10–1, Kocsis, Baróti, Brazília – magyar rekordok a futball-világbajnokságokon

A LEGTÖBB SZERZETT GÓL EGY MÉRKŐZÉSEN: MAGYARORSZÁG–SALVADOR 10–1

Magyarországé az egy csapat által szerzett legtöbb gól rekordja a labdarúgó-világbajnokságok történetében. Az 1982-es Magyarország–Salvador csoportmérkőzésen a Mészöly Kálmán szövetségi kapitány vezette magyar nemzeti együttes 10–1-es győzelmet aratott. A találkozó az 1954-es Magyarország–Dél-Korea (9:0) és az 1974-es Jugoszlávia–Zaire (9–0) összecsapásokkal együtt a legnagyobb különbségű győzelem rekordját is tartja. Fontos kiemelni a magyar csapatból Kiss Lászlót, a világbajnokságok során ő az egyetlen, aki csereként három gólt szerzett, ráadásul a három gólja között mindössze 8 perc telt el, ami szintén rekordnak számít azóta is.

A MÉRKŐZÉS GÓLÖSSZEFOGLALÓJA

Az 1954-es tornán a döntőig szinte minden álomszerűen alakult a magyar válogatott szempontjából. A gólkirályi címet elnyerő Kocsis Sándor is ragyogó formában futballozott, a mai napig ő az egyetlen, aki négy egymást követő világbajnoki mérkőzésen legalább két gólt szerzett. Egyedülálló teljesítményét jól mutatja, hogy azok is mindössze hárman vannak, akik négy különböző találkozón legalább duplázni tudtak. Franciaországból Just Fontaine (1958), Brazíliából Ronaldo (1998–2006), Németországból pedig Miroslav Klose (2002–2010) mondhatja el ezt magáról. Gerd Müller (1970) mellett ráadásul Kocsis Sándor az egyetlen, aki két egymást követő vb-meccsen triplázott.

MINDEN VB-MÉRKŐZÉSEN GÓL

Meglehetősen egyedi teljesítménynek számít, ha valaki minden világbajnoki mérkőzésén gólt szerez. A statisztikák szerint a tornákon legalább három mérkőzést játszó futballisták közül kilencen voltak erre eddig képesek, köztük két magyar futballista. Az 1938-ban rendezett, ezüstéremmel zárult világbajnokságon Sárosi György (a képen jobbra) a nyolcaddöntőben Holland-India ellen duplázott, majd góllal vette ki a részét a negyeddöntőben Svájc, az elődöntőben Svédország legyőzéséből, és a döntőben Olaszországtól elszenvedett 4:2-es vereségből. Bene Ferenc 1966-ban a csoportkörben Portugália, Brazília és Bulgária, a negyeddöntőben a Szovjetunió ellen szerzett gólt, sajnos utóbbi mérkőzést 2:1-re elveszítette a magyar válogatott és búcsúzott a tornáról.

A TORNA LEGTÖBB GÓLT SZERZŐ VÁLOGATOTTJA

Amióta 1930-ban megrendezték az első világbajnokságot, a magyar válogatott kétszer lett a torna legtöbb gólt szerző együttese. Első alkalommal 1938-ban, amikor négy mérkőzésen 15 góllal végzett a rangsor élén (3.75-ös mérkőzésenkénti gólátlag), másodszor 1954-ben, amikor öt találkozón 27 alkalommal talált az ellenfelek hálójába. Ez azóta is megdönthetetlennek tűnő rekord, ahogyan az 5.4-es mérkőzésenkénti gólátlag is. Sajnálatos tény, hogy a döntőt mindkét alkalommal elvesztette a csapat, ám nem példa nélkül álló eset. A világbajnokságok történetében legtöbb gólt szerző válogatottak kevesebb mint a fele, huszonegyből csak kilenc emelhette magasba a trófeát az adott torna végén.

NÉGY VILÁGBAJNOKSÁGON IS IRÁNYÍTOTTA A VÁLOGATOTTAT

Száztizenhét alkalommal ült szövetségi kapitányként a magyar válogatott kispadján Baróti Lajos, és ezalatt az 1958-as, 1962-es, 1966-os és az 1978-as világbajnokságon is részt vett a csapattal. Az első torna csoportkörében a Wales elleni rájátszás (1:2), négy évvel később a Csehszlovákia (0:1), 1966-ban a Szovjetunió elleni negyeddöntő (1:2) jelentette a végállomást. Ezt követően az Újpesti Dózsánál, Peruban és a Vasasnál edzősködött, majd 1975-ben tért vissza a nemzeti együtteshez, amellyel kiharcolta az újabb világbajnoki részvételt. Argentínában a házigazdák elleni csoportmérkőzésen Nyilasi Tibort és Törőcsik Andrást is kiállította a játékvezető, a mérkőzés 2–1-es vereséggel zárult, és Olaszország (1–3), valamint Franciaország (1–3) ellen sem sikerült javítani.

A LEGTÖBBSZÖR LEGYŐZÖTT ELLENFÉL

A magyar válogatott 22 különböző ország ellen lépett pályára az eddigi kilenc világbajnoksága alatt, a legtöbbször Argentínával mérkőzött meg, mérlege egy döntetlen, két vereség. Ha a dél-amerikaiak ellen nem is sikerült nyernie, a huszonkét országból tizenhárom ellen igen, a legtöbbször – kétszer – Brazília és Bulgária legjobbjait győzte le. A brazilok elleni találkozók igazán emlékezetesek, az 1954-es világbajnokság negyeddöntőjében a sérülés miatt hiányzó Puskás Ferenc nélkül is 4:2-re nyert a csapat, 1966-ban pedig Bene Ferenc, Farkas János és Mészöly Kálmán góljával 3:1-re diadalmaskodott, ami kulcsfontosságú volt a csoportjából való továbbjutás szempontjából.

A MÉRKŐZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

A LEGTÖBB VILÁGBAJNOKI MÉRKŐZÉS

A listát magyar futballistákra szűkítve Sipos Ferencet és Mátrai Sándort találjuk az élen, mindketten alapembernek számítottak az 1958-as, 1962-es és 1966-os tornán a nemzeti együttesben. Sipos Ferenc az MTK-ból és a Bp. Honvédból is meghívót kapott a legjobbak közé, míg Mátrai Sándor a Ferencvárosban vált legendává, csapatkapitányként vezette 1965-ben Vásárvárosok Kupája-győzelemre a zöld-fehéreket. Kiemelkedő védőjátékára a magyar válogatottban is nagy szükség volt, és ez Sipos Ferencről ugyancsak elmondható, korának két meghatározó labdarúgója egyaránt tizenkét világbajnoki összecsapáson lépett pályára.

PÖLÖSKEI GÁBORÉ A 75. MAGYAR VB-GÓL

A magyar válogatott 87 gólt szerzett eddig világbajnokságon, a legtöbbet az 1954-es tornán (27), a legkevesebbet (2) harminckét évvel később, Mexikóban. A gólkülönbség az eddigi kilenc szereplésből kétszer lett negatív, 1978-ban (3–8) és 1986-ban (2–9), a többi hét alkalommal legalább eggyel több gólt szerzett a csapat, mint amennyit kapott. Hogy a századik világbajnokságon szerzett magyar gólt mikor lehet feljegyezni, az még a jövő zenéje, huszonötös léptékkel haladva a legutóbbi mérföldkő Pölöskei Gáborhoz fűződik. A csatár hetedszer ölthette magára a válogatott mezt, amikor kezdőként kivonult az 1982-es világbajnokság Salvador elleni csoportmérkőzésére. A csapat Nyilasi Tibor góljával már 1–0-ra vezetett, amikor Pölöskei a 11. percben a bal oldalon becsapta védőjét, egyedül száguldott a kapu felé, és a tizenhatoson belülre érve ballal a bal alsó sarokba lőtte a labdát.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 26-i lapszámában jelent meg.)