban. De akkor ki játszik majd a ciprusi klubokban?

MAGYARORSZÁGNAK JÓ HÍRE VAN – TÖBBEN JÖHETNEK CIPRUSRÓL

A ciprusi helyzettel kapcsolatban a Nemzeti Sport Online egy, a szigetországi futballbizniszben jártas menedzser véleményét is kikérte. Dragan Szekulics elmondta, több, Cipruson futballozó játékossal és edzővel is kapcsolatban áll, akik már jelezték, a nyáron mindenképp távozni szeretnének a több hónapos fizetéselmaradások miatt.

„Nyáron valószínűleg nagyon sokan elhagyják Ciprust. Az APOEL, Anorthoszisz, Omonia hármasnál is lehetnek problémák, de ennek a három klubnak még van olyan támogatói háttere, hogy átvészelhetik ezt a nehéz időszakot, a többi egyesületnél viszont nem látják a jövőt a labdarúgók. Nekem két szlovák futballistám is van, akik már jelezték, hogy eljönnének ciprusi klubjuktól a két-három hónapos fizetéselmaradások miatt, illetve két afrikai játékos is megkeresett, hogy nézzek neki új csapatot – kezdte a helyzet jellemzését Szekulics. – Egyelőre azonban kivárnak a futballisták, mert élő szerződésük van, és attól tartanak, hogy ha jogi útra terelik az ügyet és kérik megállapodásuk azonnali felbontását, akkor még az eddig elmaradt bérüket sem kapják meg, ezért nyárig mindenki kivár. Ugyanakkor nemcsak a játékosok, hanem az edzők közül is sokan távozhatnak.”

Magyarország tekintetében érdekes kérdés, hogy a nehéz ciprusi gazdasági helyzetben megfordulhat-e az eddigi irány, és jöhetnek-e a szigetországból hozzánk játékosok. A korábbi években ugyanis ennek ellenkezőjét tapasztalhattuk, tőlünk szerződtek értékes külföldiek Ciprusra. Az Omonia Nicosiában például három volt NB I-es játékos is futballozik: a brazil André Alves, a máltai André Schembri és a brazil származású, de magyar válogatott Leandro. (Utóbbi még decemberben nyilatkozott az NSO-nak arról, hogy a szezon végén jó eséllyel visszatér Magyarországra)

„Cipruson a légiósok fizetése havonta úgy nagyjából három és negyvenezer euró között mozog, a legjobban keresők talán a negyvenötezret is elérhetik. Ha a negyvenezres határt Magyarországon még nem is közelítik meg a klubok, de vannak olyan csapatok, amelyek képesek versenyképes fizetést kínálni – válaszolta ezzel kapcsolatban a hazánkban élő játékosügynök. – Ezért biztos vagyok benne, hogy jönnek majd futballisták Magyarországra Ciprusról, akár az általam képviseltek közül is. Ennek az is az oka, hogy a magyar együtteseknek most jó hírük van, tudni lehet, hogy itt a legtöbb klubnál megkapják a labdarúgók a járandóságukat (itt nem a Kecskemétre vagy az Egri FC-re gondolhatunk – a szerk.). Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy Cipruson most, a válság következtében nagyon drága lett az élet.”

A menedzser által említett fizetések egyébként már nem is állnak messze a magyar viszonyoktól, hiszen mint azt tavaly őszi elemzésünkben kimutattuk, az NB I-ben nagyjából havi kétezer eurónál kezdődnek a légiósok keresetei, míg a felső határ 25-30 ezer euró környékén mozog.

A CIPRUSI FIATALOK VEHETIK ÁT A LÉGIÓSOK HELYÉT, A VÁLOGATOTT PROFITÁLHAT A VÁLSÁGBÓL

A légiósok közül tehát sokan minden bizonnyal elhagyják Ciprust, így adódik a kérdés, hogy ki veheti át a helyüket. Átigazolási díjat biztosan nem tudnak fizetni a klubok – a magas transzferösszegek eddig sem voltak jellemzőek –, és a magas bérek is ki vannak zárva. Nem marad más, a fiatal ciprusi labdarúgóknak kell szerepet adni, akik eddig a háttérbe szorultak a más országbeliek miatt.

„Éppen ez a pozitív vetülete a válságnak, hogy több saját nevelésű játékos kap majd szerepet az akadémiákról, amire eddig kevés példát láthattunk, pedig vannak fiatal tehetségek. A kisebb csapatok számára ez nagy lehetőséget nyújthat” – jelentette ki Hrisztoforosz Hrisztofi.

A sportújságíró szavait Nagy Zoltán is megerősítette, aki korábbi klubja jövőjét vázolta: „A volt csapatomnál, az Anorthoszisznál mondták, hogy sokkal jobban figyelnek majd az akadémiára, arra építenek, mivel az éves költségvetést minden csapatnál meg kell majd nyirbálni.”

Abból pedig, hogy a klubok a hazai játékosokra fognak építeni, a ciprusi válogatott profitálhat a legnagyobb mértékben, ugyanis a szigetország fiataljai végre rendszeres játéklehetőséget kaphatnak, és a klubok több futballistát nevelhetnek a jelenleg a világranglista 123. helyén álló, a világbajnoki selejtezőcsoportjában Szlovéniát megelőzve utolsó előtti nemzeti csapatnak.

Egyes vélemények szerint pedig összekovácsoló ereje is lehet a nehéz időszaknak: elképzelhető, hogy enyhül az ellentét Ciprus görög és török része között, és akár még az is előfordulhat, hogy a Ciprusi Labdarúgó-szövetség több mint ötven év után visszafogadja az égisze alá a sziget török felének klubjait.