Valamiért Ismerős Arcok 17. rész: A "fejlődésük" érdekében távoztak I.

Egy szurkolónak nehéz megértenie, hogy kedvenc csapatából miért akar elmenni egy játékos. Ha valakit a vezetőség belekényszerít az más dolog. Ha valakinek egy (vagy több) csapattársával, esetleg a manager-rel szemben olyan kibékíthetetlen ellentéte alakul ki, amin nem lehet változtatni, az is más dolog. Ha valaki az eligazolásával komoly pénzhez juttatja szeretett, de éppen nehéz helyzetben lévő klubját, az megint csak más dolog.

Azonban ha van egy játékos, akit a közönség szeret, a játéklehetőséget megkapja, húzóemberként a csapat hasznára válhat, és mégis néhány rosszabb meccs vagy szezon után, a "szakmai fejlődésére" hivatkozva távozni akar, az már nem túl szimpatikus dolog. Megérteni meg lehet, de egyetérteni vele már kevésbé...

Nos, mindjárt itt van négy ilyen spíler. Négy focista, akinek nem volt elég jó a Newcastle United, és távoztak. Nézzük, hová jutott James Milner, Charles N'Zogbia, Sebatien Bassong és José Enrique.

Elsőként jöjjön az a játékos, akit talán (ismétlem talán) igazoltak az évek. A leeds-i születésű James Philip Milner (1986.01.04.). A rendkívűl gyors, harcos, jó rugótechnikájú szélső 2002-ben, azaz 16 évesen lett a Leeds United játékosa, és a valaha volt második legfiatalabb debutáló a Premier League-ben.

Első találatát a Sunderland ellen szerezte, amivel a PL legfiatalabb gólszerzője lett egy pár évre, amíg végül James Vaughan meg nem döntötte a rekordját.

Milner tehát berobbant, érdemesnek mutatkozott a Premeir League-re, viszont a Leeds felett akkor már gyülekező sötét felhők nem sok jóval kecsegtettek. A sikeredző David O'Leary távozott a szezon végén, Milner pedig 2003/2004-es szezon elején a harmadosztályú Swidon Town kölcsönjátékosa lett egy hajtós hónapra. Hat meccs után visszatért, és 30 bajnokin szerepelt.

A Leeds-nek ekkorra azonban már minden fontra szüksége volt ezért, nem az volt a kérdés, hogy eladják, hanem hogy kinek. A megszerzéséért harcban állt az Aston Villa, az Everton és a Tottenham. Az első kettő végül nem tett konkrét ajánlatot, a Spurs-t meg Milner utasította vissza, mondván messze lenne a családjától. Ekkor jött a Newcastle, 3.6 millió fontért öt évre leigazolták. Milner szomorú volt, hogy el kellett hagynia gyerekkora szeretett egyesületét, ahol 60 mérkőzésen 7 gólt szerzett.

A Newcastle-ben igazi hullámvasútra ülhetett fel. Első szezonjában egy mentorra talált Sir Bobby Robson személyében, aki 44 mérkőzésen játszatta. Sir Bobby-t azonban szégyenteljes módon kirúgták, és érkezett Greame Souness, akinél Milner összesen 7 alkalommal szerepelt az őszi szezonban, majd kölcsön is adták az Aston Villa-nak, ahol újra együtt dolgozhatott David O'Leary-vel. A szezon végén O'Leary ismét távozott, azonban a frissen kinevezett manager, Martin O'Neill is igényt tartott volna rá. Ajánlatot is tettek a szélsőért, csak közben Newcastle-ben Souness is lapátra került, és Glen Roeder fontos szerepet szánt Milner-nek, amit az is bizonyít, hogy 53 mérkőzésen számított rá a 2006/2007-es szezonban.

2007-ben újabb 4 éves szerződést írt alá és bár Sam Allerdyce-al azért neki is meggyűlt a baja, Kevin Keegan és a támadó foci visszatérésével újra a kezdőbe került. A 2008/2009-es szezonban, a kiesés évében ő volt az első jelentősebb távozó, ugyanis 3 mérkőzés után írásos átigazolási kérelmet nyújtott be. Feltehetően ekkorra már javában tárgyalt az Aston Villa-val, akik végül 12 millió fontért igazolták le.

139 mérkőzést játszott a Newcastle színeiben és ezeken 12 gólt szerzett, köztük a klub ötszázadik PL gólját. A szurkolók szerették, írtak is róla egy dalt, aminek első két sora valahogy így hangzik: "Ha James Milner brazil lenne, biztos 20 millió fontot érne."

Hozzáteszem ezek után szabadon, ha James Milner ma a Newcastle-ben lenne, a helye a kezdőben biztos lenne...

Milner az Aston Villa-ban két szezont töltött, 93 meccsen 19 gólt szerzett és távozásakor több mint kétszeres bevételt hozott a Birmingham-ieknek. 2010 augusztusában ugyanis 20 millió fontért és a 8 millió fontra értékelt Stephen Ireland-ért cserébe a Manchester City-hez igazolt. Manszúr sejk akkor kezdte a bevásárlást, elvitte még többek között Milner csapatkapitányát Garreth Barry-t is.

A City-ben egy 41 és egy 36 meccses szezonon van túl, idén pedig 9 alkalommal lépett pályára. Kezdetben Adam Johnson-nal övék volt a két szél, de David Silva és Nasri érkezésével kicsit háttérbe szorultak.

Eközben a válogatottban az U16-os korosztálytól kezdve számítottak rá. A felnőtteknél 2009-ben mutatkozott be, és eddig 32 alkalommal lépett pályára. A felsorolt négyesből ő az egyetlen, akit igazoltak az évek. Persze akkor is kár érte, én örültem volna ha Szarka marad...

A második delikvens az örök elégedetlenkedő, Charles N'Zogbia (1986.05.28.), a francia bal szélső.

Zoggy 250 ezer fontért a Le Harve együttesétől került Newcastle-be 2004-ben. Őt is Sir Bobby Robson szemelte ki magának. Azt nyilatkozta róla, hogy megfelelő edzéssel és motivációval TOP játékos lehet, és reméli, hogy Newcastle-ben mindkét feltétel adott lesz. Igaz, hogy egy tinédzser, de az egyik legjobb adottságokkal rendelkező játékos, akit valaha látott.

Robson ment, Souness jött, ami még nem sok mindent befolyásolt. Az már annál inkább, amikor jött Roeder, akinél Damien Duff lett az alapember.

Ekkor kezdődött Zoggy kálváriája. Vagy csak csere volt, vagy bálhátvédként számoltak vele, ami nem nagyon tetszett neki. A 2006/2007-es szezon végén távozni akart, de a Newcastle-i edző keringő akkoriban gyors táncnak számított és a frissen kinevezett Allerdyce kérésére maradt, sőt újabb 5 éves szerződést írt alá.

Allerdyce távozása után Keegan alatt nem volt különösebb gondja azonban Joe Kinnear-rel nagyon nem jöttek ki. A káromkodó ír, akit a brit sajtóban csak JFK néven emlegetnek (Joe "F*cking" Kinnear) kemény ember, például az egyre hangosabban nyavalygó és kevésbé küzdő N'Zogbia-t csak Insomnia-nak nevezte, utalva arra, hogy csak kóvályog, ahelyett, hogy hajtana.

Zoggy-nál betelt a pohár. 2008 decemberében bejelentette, hogy már januárban távozni akar. "Négy év Newcastle után magasabb célokat akarok kitűzni magamnak és nem gondolom hogy ebben a csapatban ez lehetséges lenne." A gond ezzel a nyilatkozattal csak az, hogy mindenki tudta, hogy valójában a manager személyével voltak gondjai, valamint azzal, hogy mivel nem vette fel a kesztyűt Duff-al a bal futó pozícióért, csak a balhátvéd szerepe jutott neki. (még úgy is, hogy a másik szélre Milner távozásával könnyen bekerülhetett volna)

A magasabb célokért ezek után a Wigan színeiben küzdhetett, akik 6 millió fontot, plusz egy Jolly Joker játékost, Ryan Taylor-t adták érte az átigazolási időszak utolsó napján. És hogy mik voltak ezek a célok? Nos, a kiesés elkerülése a következő fél plusz két szezonban. Tény, hogy sikerült nekik (ahogyan abban az évben a Newcastle-nek nem...), de hogy ez akkora szakmai előrelépés lett volna, azt nem hiszem.

155 mérkőzésen szerepelt a Newcastle színeiben, és 9 gólt szerzett.

Wigan-es managerei (Steve Bruce, majd Roberto Martinez) is ragaszkodtak hozzá, pedig sokan bejelentkeztek érte. Egy alkalommal a Newcastle is. Andy Carroll eligazolásakor hatalmas kapkodás indult, hogy támadó szellemű játékost sikerüljön igazolni. Mivel már csak pár óra volt hátra, a Wigan irreális összeget kért (hogy mennyit azt ha jól emlékszem hivatalosan nem közölték) és így nem jött össze a buli.

Végül 2011-ben mégis távozott, mégpedig az Aston Villa-hoz. 9 millió fontért adták el, és a Wigan vezetősége azzal indokolta a transzfert, hogy a játékos a szerződése utolsó évében volt. Mit is jelent ez? Valószínűleg mint a csapat húzóembere kapott volna új szerződést, csak hát ugye a magasabb célok miatt nem akarta aláírni...

Nos a sorsát nem kerülheti el senki, N'Zogbia-nak sikerült az utóbbi évek leggyengébb Aston Villa-jába igazolnia, akik tavaly is veszélyben voltak, és idén elsődleges cél a 42 pontos álomhatár elérése. (Ahogy sajnos a Newcastle-nek is...)

Egy szó mint száz, Zoggy jó játékos, de nehéz ember. Elfért volna a Newcastle-ben, de nem tette magát nélkülözhetetlenné, így nem hiányzott amikor elment.

A két középpályás után a következő részben két védő, Sebastien Bassong és José Enrique jön a közelmúlt csapataiból, akik szintén a távozás mellett döntöttek, talán kicsit meggondolatlanul.

HAJRÁ NEWCASTLE!

Mark29