A Vasas 1971 nyarán Bilbaóban tornát nyert, de Mészöly Kálmán – és Farkas János – már nem tartott a csapattal, noha papíron a klub játékosa volt, a klub nem tartott igényt a játékára. Ismerősei ösztönzésére belevágott az edzői munkába, az 1971–1972-es idényt Budafokon kezdte, az együttes őszi elsőként zárta az NB II Keleti csoportját, tavasztól Dobesch Gyula irányított. Az 1972–1973-as évadban az NB I/B-s Ganz Mávag SE következett, előzőleg Schédl Gyulával 14. lett az együttes. A korábbi Vasas-vezető, Rózner Győző és a gyár vezérigazgatója, Csergő Gyula hívta, vele 1973-ban és egy évre rá is a 10. helyre futott be a Ganz. Az 1974–1975-ös évadban Mészöly ismét a Budafok edzője lett, a csapat 1976-ban az NB II harmadik helyén végzett az élvonalba jutó Dunaújváros és Dorog mögött. Akkoriban Esterházy Márton, Tóth Kálmán, Noskó Ernő és Jakab János is Budafokon rúgta a labdát. Az idény után ismét Dobesch vette át a szakmai munkát.
Mészöly Kálmán 1983-ban elbúcsúzott a válogatottól, ismét a Vasas edzője lett.
A nyári felkészülés alatt „sokat futó, harcos együttes” kialakításán dolgozott. Kijelentette: „Vallom, Verebes József példáját kell követni. Ő, függetlenül attól, hogy mennyi az eredmény, a neves válogatottakat is lecseréli, ha nem úgy játszanak, ahogyan szeretné.” Mészölyék 1984-ben a 6. helyen végeztek, a tréner szerint: „A jelenlegi Vasasban több van, mint amit összességében nyújtott.” A következő idény (1984–1985) őszén gyalázatosan szerepeltek a piros-kékek: 12 pont, 3 győzelem, 22–25-ös gólkülönbség, 12. hely...
A szakvezetőség az évad végére az 1–4. hely valamelyikére várta a csapatot, az MNK-ból a területi bajnokságban szereplő Budafok ejtette ki. Az elnökség december 27-i dátummal felmentette, helyét Illovszky Rudolf foglalta el, Mészöly így kommentálta a leváltását: „Megdöbbentett a közlemény, úgy látom jónak, ha a rám mondottakat most nem értékelem. Azt azonban hozzáteszem: le kell vonnom a megfelelő konzekvenciákat.” Az 1982-ben mesteredzői címet kapó szakembert fúrták a játékosai, levelet írtak az egyesület vezetőinek, hogy nem kívánnak Mészöllyel dolgozni. Egyikük nem írta alá a levelet, Mészöly Géza... A róla szóló könyvben (A Szőke Szikla életregénye) Mészöly úgy vélte, Kertai Tamás keze is benne volt a dologban. Szerinte az ügyvezető tisztában volt vele, klublegendaként nem lehet csak úgy felállítani, ezért kellett a futballisták nyilatkozata. A szakember úgy vélte: „Ha egyszerűen csak kirúgnak a sikertelenség, a rossz kezdés miatt, azt mondom, rendben van. (...) De ez a módszer, ez az aljas, kitervelt akció, ez sok volt. (...) Az a búcsú, az az eljárás méltatlan volt hozzám...”
Mészöly Benidormban, Östreicher Emil házában pihent, miközben a Népsport 1985. február 18-i számában cikk jelent meg „Mészöly Kálmán török szövetségi kapitány lesz?” címmel. Szepesi György a honi szövetség elnökeként találkozott a törökök első emberével, Mustafa Ulusuval, s a vendégek a sportágfejlesztése érdekében felvetődött, hogy Mészöly legyen a válogatottjuk kapitánya. A Benidormban tartózkodó Kálmánt Szepesi kereste a hírrel, aki igent mondott, ráadásul Östreicher lett a menedzsere, 1985. március 10-én az edző két évre szóló szerződést írt alá. Yilmaz Gökdelt váltotta, akivel Törökország az 1986-os vb-selejtezőn vereséget szenvedett Finnországtól, Angliától és Romániától.
Mészöly életrajzi könyvében nem tartotta emlékezetesnek ezt az időszakot, ráadásul új elnök került a szövetség élére, aki mással képzelte el a jövőt, ám a szakvezetőt utólagos beleegyezésével kinevezték a Fenerbahce trénerének. A népszerű együttes az 1985–1986-os BEK-kiírásban idegenben 3–2-re legyőzte a Girondins Bordeaux-t, a visszavágó 0–0 lett, a meccs videófelvételén az ünneplő Mészöly is látszik. Az NS a címlapján azt írta, „Mészöly Kálmán csapata bombameglepetést okozott” – ám csak az eredmény állt az újságban. Imádták, egyszerűen csak hodzsának (mesternek) hívták, ám mivel a Fener nem védte meg a bajnoki címét, menesztették. Úgy volt, hazatér, de az Altay Izmir jó pénzt is kínált, meg bevallása szerint már kiismerte magát a török futballban. Maradt, mégis kenyértörésre került sor, mert a klub elnöke többször is bele akart szólni az összeállításba, ezt a „Hodzsa” nem tűrte...
December 19-én összeült az MLSZ elnöksége, Bicskei 1992. január elsejéig érvényes szerződését módosította, szakmai igazgató lett, a testület Garami Józsefet és Mészölyt jelölte kapitánynak, utóbbi kapott bizalmat – más kérdés, hogy Bicskei perre vitte az ügyet, és meg is nyerte... Mészöly így reagált kinevezésére: „Most befejezhetem azt a munkát, amit hat évvel ezelőtt félbehagytam.” Márciusban az Egyesült Államok ellen (2–0) a cserékkel együtt nyolc (!) újoncot dobott be, októberben Eb-selejtezőn Bergenben 0–0-ra végeztünk a norvégokkal, Mészöly és a riporter Knézy Jenő összeszólalkozott (először, de nem utoljára, mert 1995-ben a válogatott izlandi vereségét követően is nézeteltérésbe keveredtek), „kikértem magamnak, hogy a csapatomat bántsa”. Felkészülési meccsen Santanderben 4–2-re legyőztük Spanyolországot, ám a selejtezőn a szovjetektől itthon 1–0-ra, az olaszoktól Salernóban 3–1-re kikaptunk, a moszkvai visszavágó 2–2 lett, így az Eb-ről lemaradtunk. A szovjetek elleni visszavágó előtt a kapitányt kikezdték, mert Győrben 2–1-re kikaptunk Írországtól, ráadásul köztudott volt, lehetősége nyílott a szaúd-arábiai Al-Ittihadhoz szerződni. Nem véletlenül énekelték labdarúgóink a Moszkva–Budapest légi járaton: „Ilyen edző kell nekünk, ilyen edző pompás...” Ám a szeptember 27-i elnökségi ülésen kölcsönös megegyezéssel felbontották a szerződését, eközben kiszivárgott, egy évre nettó 140 ezer dollár fizetést kap. Nem véletlenül állt az NS címlapján, hogy „Mészöly Kálmán másodszor is betette maga mögött az ajtót”, illetve a cikk címe jogosan tette fel a kérdést: „Cserbenhagyás-e Mészöly lépése?”
Egy idény (1991–1992) után visszatért Szaúd-Arábiából, a Vasas szakosztály-igazgatójaként, majd edzőjeként folytatta. Mindkét évadban 10. lett a csapat, az 1993–1994-es idény előtt Mészöly nyolc együttest tartott esélyesnek a bajnoki címre, közte a Vasast is. Az utolsó meccset követően ezt mondta: „Elképesztő, hogy ilyen játékosállománnyal, ennyi munkával a bajnokság utolsó nyolc-tíz fordulójában a kiesés ellen kellett küzdenie a csapatnak.”
„GYENGE PALI VAGYOK!” – MÉSZÖLY KÁLMÁN ÁTVESZI AZ MLSZ ÉLETMŰDÍJÁT
Verebes József válogatottjának a hollandok (7–1) és a belgák (3–1) elleni idegenbeli veresége utáni Eb-ciklusban már ismét Mészöly volt a szövetségi kapitány. Itthon a törökök ellen 2–0-s vezetésünk után lett 2–2, a svédektől idegenben kikaptunk (2–0), Svájccal itthon döntetlen (2–2) született, majd megvertük a svédeket (1–0). Ám Izlandon a 2–1-es zakó után Mészöly kimondta: „Szégyelljük magunkat!” A törökországi papírforma-vereséget követően az utólagos bundaváddal kapcsolatban kijelentette: „Tökön szúrom magam, ha Petry bundázott.” Az Izland elleni 1–0-s siker után a búcsú azt jelentette, Kálmán 61 alkalommal ült a kispadon kapitányként, ugyanannyiszor, ahányszor játszott a válogatottban.
Szerepet vállalt a 2012-es Eb megrendezéséért folytatott kampányban, amit azonban a horvátokkal közösen kandidáló Magyarország elvesztett a lengyel–ukrán pályázattal szemben. Ferihegyen leszállva a repülőről a maga stílusában kommentálta a szavazást. A szájára ritkán tett lakatot, 2007-ben egy tv-műsorban dühösen fakadt ki: „(...) néhány afrikai játékos még csak most mászott le a fáról, és már itt is játszik a magyar NB I-ben...” Az MLSZ-ben elnöki tanácsadói posztot betöltő Mészölynek távoznia kellett a szövetségből. 2011 nyarán a Vasas labdarúgócsapatának klubtanácsadója lett. Az MSÚSZ gáláján 2018-ban meghatottan vette át az MLSZ Életműdíját, utolsó éveiben súlyos betegséggel küzdött, felesége, Bardi Gyöngyi gondos ápolása ellenére 2022. november 21-én itt hagyott bennünket.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. február 11-i lapszámában jelent meg.)