Pályaszéli költészet – Csillag Péter publicisztikája

Ha valaki meg akarja ismerni a magyar néplélek rejtelmeit, menjen ki egy megyehármas meccsre, támaszkodjon a pálya korlátjának, és füleljen. Amit hallani fog, szűretlen egyvelegét adja indulatnak, agressziónak, reménynek, aggodalomnak, biztatásnak, szeretetnek, gyűlöletnek, bölcsességnek, butaságnak és nem utolsósorban hamisítatlan népi humornak. Másfelől közelítve a nyelvi ostorcsapások, szellemes odabökések, leleményes fordulatok a magyar futballkultúra (-szubkultúra?) szerves kincsei is. 

A Hátsó füves országjárás helyszínein törekedtem feljegyezni a „pályaszéli költészet” gyöngyszemeit, ezernyi csavaros mondatot, idézhetetlen kötőszavakkal körbemalterezett kőkemény dumát hallottam repkedni oldalvonalon innen és túl, a sorozat háromszázvalahány érintett településének helyi színeiből általában a legélénkebbeket kaptam (szűk kivonat felkerült ezekből a veszprémi Hátsó füves-kiállítás falaira is). A teljes gyűjteményt átnézve most álljon itt egy új válogatás görbe tükörként nekünk, kiabálóknak és hallgatóknak, gúnyolódóknak és gúnyoltaknak, győzteseknek és veszteseknek – szigorúan kommentár nélkül. 

 „Olyanokat mond ez az edző, hogy ha lenyelné a kutya, menten felfordulna tőle.”  

„Lajos abszolút kétlábas. Ballal és jobbal ugyanúgy tud támaszkodni.”

„Nem kell megijedni a csatártól! Úgy állsz előtte, Béluskám, mint akire rádudált a mozdony.”  

Székelyföldi lelátón. „Hallám, milyen az új fiú?” „Ügyesnek ügyes, csak a gondolkodásnál nincs szerencséje.”

Tíz perccel a lefújás után benyit a partjelző a hazaiakhoz: „Srácok, itt nincs internet.” Valaki kikiabál a zuhanyzóból: „Az semmi, de víz sincs!”  

Újabb variáció a témára… Zuhanyzói izgalmak a megyeháromban: „Gyerekek, nálatok van meleg víz?” Dörmögő hang szól vissza: „Van, csak hideg!”

„Zolika, ezért kár volt. Inkább maradtam volna otthon nézegetni a száz kiló feleslegemet.”  

„A tizenegyeseim titka? Az egyik oldalt megcélzom, a labda meg a másikba megy.”

 „Nem volt ez a gól olyan nagy szám, a nézőtérről is akárki berúgta volna. Csak mi éppen nem érünk rá, mert magozunk.”  

„Lyukat rúgott, de akkorát, hogy kék-zöld lett utána a levegő!”

Vezet a Tapolca Dörgicsén, a helybeliek érthetően nehezen viselik a kudarcot, a korlát mögül felcsattan a rigmus: „Lesz még Tapolca Miskolctapolca!!!”  

„Te, ez az a gyerekképű spori, aki tavaly tanévkezdéskor lengetett nekünk! Jött hozzánk gyűjteni a menzapénzre, amíg az anyja odahaza hímezte a jelét a tornazsákra…”

„Fiam, neked olyan görbe a lábad, hogy a nyolcas busz átmegy közte.” 

„Nem volt itt nagy balhé soha. Legfeljebb a szoros meccseken fordult elő gyönge tettlegesség.”

Skizofrén játékos hibázik, bosszúsan a levegőbe rúg. „Mit csinálok már, az anyámat, te!”  

Edzői kritika. „Már megint feleslegesen cselezel, Jimmy, teljesen megérdemled, hogy bokán rúgtak. Én is bokán rúgtalak volna.”

 „Olyan ez a gyep, mint a rövidlátó nőgyógyász orra.” „Hát az meg milyen?” „Nedves egy kissé.”  

Szentkereszti drukker félidei találkozása az apró termetű hátvéddel. „Te is játszol, Lacikám? Nem is vettelek észre! Legközelebb nőj már vagy kettőt…”

 „Támadás nélkül mit ér a fegyelmezett védekezés?! Magyarázd meg a hóembernek, hogy jó a napfény, mert élvezheti a napozást…”  

„Ne futtasd már! Megszakad, mint a hatos anya…”

 „Ha a Jóisten ülne a padon, akkor is kikapnánk. Csak nem ennyire, mint a Szénással.”  

Partjelző csitítja a reklamáló kispadot: „Kétméteres volt, gyerekek… A les nálam egy ötvennél kezdődik!”

„Szücsi, hanyadik helyzetet hagyod ki?! Hallod, neked ilyen görgetős kapu kéne, hogy egyszer jobbra, egyszer balra huzigálják…”  

„Hozzászokott az asszony a meccshez, nem tegnap házasodtunk. Akárhogy számolom, negyvenkilenc éve élek egy idegen ember lányával.”

 „Ifista? Ez?! Legfeljebb nyolcadikos! Csak megbukott az oviban alvásból meg gyurmából.”  

„Nézd az öreg görbe virgácsait, le sem tagadhatná a futballmúltját!” „Vagy csak terhes volt náluk a hintaló…”

„Koporsószögre költsd a bundapénzt, spori!”  

Reneszánsz futballista dicsekszik: „Szoktam mondogatni, én francia-magyar nevelést kaptam. Az anyám Yvette, az apám ivott.”

A falusi csapat veteránja, az NB III-at megjárt helyi üstökös a második félidő közepén cserét kér. A kispadról győzködik, hogy maradjon még, folytassa, amíg bírja. „Srácok, ne haragudjatok, az én lábamban ma 63 perc volt…”  

„Zsuzsikám, szegény, mindig tisztában volt az eredménnyel. Ha idejében hazaértem, rögtön tudta, hogy kikaptunk.”

Kötekedő szurkoló hergeli az ellenfél játékosát. „Ne mutogassá’, öreg! Csak a ruha erős rajtad. Azt meg megeszem, és kiköpöm.”  

Mezőkovácsházán idősb Sári Ferencet a futball atyjaként emlegetik, egy húsvéti mérkőzés előtt kedves versikével lepte meg részegen érkező kapusát. „Ez az álom oly mesés, ámde jön a tévedés: Lajoskám, ma nem te védsz!”

 „Szét vagyunk szakadva!” – kiabál a kapus elöl ragadó társainak. Mire egy néző dörmögve: „Nem eléggé...”  

„Azt tudtátok, hogy Mikóházán is működik már VAR-szoba? Bözsi néninél összejönnek az asszonyok a szobában, s nekikezdenek varrni.”

„Dezső bát nem kell félteni, a vonalazásnál nálunk igen szép kanyarok jönnek ki. Általában a Hörpintő Presszó szponzorálja az alapvonalat.”  

„Nem vagyok én a csegeiek ellen. Csak azt akarom, hogy veszítsenek.”

 „Úgy van, passzold tovább, úgy van, úgy van... Nem úgy van.”  

„Nem hiszem el, hogy nincs egy jó beadása! Folyamatosan lövi át a labdát a Vargáék öreganyjához.”

Meccs előtti gyülekezés az öltözőnél, begördül biciklijével a tanyasi balszélső is, monokliját nem lehet nem észrevenni. Meg is kapja a magáét: „Mi történt a szemeddel, Viktor? Férjes asszonynál voltál?” 

„Nálam a sporttal nincs gond, rendszeresen focizom. Évente egy alkalommal.”

„Felhorzsoltam a térdemet, de a franc foglalkozik vele. Kicsit lejött a zománc, annyi baj legyen!”  

„– Most akkor hova igazol a Feri? Hermánszegre, Rozsályra vagy Túristvándiba?
– Aláír az mindenhova, mint Jókai Mór.”

„Jesszusom, hogy néz ki ez a pálya! Itt még a tehén is bokagumival jár...”  

„Hosszú ez a keresztlabda, mint a vasárnap ebéd nélkül.”

„Ha valamelyik játékos meccs közben a földön maradt, beszaladtak hozzá, oszt’ pofán öntötték egy kannafenék hideg vízzel. Ne félj, azonnal meggyógyult!”  

„Még jó, hogy nem megy rád a mez. Akkora a fejed, mint egy buszkormány!”

„Gyerünk, Norbikám, tömörödjél a középpályán!”  

Késve érkezik a tizenegyedik ember, gyenge magyarázkodását nem fogadja el az edző. „Hogy lehetett ennél a pályánál eltévedni? Komolyan mondom, te olyan hülye vagy helyből, mint más nekifutásból!”

 „A Bélánál óvatosan rendelj a büfében! Még azt is felírja, ami csak a jövő héten lesz...”  

Szapulják a nosztraiak a bírót, felsír közöttük egy babakocsis csecsemő. Valaki észreveszi: „Ez az, mondjad neki!”

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!