„A Milan és Ralf Rangnick közösen arra jutott, hogy a mostani nem a megfelelő időpont, és pillanatnyilag nincs is ok arra, hogy együtt dolgozzanak. Ezt figyelembe véve, valamint tekintettel a Stefano Piolival elért fejlődésre, a felek úgy határoztak, hogy Ralf Rangnick nem vállal szerepet az olasz klubnál” – olvasható a szakember tanácsadója, Marc Kosicke hivatalos közleményében. A döntés meglepte a sportsajtót, mert hónapokon keresztül biztosnak tetszett, hogy a 62 éves német vezetésével tér(het) vissza az európai elitbe a milánói alakulat.
De miért nem bíznak benne? Valóban a makacs szakvezető kinevezése lett volna a legjobb megoldás?
A LE NEM MOSOTT BÉLYEG TÖRTÉNETE
Ralf Rangnick követ hajított az állóvízbe, és sokáig úgy tűnt, elsodorják a fodrozódó hullámok. A szakember 1998 decemberében a ZDF Sportstudio című adásában a mágnestábla előtt állva lenyűgözte a nézőket. Az emlékezetes szereplés egyik részlete ma is megtalálható a Youtube-on, az öt évvel ezelőtt felkerült videó nézettsége alapján kijelenthető, hogy korszakalkotó előadása a négyvédős rendszer előnyeiről nem vész a feledés homályába. A stúdióban helyet foglalók tapssal jutalmazták a „taktikai eligazítást”, míg a féltékeny vezetőedzők felháborodása azóta elkíséri a szakértőt.
„Hiba volt elmenni a ZDF műsorába – olvasható Rangnick véleménye Raphael Honigstein Újra a csúcson című könyvében. – Hülye voltam, hogy mások előtt beszéltem a játékról alkotott filozófiámról. Sohasem szabad kiadni a titkainkat. Elméleti szakembernek tartottak, és ez akkoriban a legnagyobb sértésnek számított.”
Szomorúan szembesült azzal, hogy amíg az Ulmnál tűzbe mentek érte amatőr és másodosztályú játékosai, a Stuttgartban engedetlen sztárok vették körül 1999-ben. Csaknem két évig húzta az együttesnél, 2001 februárjában állítólag a folytatáson is elgondolkodott. A The Coaches' Voice oldalán megjelent önvallomásában arról írt: nem szerette volna magát áltatni, a stuttgarti kaland után már nem akarta önjelölt prófétaként kivezetni a német labdarúgást a taktikai sivárságból.
KLASSZIKUS SZÜLETETT A BUNDESLIGÁBAN
Először 2008 decemberében érezhette, hogy megtérül áldozatos munkája. Az újonc Hoffenheim vezetőedzőjeként Münchenbe látogatott, hogy csapatával megőrizze listavezető helyét. Noha a sinsheimi együttes végig tisztességesen küzdött, a találkozó hosszabbításában Luca Toni gólt szerzett, és a Bayern München 2–1-re nyert. Az összecsapást követően a német sajtó tisztelettel adózott a lendületes és bátor Hoffenheim előtt, egyedül Uli Hoeness, a Bayern akkori elnöke kritizálta élesen Ralf Rangnickot.
A sztárklub első embere nyíltan beszélt a vetélytárs szakvezetőt övező problémákról: túl makacs, öntelt, ráadásul az első évben mutatott varázsa minden együttesénél eltűnik. A Professzor csapata mindenesetre bizonyította, nemcsak elméletben, hanem a pályán is megszorongatható a jóval esélyesebb ellenfél. Ahogyan a spox.com írta: új klasszikus született.
SZELLEMI FELLEGVÁR A RED BULLNÁL
A Hoffenheimnél töltött ötéves, sikeres időszaka egyet jelentett népszerűsége növekedésével. A West Bromwich érdeklődését követően az angol válogatott szövetségi kapitány posztjára pályázott jó eséllyel, ám az Európa-bajnokság után Sam Allardyce kapta meg a tisztséget 2012-ben. Ekkor kopogtatott az ajtaján a Red Bull tulajdonosa, Dietrich Mateschitz. Az üzletember ráeszmélt, szüksége van valakire, aki kordában tartja a cég égisze alá tartozó klubokat, így esett a választása Rangnickra. A Salzburg és Leipzig sportigazgatója Helmut Gross társaságában jelölte ki a két együttes útját.
„Fontos, hogy rövid távú döntéseim sikeresek legyenek, de azt is tudnom kell: egy vagy két év múlva milyen következményei lesznek az intézkedéseimnek – nyilatkozta a FourFourTwo-nak Rangnick, aki a Red Bullnál a sport- és futballfejlesztési részleg vezetője. – Sokan a futball fellegváraként hivatkoznak ránk, ha egyetemként működnénk, az Oxford, a Cambridge, a Harvard vagy a Yale lehetnénk. Minden döntésünk előtt a tudományt hívjuk segítségül, az elsők között alkalmaztunk szakembereket, akik adatokat elemeztek a kérésünkre.”
A Red Bull labdarúgóklubjainál használt működési modellt négy fogalom határozza meg: tudomány, tőke, koncepció és kompetencia. A szponzortól kapott pénzt edzőközpontok és akadémiák fejlesztésére használják fel a tanácsára, szerinte az együttesek célja, hogy modern és kiváló lehetőségeket nyújtsanak a fiatal tehetségek fejlődéséhez. Büszkén mondhatja el, hogy szellemi hagyatékát több szakember (például Lőw Zsolt a PSG másodedzőjeként) gondozza világszerte.
Balszerencséjére a Milannal nem kezdhetett közös munkába, mert az olasz klub a hosszú távú projekt mellett inkább a célok minél hamarabbi elérését hajszolja. Stefano Pioli vezetőedző szerződésének meghosszabbítása is erre utal, az 54 éves tréner 2022-ig kapott időt, hogy együttesével a Bajnokok Ligájába kerüljön.
Előbb vagy utóbb kiderül, jó döntést hoztak-e Milánóban.
1. Juventus | 34 | 25 | 5 | 4 | 72–36 | +36 | 80 |
2. Atalanta | 35 | 22 | 8 | 5 | 95–44 | +51 | 74 |
3. Internazionale | 35 | 21 | 10 | 4 | 74–36 | +38 | 73 |
4. Lazio | 34 | 21 | 6 | 7 | 69–37 | +32 | 69 |
5. Roma | 35 | 18 | 7 | 10 | 69–47 | +22 | 61 |
6. Milan | 35 | 17 | 8 | 10 | 55–44 | +11 | 59 |
7. Napoli | 35 | 16 | 8 | 11 | 56–47 | +9 | 56 |
8. Sassuolo | 35 | 13 | 9 | 13 | 64–60 | +4 | 48 |
9. Verona | 35 | 11 | 13 | 11 | 43–43 | 0 | 46 |
10. Fiorentina | 35 | 10 | 13 | 12 | 43–44 | –1 | 43 |
11. Parma | 35 | 12 | 7 | 16 | 49–51 | –2 | 43 |
12. Bologna | 35 | 11 | 10 | 14 | 48–58 | –10 | 43 |
13. Cagliari | 34 | 10 | 12 | 12 | 49–50 | –1 | 42 |
14. Sampdoria | 35 | 12 | 5 | 18 | 45–58 | –13 | 41 |
15. Torino | 35 | 11 | 5 | 19 | 42–63 | –21 | 38 |
16. Udinese | 34 | 9 | 9 | 16 | 32–48 | –16 | 36 |
17. Genoa | 35 | 9 | 9 | 17 | 44–65 | –21 | 36 |
18. Lecce | 35 | 8 | 8 | 19 | 45–77 | –32 | 32 |
19. Brescia | 35 | 6 | 6 | 23 | 33–74 | –41 | 24 |
20. SPAL | 35 | 5 | 4 | 26 | 25–70 | –45 | 19 |