Super Bowl-felvezetőnket ide kattintva követheti nyomon!

TÁMADÓK

Irányító: Aaron Rodgers (Green Bay)

A tegnapi szubjektív díjkiosztónk után aligha jelent meglepetést, hogy a Packers passzmesterét választottuk képzeletbeli csapatunk vezérének. Üzemi szinten termelt touchdownok, emellett gyakorlatilag hiba mentes játék, és ha kell, akkor talajon is veszélyes.

További opciók: Tony Romo irányítómutatójánál jobbat senki nem ért el a szezonban, Andrew Luck pedig a hatpontosok királya lett.

Futók: DeMarco Murray (Dallas), Le'Veon Bell (Pittsburgh)

Mindkét játékos nagy segítséget kapott mind a támadófalától, mind az irányítójától, de ettől függetlenül mindketten félelmetes teljesítményt nyújtottak. Murray 1845 futott yardjával közel 500-at(!) vert a második legjobbra, éppenséggel pont Bellre, aki viszont 1361 futott egysége mellett elkapásokból is hozzátett 854-et. A pontszerzéseket tekintve sem lazsáltak, Murray csak futásból szedett 13 TD-t, Bell pedig 8+3-mal zárt.

Befért volna még: Marshawn Lynch gyengébb fal mögött is összenyargalt 1306 yardot (4.7-es átlaggal), valamint hozott 13 TD-t, óriási szerepet játszva a bajnok menetelésében.

Elkapók: Antonio Brown (Pittsburgh), Dez Bryant (Dallas)

Itt viszont óriási bajban voltunk, mert a rengeteg valóban fantasztikus teljesítmény közül kettőt kiemelni igazán nem egyszerű feladat. Végül a liga legtöbb elkapását (129) és elkapott yardját (1698) felmutató Antonio Brown mellett a valamivel kevesebbet foglalkoztatott (88 elkapás, 1320 yard), de a TD-kat tekintve így is magasan ligaelső (16) Dez Bryantre esett a választás.

Alternatívák: Ha Odell Beckham Jr. nem hagy ki négy meccset és nem csak a szezon második felében bukkan fel, gond nélkül itt lenne a helye, ahogyan a mögötte legtöbb yardot átlagoló, összesen 1598 yardig jutó Julio Jonesnak vagy Jordy Nelsonnak (98/1519, 13) is. A legnagyobb kérdés az volt még így is, hogy Bryant vagy Demaryius Thomas (111/1619, 11) kerüljön be, Brown mellé, végül a Peyton Manning-faktor döntött a dallasi javára.

Tight end: Rob Gronkowski (New England)

Na itt viszont nem volt kérdés. Fontosságát jelzi, hogy az utolsó meccsen pihentették őt a Hazafiak, de 15 meccs is elég volt, hogy összehozza a legtöbb yardot (1124), touchdownt (holtversenyben, 12), legalább 20 yardos elkapást (19) és first downt (60) a posztját illetően. Ja, és amúgy nem csak elkapóként, hanem mostani vetélytársai zömétől eltérően blokkolóként is kiemelkedően teljesít...

Ha nincs Gronk: Travis Kelce szinte egy személyben jelentette a Kansas City passzjátékát, emellett szintén nincs elveszve blokkolásban, Greg Olsen szintén átlépte az 1000 yardos határt, Martellus Bennettnél senki nem kapott el több labdát (90), Antonio Gates 34 évesen is kapkodja a TD-okat tucatszámra, Julius Thomas pedig a sérülése nélkül akár még a TD-idénycsúcsot megdönthette volna.

Támadófalemberek: Andrew Whitworth (Cincinnati), Josh Sitton (Green Bay), Nick Mangold (NY Jets), Marshal Yanda (Baltimore), Jason Peters (Philadelphia)

Egy ismét húzósabb szegmens. A csapatunk irányítójának vak oldali védelmét ebben a szezonban Whitworthre bíznánk, már csak abból az egyszerű okból is, hogy egy sacket sem engedett az ellenfeleknek, és az oldaláról csupán egyszer értek Andy Daltonhoz, és csupán nyolc siettetés jött, ez konkrétan mindegyik kategóriában a liga legjobbja. A fal másik oldalára is bal oldali tackle kerül, Jason Peters ugyanis a kiváló irányítóvédelem mellett a futásokhoz nyújtott blokkolásaival is a liga élmezőnyébe tartozik (sőt...). Eggyel beljebb a bal oldalon Rodgersnek nagy segítséget nyújtó Josh Sitton tartóztatná fel a védőket, Marshal Yanda pedig új szintre emelné az álomcsapat futójátékát. Ehhez persze nagy segítséget kapna Nick Mangoldtól, így ez az ötös mind a running backek, mind Rodgers helyzetét alaposan segíthetné.

Joggal pályáznának az év csapatába: A tackle-ök között Tyron Smith és Joe Thomas minden csapatba beférne, ha pedig konkrétan oldalankéntit néznénk, a jobb oldali tackle Sebiastian Vollmernek mindenképpen helye lenne. A guardok között Evan Mathis csak alacsony meccsszáma miatt maradt ki, de a két újonc, Joel Bitonio és Zack Martin is kimagasló évvel kezdett, ahogy a centereknél Corey Linsley is, bár ott előtte még Travis Frederick is opció lenne.

Védelem

4–3-as front seven

Védőfalemberek: Jason Pierre-Paul (NY Giants), Marcell Dareus (Buffalo), Ndamukong Suh (Detroit), Cameron Wake (Miami)
Linebackerek: Khalil Mack (Oakland), Luke Kuechly (Carolina), Von Miller (Denver)

Ezúttal is leszögezném, a csapatot úgy próbálom meg felépíteni, hogy egy olyan együttes jöjjön ki, amely éles körülmények között is képes lenne jól teljesíteni, ehhez pedig nem árt, ha a fal szélén nem csak olyanok szerepelnek, akiknek annyiból áll a játékuk, hogy ezerrel rongyolnak az irányító felé, de ha futásra kerül sor, akkor kis túlzással csak néznek ki a fejükből.

Éppen ezért az erős oldalra az egyik legjobb futás elleni teljesítményt nyújtó, összesen 77 szerelést (meg 12.5 sacket) bemutató JPP került. A túloldalra adná magát, hogy a 4–3-as sémában játszók közül a legtöbb sacket elérő Mario Williams legyen az irányítók réme, de a 21-gyel kevesebb snapjéből Wake így is több irányítózargatást (sack+még szabályos megütés+siettetés) tudott felmutatni, vagyis valamivel hatékonyabban teljesített ebben a szegmensben. Belülre egy-egy futás ellen és irányítósiettetésben kiemelkedő játékost terveztem választani, de ehelyett két olyan lett, aki mindkettőben elit szinten teljesített. Marcell Dareus 150 kilós tömegével igazi hegyomlás a védőfal szívében, de nem csak a futók életét keseríti meg, 10 sacket is fel tudott mutatni az idényben. Ndamukong Suh játékát pedig senkinek nem kell bemutatni, az egyik legdominánsabb védőfalember az egész ligában, csak azokat az alattomos szabálytalanságokat felejtené el...

A linebackerek között helyet kapott egy újonc, Khalil Mack a hírnevét már az első évben igazolta, a liga egyik legjobb futás elleni szereplését bemutatva, párja a szélen az irányítók kergetésében is elit szinten szereplő Von Miller, középen pedig az NFL szereléskirálya és a Carolina-védelem agya, Luke Kuechly állna.

Gond nélkül kezdő lehetne: A védőfalban a buffalói és a St. Louis-i védőnégyes tagjai – külön hangsúly az újonc Aaron Donaldon! – mellett Michael Bennett és Gerard McCoy, a linebackerek közül pedig DeAndre Levyt és Bobby Wagnert kell mindenképpen megemlíteni.

3–4-es front seven

Védőfalemberek: J. J. Watt (Houston), Brandon Williams (Baltimore), Sheldon Richardson (NY Jets)
Linebackerek: Terrell Suggs (Baltimore), Dont'a Hightower (New England), Jamie Collins (New England), Justin Houston (Kansas City)

Itt eleve csak két embert kellett keresni, Wattot aligha kell nagyon magyarázni, ha mégis, akkor itt el lehet olvasni róla a főbb dolgokat. Ami a négytagú védőfalnál a Buffalo, az a háromtagúnál a New York Jets: gyakorlatilag minden játékos nyugodtan bekerülhetne az év csapatába, de erre azért itt sem kerül sor. Közülük a legkiemelkedőbbre esett a választás, az előző idény legjobb újonc védőjének járó díjat elhódító Sheldon Richardson esetében egy éve még a sackeket hiányolták a szakértők, most ezen a téren sem okozott csalódást, csapata legjobbjaként zárt, nyolccal. Középen a Baltimore védelmének oszlopa került, Brandon Williams ugyan nem jeleskedik annyira az irányítók rohamozásában, mint 4–3-as DT-vetélytársai, de neki nem is ez a szerepe. Viszont duplázás nélkül felesleges próbálkozni ellene, ezzel pedig lehetőséget teremt társainak a nagy játékok kivitelezésére.

A linebackereknél a fentebbi elvet követve egy futás ellen kiváló ember és egy elit pass rusher került be, Terrell Suggs ráadásul az utóbbi kategóriában sem kutyaütő, hiszen 12 sacket is fel tud mutatni 61 szerelése mellett. A másik oldalon természetesen csak is Justin Houston jöhet szóba, aki 22 sackjével az egész liga legjobbját érte el. A 4–3-asoknál nem vettük figyelembe a New England-i linebackereket, mivel gyakorlatilag folyamatosan csak két LB-rel álltak fel a Hazafiak, viszont mind a ketten kimagasló idényt hoztak. Hightowert mintha az elmúlt valamivel több mint egy évben teljesen kicserélődött volna, és a passz elleni védekezésben óriásit javulva egy TD-t sem engedett az ellenfeleknek (C. J. Mosley például négyet is), korábban is kiemelkedő futás elleni teljesítménye mellett pedig sérülése ellen is összehozott, míg Jamie Collins a limitáltabb pass rusher szerepkörében is a posztja legjobb irányítósiettetőjeként ténykedett a Pro Football Focus statisztikái szerint (81 snapből 26 irányítózargatást tud felmutatni).

Szintén kezdhetnének: A védőfalban Muhammad Wilkerson és Damon Harrison mellett Calais Campbell és Fletcher Cox, a linebackerek között pedig Elvis Dumervil, Ryan Kerrigan, Mychal Kendricks és C. J. Mosley, illetve, ha nem csak fél szezont játszik, akkor Chris Borland is.

Hátvédsor

Szélső hátvédek: Richard Sherman (Seattle), Darrelle Revis (New England)
Söprögetők: Earl Thomas (Seattle), Kam Chancellor (Seattle)

Hát a hátvédsorban nem tudunk elmenni a Bumm-légió mellett. Bár statisztikailag talán egyenként egyikük sem emelkedett ki, egységként félelmetes teljesítményt nyújtottak, meccsenként mindössze 185.6 passzolt yardot engedve az ellenfeleknek. Persze nem az egységeket díjazzuk, különben Detroitból is többen kerültek volna be. De Sherman Revis mellett vitathatatlanul a liga legjobb cornerbackje, a söprögetősorban pedig Kam Chancellort bármelyik csapat elfogadná strong safetyjeként. Earl Thomas szezonja egy fokkal jobban sikerült a riválisoknál, így a két döntős adja a teljes egységet.

Akkor sem gyengülne a csapat, ha kezdene: A cornerbackek között Chris Harris és Vontae Davis is szenzációs évet zárt, ha nincs a két döntős, alighanem mindenki róluk beszélne. A söprögetők között Devin McCourty és Eric Weddle is joggal pályázhatna Thomas helyére, és muszáj megemlékezni a legtöbb interceptiont szerző Glover Quinről is.

SPECIÁLIS EGYSÉG

Rúgó:Adam Vinatieri (Indianapolis)
Punter: Pat McAfee (Indianapolis)
Visszahordó:Jacoby Jones (Baltimore), Darren Sproles (Philadelphia)

A már 42 éves Adam Vinatieri csupán egy mezőnygólt hagyott ki az egész szezonban, a legutolsó fordulóban, egy már semmiről nem döntő meccsen. A puntereknél csapattársa, a 42.7 yardos nettó puntátlagot felmutató, 30, az elleni 20 yardosán belül landoló rúgást bemutató Pat McAfee kapna lehetőséget. A visszahordóknál ezúttal nem volt TD-okat tekintve kiemelkedő játékos, a kezdőrúgások után Jacoby Jones futna vissza – javára az döntött, hogy volt TD-ja –, a puntok után pedig a két pontszerzéssel bíró Darren Sproles.

Alternatívák: Szoros volt a csata mindenhol, a rúgóknál a legtöbb mezőnygólt értékesítő, és csupán kettőt kihagyó Stephen Gostkowski, a puntereknél az alig rosszabb átlaggal és arányaiban alig kevesebb 20 yardon belülre lőtt labdával bíró Johnny Hekker, a visszahordóknál a legjobb átlagot elérő Adam Jones, illetve a legalább 25 puntot tekintve Sproles mögött második legjobb átlaggal visszafutó Julian Edelman jöhetne még szóba.