Öt vb-meccs után születésnapi foci a méregdrága stadionban

Azt nem lehet mondani, hogy nem szólt előre senki. Cikkek tömkelege foglalkozott 2013–14-ben azzal, hogy Brazília túlvállalta és „túlépítette” magát a labdarúgó-világbajnokságra: a FIFA által javasolt nyolc helyett tizenkét helyszínnel terveztek, és bár a vb-t zökkenőmentesen és jól rendezték meg, a hasznosítás problémás. A brazíliavárosi helyzettel már a világbajnokság alatt foglalkoztunk – a világ második legdrágább stadionjának hétköznapi „lakói” sokszor csak néhány száz nézőt vonzó, alacsonyabb osztályú klubok –, és a félelmek kezdenek beigazolódni, a fővárosi Mané Garrincha Nemzeti Stadion mellett Cuiabá, Recife és Manaus is gondban van a drága vb-aréna hasznosításával.

Brazíliavárosban a vb után két héttel óriás esküvőt tartottak, ez volt hét világbajnoki meccs után a stadionban az első hivatalos rendezvény. Több száz pár esküdött egymásnak hűséget az Alma Gemea (Lelki Társ) társkereső projekt rendezvényén. Az említésre méltó futballélettel nem rendelkező adminisztratív központ ugyanakkor rendszeresen fizet az ország nagy klubjainak, hogy néhány bajnoki mérkőzésüket Brazíliavárosba vigyék.

„Soha nem volt kérdéses, hogy Brazília fehér elefántok, tehát hatalmas építési és fenntartási költségű, kihasználatlan létesítmények sorát húzza fel. Túlzásba estek, tíz vagy nyolc stadion helyett felhúztak tizenkettőt, a helyi politikusokat kicsit túlságosan elragadta a vébéláz. Három vagy négy stadion van, amelynek gazdasági szempontból semmi értelme nincs” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Victor Matheson sportközgazdász.

A manausi Arena da Amazonia mindig is problémás stadion volt: az amazóniai nagyvárosnak nincs csapata az első három osztályban, koncerteket sem könnyű az őserdő szélére szervezni, nem csoda, hogy már a világbajnokság előtt felvetődött, a stadiont a jövőben esetleg a büntetés-végrehajtás használhatja… A világbajnokságra 605 millió brazil realért (csaknem 59 milliárd forint) felhúzott stadionban a négy vb-meccs óta összesen tizenegy rendezvény (négy futballmérkőzés, egy amatőr futballtorna, három egyházi rendezvény, két koncert és egy városi ünnepség) volt.

Cuiabában a világbajnokság óta csak három mérkőzés vonzott 30 ezernél több nézőt (az Arena Pantanal befogadóképessége 42000), a helyi önkormányzat mindent megtesz, hogy több rendezvényt vigyen a stadionba. Volt itt „rendőrolimpia”, kerékpáros-dzsembori és egy helyi lakópark átadóünnepsége is.

„Az emberek kezdenek ráébredni: nem sok rendezvény igényel ekkora stadiont” – így Victor Matheson.

Az északkelet-brazíliai Recifében felhúzott Arena Pernambuco is kong az ürességtől. Még a vb előtt csak 236 néző látogatott ki egy Brazil Kupa-mérkőzésre, a torna óta pedig lehangoló kihasználtsággal üzemel a stadion. A helyi (második ligás) Náutico átlagnézőszáma 6496 volt, de a szezon végére kétezer környékére esett vissza a kilátogató drukkerek száma – a csapat a kapacitás 14 százalékát tudta kihasználni a 2014-es szezon során. A Sport – amely Észak- és Északkelet-Brazília egyetlen élvonalbeli csapata lesz 2015-ben – 24538-as átlagnézőszámot tud felmutatni, ám ez is csak a kapacitás 53 százalékát jelenti, megtöltenie pedig még egyszer sem sikerült az Arena Pernambucót. Egy 56 milliós lakosságú régió egyetlen élvonalbeli képviselőjéről van szó…

A Brazília legrosszabb gazdasági helyzetű területének számító nordeste (északkelet) ráadásul képtelen versenyezni a déli, tehetősebb riválisokkal futballban. Jóval kevesebb a bevétel, a jegyárakat alacsonyan kell tartani (a szurkolók nagy része nem tudná megfizetni a magasabb belépőárakat – a világbajnokság is a brazil felső és középosztályt vitte ki a lelátókra), ráadásul az országosan népszerű nagy csapatok (Flamengo, Corinthians, Vasco da Gama) sokszor a helyi kluboknál is népszerűbbek.

A recifei stadion üzemeltetői hirdetésekben keresnek bérlőket, és igyekeznek minden létező bevételi forrásra lecsapni: céges rendezvények, amerikaifutball-mérkőzés, vásár, konferencia és tömeges esküvő ugyanígy volt itt, mint születésnap. Szeptemberben egy 15 éves fiú szülei ugyanis nagyvonalú gesztussal kibérelték az egész Arena Pernambucót, a srácok azon a gyepen játszhattak, amelyen június 26-án a későbbi világbajnok németek, kiadták nekik az öltözőket is.

Öt világbajnoki mérkőzés után baráti foci egy születésnapon…

Az érem másik oldala: ott, ahol van fizetőképes kereslet (döntően Dél-Brazíliában), a vb-stadionok az elvárások szerint „kaszálnak”. A 2014-es idényben az új arénák jegybevétele 246 százaléka volt a régieknek, az átlagnézőszám pedig 12000-ről 22500-ra nőtt. A tehetősebb klubok az új stadionokat radikális jegyáremelésre használták: a vb-stadionokban a jegyárak 84 százalékkal emelkedtek.