Maximum 2:45 percig vitatkozhatnak a VAR-buszban a szakemberek

Ezt, kérem, elrontottam! A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) és a játékvezetői bizottság (JB) különleges sajtóeseményre invitálta a média munkatársait. A futballban még mindig újnak számító VAR-rendszer volt a téma, Hanacsek Attila, a JB elnöke az eddigi tapasztalatokat, eredményeket, statisztikákat osztotta meg a hallgatósággal. S ha már így alakult, a sportújságírók is kipróbálhatták magukat a VAR-buszban. Hét képernyő, némelyik monitoron négy különböző felvétel – és egy vitatott szituációban kell döntést hozni. Sőt, a jó döntést meghozni, ami ugye amióta világ a világ, a játékvezető feladata.

Milyen könnyű megmondani a frankót a kényelmes székben ülve, a lassítást nézve – és nem is csak mondjuk, néha le is írjuk! Az újságíróknak a sajtóeseményen az NB II-es Gyirmót–MTK bajnokin történt esetet kellett elbírálni: egyértelműen szabálytalanul akadályozták Varga Barnabást (aki akkor a győriek játékosa volt, ma már Pakson futballozik), a fault nem is volt kérdéses, de az már igen, hogy gólhelyzetben volt-e a játékos. A játékvezető a sárga lapot mutatta fel, így a feladat nem volt nehéz – ha ziccerben kapta volna a labdát a csatár, piros lappal ki kell állítani a vétkest, ha nem, nem szükséges közbeavatkozni.

Alkalmi VAR-kollégám szerint Varga Barnabás nem birtokolta a labdát, nem is lett volna esélye átvenni, szerintem a buktatás akadályozta meg a labdaátvételt, és mert nem jutottunk dűlőre, hat perc vita után véget ért a VAR-szereplésem.

„Bármilyen vita alakul ki, két perc negyvenöt másodpercnél nem lehet hosszabb a vizsgálat – értékelt Hanacsek Attila. – Ez a cél, az eddigi tapasztalatok alapján ennél hosszabb vizsgálódást már nem tolerálnak sem a szurkolók, sem a játékosok, sem a kispadon ülők – ahogy mi sem. Dönteni kell minél gyorsabban, és persze minél pontosabban. Az időtényező nagyon fontos, dolgozunk rajta, hogy minél kevesebb másodpercig álljon a mérkőzés a játékvezetői döntés miatt.”

A korábbi játékvezető szerint a labdarúgás történetében sohasem volt még ekkora jelentőségű változás. Elmondható, hogy a VAR-rendszer alapjaiban változtatta meg a játékvezetést, a döntéshozatal mechanizmusát, hiszen zöld utat kapott a technológia. Hogy a rendszer jó-e, esetleg hogyan lehetne még jobb, az persze továbbra is vita tárgya, de emlékezzünk, voltak évek, amikor a televíziós visszajátszás egyértelműen megmutatta, mi történt a pályán, és a képernyők előtt ülő milliárdok láthatták, mit kellene ítélni – csak éppen egyetlen ember, a játékvezető volt eltiltva a bizonyíték erejű felvétel megtekintésétől, a döntéshez elengedhetetlenül szükséges információhoz való hozzáféréstől. Mivel sok más sportág egyre intenzívebben kezdte használni a technológiát, a futball sem maradhatott ki.

„Nem titkolom, magam is berzenkedtem a VAR bevezetése ellen – magyarázta a JB elnöke. – A labdarúgásban a hagyományok tisztelete nagyon fontos, emiatt is volt bennem idegenkedés, de az eddigi tapasztalatok, mindenekelőtt a tények, a bizonyítékok, az adatok meggyőztek. Elfogadom, ha valaki még mindig szokatlannak, furcsának tartja a rendszert, de azt nem, ha valaki rossznak ítéli.”

Hanacsek Attila szerint a legfontosabb adat, hogy a VAR előtti bajnokságokhoz képest most a súlyos játékvezetői hibák száma csaknem nyolcvanöt százalékkal (egészen pontosan 83.3) csökkent. Ha pedig száz hiba helyett csak tizenöt történik, az nagy előrelépés, még akkor is, ha azt a bizonyos tizenötöt is szeretnék elkerülni – de ha nincs VAR, száz hiba miatt bosszankodtak volna a szurkolók.

„És nemcsak a szurkolók – reflektált a felvetésre a JB elnöke. – Mindenki tudja, hogy ma az OTP Bank Ligában milliárdos értékű klubok, cégek versenyeznek, hatalmas tétje van minden mérkőzésnek, minden pontnak, így minden játékvezetői ítéletnek is.”

Hanacsek Attila büszke rá, hogy Magyarország annak a harmincöt országnak az egyike, amelyik a teljes bajnoki idényében használja a videóbíró rendszerét; 2022-ben 56 ország kétszáz versenysorozatában alkalmazták, s mint arról lapunk is többször beszámolt, három, egyenként 150 millió forint értékben felszerelt gépkocsi teljesít szolgálatot az élvonalbeli mérkőzéseken.

„Mindent rögzítünk, ami a pályán és a buszban elhangzik – mondta Hanacsek Attila. – A felvételt elemezzük, és az sem titok, aki nem jól teljesít, pihen, nem küldjük meccsre, ami jelentős anyagi veszteséggel jár. Nem igaz, hogy nincs következménye a tévedésnek, nagyon is van!”

A legtöbb időt a gólt megelőző szituációk visszanézése igényli (átlagosan 46 másodperc), ezt követi a tizenegyesek ellenőrzése (átlagosan fél perc), majd a piros lapok elbírálása (25 másodperc). A szakember ismertette: az előző idényben harminc legalább hárompercnyi vizsgálódás történt, ebben mindenképpen javulniuk kell, de pozitív, hogy amíg 2021 őszén tizenhét, tavasszal már csak tizenhárom ilyen eset volt. Ugyanakkor további csökkentésre van szükség, nem állhat túl sokat a játék az ítélet meghozatala miatt. Ahogy említettük: 2:45 perc a cél, de általában is igaz, hogy egyre kevesebb VAR-beavatkozásra van szükség.

Két perc, negyvenöt másodperc – nekünk – próbaképpen, nyomás, tét nélkül – hat perc alatt sem sikerült eldöntenünk, mi a helyes ítélet, pedig több kamera felvétele, lassítás, nagyítás, vagyis minden a rendelkezésünkre állt.

A döntésünkön nem múlt bajnoki cím, sem kiesés.

Nem múlt rajta edzők, sportigazgatók állása.

S mint kiderült, az általam javasolt ítélet (piros lap, a játékvezető kihívása a felvétel megnézésére és kérés a döntése megváltoztatására) helytelen lett volna…

Ezt, kérem, elrontottam.

Alighanem, mint sokaknak, kívülről nekem is úgy tűnt, a VAR-buszban ülve, a monitoron a lassítást figyelve igazán könnyű lehet dönteni. A valóság azonban teljesen más.