Lazio - Inter : Testvérháború

Rendhagyó cikkel jelentkezünk. Közösen készülünk csepp országunk egyetlen true Lazialejával erre a különleges mérközésre, ezzel is tovább ápolva a két csapat közti jó viszonyt. A magam részéről egy zanzásított beharang míg Kornél a szokásos szenvedélyével kimerítőbb és részletesebb latolgatásba kezdett. Lesz szó a tavalyi botrányszagú találkozóról és Gabriele Sandri tragikus halálval kapcsolatban is értekezünk. A mostani meccsen 0% esély van a tavalyi bundaparádéra, mivel a hiába az ápolt kapcsolat most mindkét csapatnak égető szüksége van a pontokra.Sem az Inter sem a Lazio nincs csúcsformában, ettől függetlenül egy jó íramú, helyzetekben bővelkedő látványos meccsre van kilátás.Rendhagyó cikkel jelentkezünk. Közösen készülünk csepp országunk egyetlen true Lazialejával erre a különleges mérközésre, ezzel is tovább ápolva a két csapat közti jó viszonyt. A magam részéről egy zanzásított beharang míg Kornél a szokásos szenvedélyével kimerítőbb és részletesebb latolgatásba kezdett. Lesz szó a tavalyi botrányszagú találkozóról és Gabriele Sandri tragikus halálval kapcsolatban is értekezünk. A mostani meccsen 0% esély van a tavalyi bundaparádéra, mivel a hiába az ápolt kapcsolat most mindkét csapatnak égető szüksége van a pontokra.Sem az Inter sem a Lazio nincs csúcsformában, ettől függetlenül egy jó íramú, helyzetekben bővelkedő látványos meccsre van kilátás.

Az utolsó 5 meccse mindkét csapatnak 2 döntetlen 2 vereség 1 győzelem. A pontok sorrendje mégis inkább az Inter felé mutata melyik a jobb formában lévő csapat kérdésében. Az Inter önmagához képest jó játékkal győzte le a Twentét és a Parmát is. A végeredmények közötti márkáns eltérés ellenére hasonló meccs volt. Azegyiken szinte minden kapuratartó lővésből gól lett a másikon pedig szinte semmiből. A Lazio utolsó két meccsén kiesés ellen menekülő csapatokkal remizett.A csúfos sorozattól csak a győztes Napoli ellen rangadó menti meg a sasokat mert elötte két meccset is buktak. Mind kettő elég kellemetelen: a rómaiderbin illetve a kezdeti lendületét elveszítő, szerény újonccá szelidülő Cesenával szemben maradtak alul. Jelen esetben mindkét csapatnak beleférne a döntetlen ha tabellára nézünk, de a Lazionál ez már egy komoly beragadást sejtetne az Inter pedig ismét jobban leszakadhat az élbojtól. Egyikőjük sem szeretne így járni.

Benítez kerete.:http://www.inter.it/aas/news/reader?N=35165&L=en.A középpályát leszámítva zúgnak a szirénák rendesen. De szerencsére a középpálya van olyan erős, hogy akár egy komplett csapatot tudjon helyettesíteni, ahogy a Parma ellen is történt. Cambiasso és Stankovic magukra találtak, képesek megadni a stabilitást hátrafele, atotális támadóhiányvégett pedig a gólfelelős szerepét is magukra vállalták (Cambiasso2/2 Stankovic 2/3).A rengeteg sérültnek annyi előnye van, hogy az ifisták lehetőséget kapnak, tehetségek törhetnek felszínre, kerülthetnek fókuszba. Eddig Coutinho és Obi tünik igazán igéretesnek, Nwankwo, Santon, Biabiany trióról annyit pozitívumot ellehet mondani, hogy Muntari, Chivu, és mondjuk Quaresma botrányszintű teljesítményeihez képest egész jól mozognak. Viszont ilyenkor, mikorCambiasso és Stankovic a hátára vette a csapatot és Motta is góllal debütált visszatértekor kapunk a fejünkhöz, hogy mekkora a különbség egy lelkes, tehetséges és jól szereplő ifista és egy kiforrott akár közepes formában lévő klasszis között. Magyarán a középpályán kezd olyan erős lenni a csapat, hogy előre és hátrafele is feltudja tölteni a lyukakat.

Másik fontos tényező, hogy Benítez elgondolkodott, mérlegelt és apránként elkezdett valami mással probálkozni.Ez mára Twente meccsen is látszott, de a Parma ellen lett határozottan utolérhető. Tudatosabb akciók és nagyobb területek jellemzik azIntert támadásban,az ad hoc jellegű, egyéni kvalitásokra kihegyezett védekezés is mutat némi szervezettségre utaló jeleket. A sonkások ellen az utolsó 6-7 forduló góltermését és helyzetét sűrítette 90 percbe a csapat.A továbbra is jelenlévő rengeteg taktikai hiba ellenére ez mindenképp előrelépés. Várjuk a folytatást a Lazio ellen. Stankovicpályafutásasorán elöszőr mesterhármast szerzett. ALazio ellen szeretné megszerezniaz 50ik gólját Olaszországban. Mi sem bánnánk.

Bízom benne, hogy Benítez nem a 4-2-3-1 probálkozik. Egyrészt az a rendszer eléggé besült másrészt a Lazio alapfelállásából a 3-5-2ből manapság szintén 4-2-3-1re változott rendszer tökéletes ellenszer lenne, harmadrészt a Lazio valószínüleg a széleken fölénybe kerülne. Az régi sulis 4-4-2 tökéletesválasztás leszezzel megoldodni látszik többé kevesbé a védelem kiszolgáltottsága és a támadójátékban aktívabb, agilisebb lett a csapat. Bizakodó vagyok mert pozitív görbét ír az Inter, de egy 1-1 nél sokkal többet nem látok ebben az összecsapásban.

Kornél

Természetesen a fenti cím nem az elkoptatott Romulus és Remus által előadott, fivéri afférra vonatkozik, hanem két olyan csapat összecsapására, akik régi és jó kapcsolatokat ápolnak egymással, mégpedig komoly hagyományokkal. Mikor erre gondolunk, akkor persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a tavaszi gyalázatot. Nem csak azért, mert erre még hosszú évekig emlékezni fogunk és szégyellni fogjuk magunkat - joggal - , de azért is, mert ellenfeleink csúfondáros vigyorral tolják orrunk elé ezt meccset újra és újra, ha egy beszélgetésben egyszerre merül fel az Inter és a Lazio. Semmi gond nincs ezzel. Egyfelől megérdemeljük, másfelől aki úgy tesz, mintha a foci még mindig gentlemanek sportja lenne, ahol semmi immorális nem fordulhat elő, az nem ismeri a focit, rosszabb esetben pedig direkt ferdít, mert negatív piedesztálra állít egy olyan esetet, amiből aztán példákat, pláne az olasz labdarúgásban, elég sokat találunk. No de ennyit a tavaszról.

A két csapat szurkolói között mély és igazi a barátság, amit bizonyítanak közös fellépések, mind a foci, mind az élet ügyeiben, fontos meccseken a testvércsapat buzdítása, személyes jelenléttel - ahogy a BL-döntőben is képviseltették magukat a lazialék, példának okáért - és olyan, talán kicsinek tűnő, de megindító események, mint mikor Gabriele Sandri édesapját, Giorgio Sandrit az Inter meghívta Milánóba, ahol fia emlékére közös fotók készültek a játékosokkal, illetve magával Moratti elnökkel is. Biztos vagyok benne, hogy alattomos belépők, játékidegen elemek és elszabadult indulatok nem lesznek a ma esti rangadón, de kemény és tiszta játék, bizonyítási vágy és küzdés a győzelemért viszont mindkét oldalon garmadával lesz. A tovább után konkrétabb és aktuálisabb vizekre evezünk, majd interista barátaink beharangozójával zárunk.

"Nem lehet más a célunk, mint az Inter ellen bebizonyítani, hogy igenis számolni kell velünk. Taktikai szinten föléjük kell nőni." - kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Reja. "Tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy egész végig védekezni fogunk. Nagyszerű önbecsülés növelő lenne egy győzelem ellenük." A most már talán biztosnak tekinthető sztrájkról is ejtett pár szót. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy ez valóban megvalósul."

Benitez is tudja, nehéz meccs jön csapata számára: "Rettentő sok hiányzónk van, az egyetlen jó hír, hogy Motta visszatért. A Parma elleni magabiztos győzelem erőt adhat, de nem vagyunk igazán jó formában. Fontos értékmérő mérkőzés következik."

Érdemes még idézni pár mondatot Sztankovicstól, akit egyik csapat szurkolóinak sem kell bemutatni és meglehetősen meghökkentette a lazialékat azzal a kijelentésével, hogy a Lazio ellen akarja meglőni 50. bajnoki gólját. "A Lazio középpályájának az ereje és a minősége az, amitől tartanunk kell. 4 pont a különbség a két csapat között, de nincs kétségem afelől, hogy előbb-utóbb felérünk a dobogóra. 5 és fél szezont töltöttem el a Lazióban, érthetően közel áll a szívemhez. Jó és élvezetes meccs lesz az Olimpicóban!"

Reja 20 játékost nevezett keretébe, ahol az előzetes híreknek megfelelően, egy húzódásnak köszönhetően, szerencsére nincs ott Foggia. Azt még sajnálhatnánk is, hogy Garrido megint lesérült, de őt Reja soha a büdös életben nem fogja kezdetni bajnoki meccsen, bele kell törődnünk. A felállás viszont érdekes lehet, mert úgy tűnik, az öreg mister valóban nem csak a levegőbe beszélt, mikor tagadta a "csak védekezünk és kontrák" lehetőségét. Tegnap a megszokott 4-2-3-1 helyett a tökösebb 4-3-1-2-t gyakoroltatta és ez nem csak azért jó, mert végre meglenne Hernanes legjobban szeretett helye, ahol a legjobb teljesítményre is képes, de Floccarinak sem kéne annyit hadakozni hátravonva és szépen osztogathatná le a labdákat Zarate és a Próféta számára. Csak reméljük, de nagyon, hogy mindez nem hülyítés, mert nyerő taktika lehet.

Benitez lemásolta Reja keretét, számra legalábbis biztosan. Motta és Muntari újra a csapat tagja lehet, de még így is baromi sok a sérült - 5 (!) játékos harcképtelen az alapcsapatból - , viszont a legrosszabb hír milánói szempontból Eto'o eltiltása. Ez így összesen 6 ember, tehát az elképzelhető legjobb felállásból a kezdőcsapat fele hiányzik. Rettentő nagy lehetőség ez a Lazio előtt.

Pár alkalommal már elmondtam itt: ha ez alkalommal nem virít valamit a csapat, akkor le kell számolni a nagyobb álmokkal. Most is tartom ezeket a szavakat. Az utóbbi meccseken olyan szükségtelen és idegesítő ponthullajtások voltak, amik kurvára fognak hiányozni a szezon későbbi részeiben. Az Inter az Olipicóban, jelen formájában, könnyebben verhető ellenfél, mint a Juventus Torinóban, akik egy időre letudták minden nemzetközi kötelezettségük. A tisztességesen megszerzett 3 pont nem csak azért lenne fontos, hogy továbbra is minden szépre és jóra esélyes legyen a Lazio, hanem azért is, hogy lemossa a fél évvel ezelőtti szégyent. A szurkolásunkon nem fog múlni.