FFT: Oszama, az Ágyús

Amikor 2001 szeptemberében New Yorkban ledőltek a World Trade Center ikertornyai, az Oszama bin Laden által vezetett szervezettel és vezérével lett tele a sajtó. A jó szemű angol bulvárlapok például arról sem feledkeztek meg, hogy 1993–1994-ben, amikor az akkor a harmincas évei közepén járó Oszama egy műtétre várva Londonban élt, olthatatlan sze­relemre gyulladt az Arsenal iránt.

Miután az Egyesült Államok az al-Kaidára és Oszamára húzta a 2001-es merényleteket, az ijedt arsenalosok gyorsan örökre kitiltot­ták a Highburyből, majd az Emiratesből a nyugati világ főellen­ségét, ahogyan a szóvivőjük 2001 novemberében nyilatkozott: „Láttuk az újságokat. A jövőben Oszama nem teheti be a lábát a stadionunkba.” Esze ágában sem volt.

Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy a dúsgazdag szaúdi család­ból származó terroristavezért ki sem lehetett robbantani a Highburyből, de a legnagyobb meccseken sze­mélyesen is ott volt. Életrajzírója, Adam Robinson összesen négy esetet említ, köztük az Ágyúsok 1994-es Kupagyőztesek Európa-kupája-menetelésének két emlékezetes mér­kőzését, a belga Standard Liége elleni nyolcaddöntő 3–0-s első felvonását (a liége-i visszavágón nem volt ott, pedig láthatta volna, amint Wrighték hetet vágnak), és a Paris Saint-Germain elleni elődöntőbeli 1–0-t, amit egyik kedvence, Kevin Campbell találatával nyert meg az Arsenal.

Az idilli kép persze legkorábban 2001-ben sokat csorbult, ezt követően ugyanis Oszamát már a fél világ kereste. Jobbára Afganisztánban, ahol az al-Kaida első embere a Tora Bora barlangrendszerében vezette az orránál fogva Amerikát, és igyekezett meg­lógni az Egyesült Államok teljes hadigépezete elől. Kabulban, még az első időkben, már-már rajtaütött a világhatalom, ám egy, korábban az első számú főellenséget rejtő házban min­dössze korabeli Arsenal-programfüzeteket és – tulajdonképpen akár dagaszthatná is a keblünket a büszkeség – FourFourTwo magazi­nokat leltek, az akkori világsajtó szerint súlyo­san vesebeteg, ezáltal dialízisre szoruló mumust nem. (A vesebetegség amúgy éppen Oszama halálhíréig tartotta magát a világsaj­tóban, azóta villámgyorsan cáfolták, most a kommandós akciók helyszínén talált pornóúj­ságokkal deheroizálják a főgonoszt. De sebté­ben olyan videók is napvilágot láttak, amelyekben pakisztáni gyerekek panaszkod­nak arra, hogy bezzeg az abbottabadi ház kőkerítése mögül sohasem dobták vissza a behulló krikettlabdákat... Mintha Oszama bin Laden karakterén még lenne gyilkolnivaló.)

No de vissza a világ kedvenc játékához! Az Egyesült Államok védelmi minisztériumát 2001 végén már minden érdekelte, ami Bin Ladennel kapcsolatos, így egyebek mellett két olyan nyilatkozatot is iktattak, amelyek a lab­darúgással kapcsolatosak. Az egyik szerint Bin Ladennek volt egy visszatérő álma, amelyben a futballpályán csap össze Amerikával, és az ellenfél, avagy az ellenség minden játékosa pilótaruhában fut ki a gyepre; a másik pedig arra a hasonlóságra hívja fel a figyelmet, amely egy videofelvételen a World Trade Center elleni merényletet a televízió előtt ünneplő egyiptomi család viselkedése és a lelátókon tapasztalt gólöröm között áll fenn.

Még 2006-ban, amikor Szaúd-Arábia egy másik iszlám állam, Tunézia ellen harcolt a németországi vb-n, a német Der Spiegel hos­szas elemzést közölt arról, hogy az afgán hegyek között bujkáló Oszamára most kell lecsapni, hiszen bizonyosan egy televízió előtt ül, és az al-Kaidánál, no meg a személyes sor­sánál is jobban érdekli, hogy mire megy a sza­údi válogatott a vb-rivális ellen.

A történelem kereke azóta megint fordult, Afganisztán újra tálib uralom alatt áll, már csak ennek apropóján is érdemes újra elolvasni az Oszama bin Laden és a futball kapcsolatát körbejáró cikket a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA!