A hónap momentumai - október

A fantasztikus, mindenki által annyira kedvelt válogatott szünet alatt, a pótselejtezők árnyékában nem árt néhány gondolat erejéig visszatekinteni az elmúlt havi eseményekre, a megszokott formában. Bár az Inter-meccsek nagyrészt egy kaptafára mentek, azért mint mindig, most is lehetett találni bőven említésre méltó mozzanatokat. Egyébként veretlenül telt a második őszi hónap, az ilyet minden körülmények közt szeretjük.

1.: A hónap legjobb védője/kapusa - Walter Zenga-díj

A szezon égésekor kapott kijózanító pofon (ami inkább K. O. volt) és szitokáradat úgy tűnik, Samir Handanovicra volt a legjobb hatással, és egyértelműen feledtette azt az egy darab rosszul sikerült rangadót. Már a szerződéshosszabbítást is kezdtük megkérdőjelezni, ő azonban jelezte, hogy maradna, és - nincs jobb szó rá, nem túlzás - elkezdett világklasszis formában teljesíteni. Most már ott tartunk, hogy minden fordulóra jut neki egy szezon védése, ami azért cseppet sem mindennapi dolog. Ha csak hasonló szint is ki fog neki tartani, idény végén nem fogunk fanyalogni a helyezés miatt.

2.: A hónap legjobb középpályása - Sandro Mazzola-díj

Gary Medel mostanság természetes élőhelyén harapdálhatta ellenfeleit, és szemre ezt remek hatásfokkal is művelte. A nála megszokott alapokhoz ezúttal egy, a szívünknek igen kedves győztes gólt is hozzátett, mikor is talán először találta el a kaput Inter-mezben - a legjobbkor. Játékbeli hiányosságai ellenére is kihagyhatatlannak tűnik jelenleg a kezdőből, nélkülözhetetlen az a meló, amit ő a pálya közepén elvégez.

Szavazatot kapott még: Marcelo Brozovic, aki okozott nekünk (és magának) néhány kellemes percet számára testidegen pozícióban is.

3.: A hónap legjobb támadója - Nyers István-díj

Gyakorlatilag az összes Inter-szurkoló a pályára kiabálta Adem Ljajicsot, és amikor végre valahára normális lehetőséget kapott, meg is mutatta, miért tettük mindezt. Az ő játékával költözött egy kis szín az egyébként általában elég szürkén játszó csapatba, és eddig szerencsére a híresen rossz mentalitásából sem mutatott semmit, sőt, nagyon lelkesnek tűnik a pálya minden pontján. A gólpassz után lassacskán itt az ideje, hogy a hálót is megzörgesse.

Szavazatot kapott még: az újfent kulcsmegmozdulásokkal jelentkező, Juventus ellen legjobb kék-fekete meccsét letudó Sztevan Jovetics.

4.: A hónap csalódása - Ricardo Quaresma-díj

Egy 31 milliós emberkétől többet várunk. Persze, látjuk Geoffrey Kondogbia tehetségét, nagy potenciál van benne, de eddig két értelmes 90 perce nem volt egymás után, nem véletlen, hogy megingott a helye is a kezdőben. Szépen lassan azért remélhetőleg ő is belejön, és elhagyja azt az iszonyatos hullámzást, amit akár egy meccsen belül is képes produkálni.

Szavazatot kapott még: gólja és gólpassza ellenére Mauro Icardi, az okok unalomig ismételtek.

5.: A hónap legkellemesebb meglepetése - Giuseppe Bergomi-díj

A fene gondolta volna, hogy ilyet bárkinek is le kell írni, de Jonathan Biabiany eddig teljesen vállalhatót nyújt, azt a minimális időt és helyet egyértelműen megérdemli, amit eddig kap mesterétől (kedvencei között is van a nyilatkozatai alapján). Úgy tűnik, erre az 5.-6. támadós szerepre tökéletes lehet, és valljuk be, oda jelenleg nincs is szükségünk jobb (és drágább) játékosra.

Szavazatot kapott még: a semmiből előkapott és szinte hibátlant nyújtó D'Ambrosio, a már sokak által leírt Brozovic valamint a fejlődőképesnek tűnő Roberto Mancini.

6.: A hónap legszebb gólja - Álvaro Recoba-díj

Most sem volt túlkínálat, így nem volt nehéz rábökni a legtetszetősebbre, ami egyben a leginkább katartikus élményt is okozta. Feljebb már írtam, nekem csak eltört Medel-labdákról van emlékem, most bizonyította, hogy nem csak olyanokra képes - bár távolról sem volt védhetetlen a lövés, de annyi baj legyen.

7.: A hónap legnevetségesebb momentuma - Vratislav Gresko-díj

Gilardino megtalálta már az Intert pár góllal, a legutóbbi minden eddigit alulmúlta esztétikai szempontból, ráadásul egy elfogadhatóan alakuló meccs állásába rondított bele ezzel. Rögzítsük a labda útját: Vázquez (akit nagyon elnézegetnék kék-feketében) - Murillo - Miranda - Gila. Rajzolni nem lehet "szebbet".

8.: A hónap legszebb védése - Júlio César-díj

Két mozzanat is eséllyel vonult csatába az elismerésért, végül mellbedobással a Roma ellen bemutatott négyes kombó lett a befutó, amit végtére is egy edzésgyakorlatnak is felfoghatott a szlovén. Jött az átlövés, utána rögtön ugorhatott is fel a ziccerre, ezt követte a kapusedző egy közeli teszteléssel, majd zárásként jött a fejes a sarokból. Erre a kivitelezésre csak 10 pontot tudunk adni.

Szavazatot kapott még: ugyanő (naná) Destrot destronizálta az utolsó pillanatban, megőrizve ezzel a három bajnoki pontot csapatának.

9.: A hónap legszebb csele/egyéni megmozdulása - Ronaldo-díj

Jovetics mutatott egy kissé másfajta centerjátékot a Roma ellen, mint amilyet Icarditól megszokhattunk, mindenképpen üdítő jelenségként hatott a reménytelen brusztolás után egy kis finesz, kreativitás. Ennek levét több farkas megitta, a legkellemetlenebbül mindenki kedvenc lábtörője, Nainggolan érezhette magát, miután véres maradt a bokája egy felbőrözés következtében. (2:40-2:44)

Szavazatot kapott még: Brozovic rabruhásoknak lőtt kapufája, valamint a Ljajics Icardinak adott asszisztja.

10.: A hónap legostobább döntése - Gian Piero Gasperini-díj

A helyszínen mindenki forgatta a fejét, és kereste a hozzá legközelebb ülők tekintetét. "Ez mégis mi a tököm?!" - kiabálták a kétségbeesett szemek. Valószínűleg a tv-k előtt is hasonló volt a helyzet. Mire felocsúdtunk, és felfogtuk az Inter-Juventus hosszabbításában látott kettős cserét, már fel is harsant a hármas sípszó. Aznap ennyi jutott Palacionak és Kondogbiának.

Szavazatot kapott még: Ljajics indokolatlan jegelése egy bizonyos pontig ugye és az érthetetlenül defenzív játék a Juventus-meccs második játékrészében.

11.: A hónap legszimpatikusabb döntése - José Mourinho-díj

Erre a kérdésre elég összetett választ tudtunk adni, ugyanis majdnem mind egymásból fakadó személyi változtatásokra adtuk le a voksunkat. Először is, az üdítő dolgok: örömteli, hogy Ljajics és Brozovic megkapják végre a maguk perceit, ugyanakkor Icardinak és Kondogbiának egyszerűen megérett a pad, és talán nem is lesz rájuk ez rossz hatással. Egyébként ebből is lehet látni, hogy mennyivel erősebb a keret a tavalyinál, végre lehet normálisan variálni gyakorlatilag minden poszton - még ha ezt első blikkre talán túl gyakran is csinálja Mancini, de eddig az eredmények őt igazolják.

Szavazatot kapott még: a Gervinhoék elleni első félidő lemeccselése.