Lupescu 74-szeres válogatott játékosként maga is az „Aranygeneráció” meghatározó tagja volt, és már több mint egy évtizedes sportvezetői tapasztalattal a háta mögött lett Burleanu első számú kihívója. 2005 és 2012 között a FRF általános igazgatójaként dolgozott, majd hat évig az UEFA technikai bizottságát vezette. Nyoni állását azonban feladta, hogy versenybe szálljon a hazai szövetség vezetéséért, miután egykori csapattársai Burleanu első négyéves ciklusának legfőbb bírálói lettek. Mivel a tisztségért már kétszer is induló Gheorghe Popescu büntetett előéletűként (átigazolási pénzek elsikkasztásáért, pénzmosásért és adócsalásért ítélték el három évre, ebből másfelet töltött le) nem jöhetett szóba, Lupescu lett a jelöltjük, és a román sportsajtó harsány támogatását is élvezték több mint féléves kampányuk során. Az egykori középpályás a szövetség szinte teljes vezetésének cseréjét ígérte, még a csupán tavaly ősszel kinevezett Cosmin Contra szövetségi kapitányt is menesztette volna, Constantin Galcát javasolva a helyére.
A szövetség anyagi helyzetét stabilizáló Burleanuval szembeni legfőbb kifogás az volt, hogy futballszakemberek helyett az államigazgatásból érkezett hivatalnokokkal töltötte fel a FRF irodáit. A politikatudományból doktoráló elnök 2014-es megválasztása előtt maga is a parlament jogi bizottságának külső szakértőjeként, majd az államelnöki hivatalban dolgozott.
A személyeskedéstől sem mentes közgyűlés végén Burleanu 168 szavazatot kapott a 254-ből, Lupescu 78-at, Marcel Puscas 8-at, Ilie Dragan pedig egyet sem. Az újraválasztott elnöknek kiválóak a kapcsolatai a magyar szövetséggel, négy éve választási programja jelentős részét Csányi Sándor MLSZ-elnök inspirálta, mandátuma elején pedig a korábban Diósgyőrben is dolgozó Zorislav (Zoltan) Kovac volt a FRF utánpótlás-igazgatója.