Izrael a franciák ellen is betalált, de a győzelemre nem volt esélye Budapesten

NEMZETEK LIGÁJA
3. FORDULÓ
A-LIGA, 2. CSOPORT
IZRAEL–FRANCIAORSZÁG 1–4 (1–2)
Budapest, Bozsik Aréna. Vezette: Dabanovics (montenegrói)
IZRAEL: Glazer – Nachimas, Baltaxa, Feingold – Abada, Abu Fani (Azoulay, 67.), Gandelman (Do. Peretz, 62.), Haziza (Biton, 76.), Gloukh – Baribo (Khalaili, 62.), Jaber (Gropper, 76.). Szövetségi kapitány: Ram Ben Simon
FRANCIAORSZÁG: Maignan – Koundé, Konaté, Saliba, Th. Hernandez (Digne, 90.) – Tchouaméni (Zaire-Emery, 90.), Camavinga (Y. Fofana, 70.) – Nkunku (Guendouzi, 77.), Olise (Barcola, 70.), O. Dembélé – Kolo Muani. Szövetségi kapitány: Didier Deschamps
Gólszerző: Gandelman (24.), ill. Camavinga (7.), Nkunku (28.), Guendouzi (87.), Barcola (89.)

BUDAPESTEN eljött az igazság pillanata! Miután ismét patália robbant ki a francia válogatott háza táján, ezúttal Kylian Mbappé mellőzése miatt – a csapatkapitány annak ellenére nem kapott meghívót, hogy klubjában, a Real Madridban már játszott két mérkőzésen is a szeptember 24-i sérülését követően –, Didier Deschamps alakulatának a Bozsik Arénában kellett helytállnia az Izrael elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen. S nem csupán a csapatkapitány hiánya, hanem a másik klasszis, Antoine Griezmann visszavonulása miatt is érdekes helyzet állt elő. Az Atlético Madrid légiósa a legutóbbi, Belgium elleni NL-találkozón még játszott, majd sokakat meglepve a hónap végén lemondta a válogatottságot.

Ez azt jelentette, hogy a szövetségi kapitánynak két neuralgikus ponton is változtatnia kellett a csapat összeállításán, és ugyan a merítési lehetőség kifejezetten jó – ha nem a legjobb a világon –, a két pótlandó játékos kalibere miatt így sem volt könnyű helyzetben. Szerencséjére a krónikus sérült Christopher Nkunku ezúttal épp bevethető volt – a támadó azóta nem játszott a válogatottban, hogy a Chelsea-hez szerződött tavaly nyáron –, így ő került a bal szélre, ha úgy tetszik, Kylian Mbappé helyére, míg a csapat új üdvöskéje, Michael Olise kapott lehetőséget tízesként. A teljesség kedvéért: a támadósort a jobb szélen Ousmane Dembélé, ékként pedig Randal Kolo Muani egészítette ki, tehát még véletlenül sem kellett attól tartani, hogy nincs elegendő tűzerő a csapatban. Miként attól sem kellett félni, hogy hátrébb gondok lehetnek, tekintve, hogy az újonnan és ideiglenes jelleggel csapatkapitánnyá előléptetett Aurélien Tchouaméni Eduardo Camavingával közösen szűrt a középpályán, mögöttük pedig a klasszikus Koundé, Konaté, Saliba, Théo Hernandez sor védekezett Mike Maignan kapuja előtt.

A „hazai” pályán játszó Izraelből elsőként Mohammed Abu Fani vétette észre magát, még a himnuszok alatt, amikor a melegítőjét az előtte didergő kislányra terítette, majd nem sokkal a kezdést követően Omri Glazer kapus mozdulata volt „látványos”, gyakorlatilag belepkézte Eduardo Camavinga korántsem védhetetlen, tizennyolc méterről megeresztett labdáját. A szerencsés és gyors gól után kialakuló helyzet láthatóan ízlett a franciáknak, az első percekben mélyen védekező izraeli csapat ugyanis kénytelen volt feljebb tolódni, így jóval több terület jutott a villámléptű szélsőknek. Meglepő módon mégis egyenlített Izrael, Oscar Gloukh beadását követően az egyedül hagyott Omri Gandelman fejelte a labdát nyolc méterről a kapuba. Ám a Les Bleus egyből megrázta magát, és Christopher Nkunku postafordultával visszaállította a francia vezetést.

A fordulás után De­schamps kevert egyet a kártyákon – Dembélé átment a bal oldalra, Nkunku behúzódott középre, Olise pedig kiment jobbra –, ám szemernyivel sem lettek tőle veszélyesebbek a franciák, az izraeliek pedig még a cserékkel sem tudtak élénkíteni a játékukon. A hajrára a francia kapitány is friss erőket küldött pályára, s az utolsó percekben született még két újabb gól – két csere, Mattéo Guendouzi és Bradley Barcola révén –, azaz a franciák a két legnagyobb klasszisuk nélkül könnyedén nyertek Izrael ellen, legközelebb Brüsszelben azonban már jóval nagyobb próbatétel vár rájuk. 1–4