A hét rangadója: Florida State Seminoles–Oklahoma Sooners 13–23

Tallahassee-ben közel 85 ezer néző gyűlt össze a forduló rangadójára, amelyen a Seminoles visszavágásra készült a tavalyi harmincpontos zakóért. A védelem már-már felnőtt a feladathoz, mert sikerült kordában tartaniuk a Sooners félelmetes támadógépezetét. Landry Jones irányító az első támadás után csak a végjátékban hallatott magáról ismét, akkor egyenlő állásnál harmadik és 12 helyzetet oldott meg sztár elkapójának (Ryan Broyles) címzett pontos passzal, majd a következő játékból 37 yardos touchdown passzt osztott ki Kenny Stillsnek, amire már nem maradt válasza a harmadik negyedben kezdő irányítóját (E.J. Manuel) vesztő Florida State-nek. Bónusznak Jones az Oklahoma történetének legtöbb dobott yardjával büszkélkedhet. A beugró elsőéves Clint Trickett ugyan harmadik és 28-ra tudott 56 yardos touchdownnal átadással egyenlíteni és idézett elő hangrobbanást a stadionban, de ezt követően már nem maradt több puskapor, és az előbb leírt Stills-TD pontot tett a meccs végére. Ettől a vereségtől Jimbo Fisher csapata harcban lesz az ACC főcsoport bajnoki címért, míg az Oklahoma tovább olajozhatja a szekerek kerekét, hogy célba vehesse veretlen idénnyel az országos bajnoki címet.

A hét mérkőzése: Illinois–Arizona State 17–14

Egyik csapatot sem lehet azzal vádolni, hogy az első osztály, akár tágan értelmezett élmezőnyéhez tartozna. Azonban mindkét oldal jó előjelekkel és komoly bizonyítási vággyal várta az összecsapást, ahol a Big Ten és Pac-12 középcsapatai álltak ki egymás ellen. Az Arizona State különösen a Mizzou elleni hosszabbításos siker óta közkedvelt meglepetés-csapat lett, míg az Illinois kormánykerekénél Ron Zook vezetőedző arathatja le idén a tavaly meghozott döntéseinek gyümölcsét (új támadó és védő koordinátor, Scheelhaase kezdetése való freshman létére) és reménykedhet, hogy olyan eredményt tud év végén felmutatni, amelynek hatására nem fogja elzavarni az új sportigazgató. A Fighting Illini védelme hazai pályán folyamatosan terror alatt tudta tartani az óriás Brock Osweiler irányítót, ami elveszített és eladott labdákhoz vezetett. Nem volt pontzápor, csak a nyitó és zárónegyedben találtak be a csapatok. Nathan Scheelhaase irányító biztos kézzel vezette a hazai támadósort, és megint megvillantotta, hogy nem kizárólag futni, hanem passzolni is tud a labdával, annak ellenére, hogy A.J. Jenkins személyében csak egy hiteles célpontja van. A Sun Devils így újabb szoros vereséget szenvedett egy Big Ten csapat stadionjában (tavaly a Wisconsin verte őket egy ponttal azután, hogy a meccs végén egyenlítést jelentő extra pontot blokkoltak). Az Illinois-nál nem lenne bombameglepetés a sorsolásuk alapján, ha november elején kilenc győzelemmel a tarsolyban fogadnák a Michigan csapatát.

A további összefoglalókat ide kattintva olvashat a bowl.hu-n!

Az NCAA negyedik fordulója előtt ezúttal is tíz olyan mérkőzést emelünk ki, amelyeknek megtekintése ajánlott a college futball elkötelezett hívei és az egyetemi focival csak most ismerkedő olvasóink számára.

Az SEC West egyik legjobban várt mérkőzésére kerül sor Tuscaloosában. A Crimson Tide azzal az Arkansas-val kerül szembe, amely talán az egész konferencia legjobb passzjátékával rendelkezik. Tyler Wilson QB a várakozásoknak megfelelően termeli a yardmennyiséget, annak ellenére, hogy agyrázkódással is bajlódott már idén. Az elmúlt hetekben a négy kiváló elkapójából (Adams, Wright, Hamilton, Childs) ketten is kiestek, ez azonban nem vetette vissza az offense hatékonyságát. A jelentősebb időt mulasztó Wright és Childs a hétvégén már rendelkezésre áll majd.

A futójáték hatékonysága elmarad attól a szinttől, amit az egész idényre kiesett Knile Davisszel produkálhatott volna a csapat, de Ronnie Wingo Jr. eddig elfogadhatóan pótolja a futót. Az Alabama defense más szintet képvisel, mint amihez eddig Wilson hozzá volt szokva. Sohasem játszott még ilyen jó defense ellen a QB. A Courtney Upshaw, Dont’a Hightower, Mark Barron és Robert Lester nevével fémjelzett Bama D ellen idén mindössze 18 pontot szereztek három mérkőzésen, amivel a csapat a második legjobb az elsőosztályú college fociban engedélyezett pontátlagot (6 pont/mérkőzés) tekintve. Ne lepődjünk meg, ha ez a fantasztikus Tide védelem az egyébként remek Arkansas offense-t is megtöri. Azonban fontos megjegyezni, hogy a vendégcsapat számára ez az év egyik legfontosabb mérkőzése, mindent meg fognak tenni a győzelemért. Ehhez a védelemnek is fel kell nőnie a feladathoz, amely a Troy ellen nem volt éppen acélos. Már ezen a mérkőzésen is hiányzott a pályáról a Razorbacks védelmének legnagyobb sztárja, a DE Jake Bequette, akinek hiányát nagyon megérezhetik. A fő feladat az Arkansas számára a futás megállítása lesz, hiszen a másik oldalon egy elég erőteljes fal segíti a sztárrá emelkedő RB-t, Trent Richardsont, és új társát, Eddie Lacyt. Kevésbé kell félnie a csapatnak a QB játéktól, ahol AJ McCarron még csak a kiforrás szakaszában tart, kisebb-nagyobb hibák elkövetésére még hajlamos.

A nagy izgalommal várt összecsapásnak nem akármilyen tétje van. A győztes válik a jelenleg első helyen rangsorolt Oklahoma egyetem első számú kihívójává a Big12 konferenciáért való versenyben. Mind a két csapat nagyon hatékony offense-szel rendelkezik, az Oklahoma State-éről egyenesen elmondhatjuk, hogy az egyik legproduktívabb az idei szezonban. A mérkőzésen láthatunk két kiváló QB-t (Tannehill és Weeden), két alulértékelt futót (Gray és Randle), valamint az idei szezon egyik legnagyobb elkapósztárját a Cowboys oldalán, Justin Blackmon személyében. Blackmon mögött nem sokkal marad le az Aggies játékosa, Jeff Fuller sem, akinek a játékát eddig húzódás nehezítette, de erre a fontos mérkőzésre már egészségesen futhat ki. Kulcskérdés lesz az, hogy a védelmek hogyan produkálnak az oly sokszor megállíthatatlannak tűnő támadósorok ellenében. Jobb az Aggies idei védelme, különösen az irányítók siettetése kapcsán tudnak felmutatni nagy sikereket. Ezzel szemben az Oklahoma State-nek még a kevésbé neves csapatok ellen is meggyűlt a baja a futás és passz elleni védekezéssel is. Kiélezett csata várható a két fél között, amelyen akár az utolsó percek is dönthetnek a végső győztes kilétéről a tavalyi évhez hasonlóan (akkor a Cowboys nyert 38–35-re egy utolsó másodperces FG-lal).