Newcastle: NULLA, West Ham: 0

Tegnap kora este, amikor lefújást követően ültem a monitor előtt, azon gondolkodtam, hogy mégis mit lehet írni erről a 90 percről? Szenvedtem rendesen. Játszott két azonos erősségű csapat. A hazai pálya (főleg a kapufa) nem volt mellettünk. Nem volt "döntetlen szagú" a meccs, végig olyan feszültség uralkodott a pályán, hogy szinte a képernyőn keresztül lehetett érezni. Körülbelül egyébként ennyi a pozitívum, amit el lehet mondani.

Gouffran a meccslabda elpackázása után a hosszabbítás perceiben

A West Ham a meccs nagy részében (főleg a második félidőben) várta tökéletes kontrázási lehetőséget, amit a Newcastle korán elhaló, jó passzokból az ötlettelenségbe torkolló támadásai rejtettek magukban. Egy egyértelmű les gólra futotta nekik az egykor Newcastle-célpont Moibo Maiga-tól. A mi fiaink pedig ígéretes támadásokat is vezettek, de valami iszonyatos lelki görcs szállta meg őket a 16-os környékén, és rossz vagy inkább katasztrofális passzok, beadások, lövések következtek. Pontozás nem lesz, mert szinte mindenki közepesen teljesített.

Kezdjük az elején. Steven Taylor eltiltott, Jonas pedig sérült, ezt már tudtuk a mérkőzés előtt is. Pozitív meglepetés volt, hogy Santon visszatérhetett, de kidőlt az utolsó pillanatban Tioté, és Pardew számításait ismételten keresztül húzva, megint visszautasította a játékot Yohan Cabaye. A francia középpályással kapcsolatban egyre többen gondolják, hogy nem látjuk többet Newcastle mezben játszani, mert vagy az Arsenal, vagy a PSG tenni fog egy megfelelő ajánlatot. Én sem a hölgy olvasóinknak akartam a kedvében járni ezzel a képpel, hanem azt gondolom, hogy nem veszi már vissza a fekete-fehér mezt...

A jelenlegi helyzetben van egy-egy a játékost pozitívan és negatívan megítélő teória is. Előfordulhat, hogy ő ugyan játszani akar, de a vezetőség nyomására marad ki a keretből (Pardew bármit is mond) nehogy megsérüljön és ne lehessen eladni. Ennek viszont ellentmond, hogy Cabaye Ashley kedvenc játékosa, és Kinnear és Pardew egyaránt leszögezte, hogy nem szorulnak rá senki eladására. Éppen ezért visszadobták az Arsenal nevetséges, 10 millió fontos ajánlatát, és az az álláspont, hogy ha akarnak valamit akkor villantsanak nagyobb összeget, de ha nem az sem baj. Igen ám, csak közben a játékos (és ügynöke) kaphatott olyan ígéreteket, aminek hatására inkább mégis eligazolna, ezért nem akar játszani. Jövőre VB, és talán úgy véli, hogy az Arsenal vagy a PSG játékosaként könnyebben kerülhet a Brazíliába utazó keretbe.

A játékos nem nyilatkozik, elvileg még az is lehet, hogy nem megy sehová. Nos, ha Morecambe elleni szerdai Ligkupa meccsből még nem is, de szombaton a Fulham elleni bajnokiból már sok mindenre lehet majd következtetni. Mert ha akkor még egyáltalán a keret tagja lesz, de mégsem játszik Cabaye, akkor valószínűleg az utolsó pillanatban el fogják passzolni valahová.

Ennyi petting után így festett a tegnapi hadrend a kezdőkkel és cseréikkel:

Pár gyors megállapítás. Igaz ugyan, hogy ez a West Ham nagyon messze van a Manchester City-től, de:

- Yanga jobb középen, mint Saylor

- Santon jobb a bal szélen, mint Yanga

- Anita jobb, mint Cabaye vagy Tioté

- Marveaux jobb mint Jonas, és

- a csapat jobb két csatárral, mint eggyel.

Az igaz ugyan, hogy még jobb lenne, ha az egyik nem Shola lenne, de még mindig jobb a helyzet, mintha Papiss egyedül próbálná megváltani a világot.

Sajnos Debuchy csak annyival jobb mint Simpson volt, hogy bátrabban kapcsolódik be a támadásokba. Az ívelései ugyanolyan gyengék, fel sem néz, amikor betekeri a labdát. Anita ügyes és fürge, Sissoko pedig erős volt, de mindketten elég pontatlanok is. Ha összeszoknak, akkor lehetne belőlük egy olyan páros, mint két éve a Tioté-Cabaye kettős volt.

Ben Arfa megint sokat önzőzött, de ettől függetlenül benne ott volt a lehetőség a váratlan, meccset eldöntő húzásokra. Vele kapcsolatban az izomtömeg vs súlyfelesleg vitát szerintem lezárhatjuk azzal, hogy döntés nélkül befejezzük. Tény, hogy izmosabb lett a karja és a lába is, de eközben pocakos lett és lelassult ("sörhasat eresztett, rozsdásak az izületei"), ami tegnap egyértelműen látszott. Legalább három alkalommal vállalkozott úgy szólóra, hogy kevés volt a lendülete, és míg másfél-két éve maximum csak felrúgni lehetett, most ilyen nem túl villám léptű Collins-ok simán leszerelték. Persze ez nem feltétlenül a súlya miatt van. Lehet, hogy a sok sérülés miatt vett vissza a tempóból, és egész egyszerűen nem megy bele akkora elánnal a cselezésbe, mint korábban. Mindenesetre volt pár alkalom, amikor beadás helyett csak toporgott mint a sz@rógalamb, amúgy "Jonas-osan".

A két csere egyébként feldobta a játékot, mert a fáradt Marveaux helyén Sammy (alias néger-Crouch) ügyesen támadott és védekezett, sőt az utolsó pillanatokban a lecsúszott beadása a kapufán csattant. És ekkor jött a másik csere Gouffran. Hogy miért ez volt a meccslabda? Mert üresen állt az ötösön belül és amikor reflexből bele tette a lábát csak annyi kellett volna, hogy lefelé menjen az a nyomorult labda. Nos fölé ment, láthatjátok, hogy mennyivel...

Amikor a 72. percben beállt Cissé helyett Gouffy még örültem, mondtam is magamban, hogy jól döntött Pardew. Fent hagyta Shola-t birkózni a teljesen súlytalan Papiss helyett.

Egy dologra nem gondoltam. Ezt az utolsó pillanat adta ziccert valószínűleg Cissé kíméletlenül kihasználta volna, ahogyan tette az elmúlt szezon során számtalanszor.

Végül a BBC statisztikái alapján pár érdekesség:

Bár a második félidőben olyan érzésem volt hogy fölényben játszunk és maximum kontrából kaphatunk gólt, 52-48 lett a labdabirtoklás aránya. 16-6 volt a kapura lövések aránya a javunkra, de a kaput eltaláló lövések aránya a szánalmas 0-1. Közel azonos szögletarány és szabálytalanság, és mindössze egy Joey O'Brien sárga, tehát a szakadó eső ellenére nagy ütem tévesztések nem voltak.

A meccs egy Newcastle vagy West Ham szurkolónak tehát izgalmas volt, de már előre hallom a Digin fanyalgókat. Abban persze igazuk van/lesz, hogy egy semleges szurkoló ettől nem kapott kedvet az angol focihoz, mert tulajdonképpen egy boxmeccs menetei közötti szünetbe beférne a bő összefoglaló.

A helyzet az első pont megszerzése után nem változott. IGAZOLNI KELL a hátralévő egy hétben. Az Obertan-félékkel lenyomatni a Ligakupa meccset, és hétvégén megverni az Arsenal-tól hazai pályán simán kikapó Fulham-et. Nem lesz könnyebb feladat, hasonló mérkőzés várható.

De legfontosabb az első pont. Csatár kell!

Hajrá Newcastle!

Mark29