Szűcs produkciója bronzot ért

Szűcs István a papírforma szerint kikapott az orosz Mihail Galától, így eldőlt, hogy Balzsay Károly lesz a vasárnapi finálék egyetlen magyar résztvevője. Szűcsöt nem érheti rossz szó, hiszen ragyogóan helytállt, elnémította a permi lelátót, arra pedig eleve számítani lehetett, hogy pontozással képtelenség lesz nyernie.Szűcs István nyugodt volt, kiegyensúlyozott, viccelődött az elődöntője előtt a szakmai stábbal, pontosan úgy viselkedett, ahogyan az ő helyzetében kellett. Minden várakozást felülmúlva négy közé jutott ugyanis, már biztos volt, hogy érmes, a fináléért pedig egy masszív, nála jó egy fejjel kisebb orosz fiú várt rá a permi szorítóban: Mihail Gala.
Gala a korábbi meccseit egy kivételével (ekkor a világbajnoki érmes román Rascót verte meg nagyon simán) egyaránt technikai döntő fölénnyel nyerte meg, széles háta mögött tudhatta szülővárosa sokezres lelátóját, az orosz sportdiplomáciát, így egyebek mellett a pontozókat is. Mi Szűcs iskolázott bunyója mellett elsősorban abban bízhattunk, hogy mivel a meccset a magyarokkal híresen jó viszonyt ápoló, többek között a tavalyi pécsi országos bajnokságon is vendégszereplő német sztárbíró, Willy Lausch állt fehér ruhában a ring közepén, a kötelek között nem éri Szűcsöt méltánytalanság.

Az első másodpercben kialakult a mérkőzés négy menetig érvényes koreográfiája: Szűcs hátrafelé bokszolt, balegyenesekkel szurkálta és tartotta távol magától a fejetlenül rohamozó oroszt, és bár gyönyörű dolgokat is csinált a szorítóban, ez idő alatt módszeresen növögetett Gala előnye.
A harmadik menetben lépett meg behozhatatlanul a permi kedvenc, aki az eddigi összecsapásaival ellentétben ezúttal semmi különöset sem csinált, és ez kétségtelenül Szűcs István érdeme.
Csupa mosoly volt a csarnok, amikor vége lett az összecsapásnak, amelynek jó részében csendben ült a közönség, olyan elképzelés nélküli bunyóval rukkolt elő az embere. Természetesen a meccset oda lehetett adni az orosznak, hiszen a két egyenrangú fél csatájában a világ minden országában a hazai pályát nyomják be, odahaza Szűcs győzött volna, semleges helyszínen pedig alighanem szűken szintén Gala.

Szántó Imre kapitány magasba emelt kézzel tapsolta meg tanítványát, Patkós János másodedző pedig úgy ünnepelt, mintha Szűcs jutott volna a döntőbe.
"Annak örültünk, hogy milyen szépen bokszolt” – mosolygott Szántó, aki mindenkinél jobban tudta, hogy az ütőerő dolgában azért a félnehézsúllyal még csak ismerkedő Szűcsnek eleve nem volt sok esélye a győzelemre.
Így aztán Balzsay Károly maradt a mieink közül egyedüliként versenyben Permben, a középsúlyú fiú szombaton is pihenhet, ráhangolódhat a vasárnapi, az ukrán Oleg Maskin elleni aranycsatára, hiszen szünnap következik az Európa-bajnokságon.
Az oroszok közül végül tízen (!) jutottak be a fináléba, Karcsié mellett a kisváltósúly (63.5 kilogramm) utolsó ütközete zajlik majd hazai versenyző nélkül, miután a ragyogóan képzett francia Willy Blain a pontozóknál szűken, a valóságban rettenetesen elverte Dmitrij Pavljucsenkovot.
A tíz orosz mellett három-három ukrán és bolgár, két francia, továbbá egy-egy német, azeri, moldáviai, olasz, fehérorosz és Balzsay személyében természetesen magyar résztvevője lesz a vasárnapi programnak.

A fentiekből kiderül, hogy mind az öt román elődöntős elvérzett, köztük az egyaránt világbajnok Simion fivérek is – Vastag Ferenc kapitány klasszisokból álló alakulata nehezen is viselte a nem várt kudarcsorozatot. A tíz orosz ugyanakkor bizonyára nem szívesen áll meg az ezüstnél, így aztán a végül Európa-bajnoki címet szerző országok felsorolása alighanem lényegesen rövidebb lesz.
Arról a listáról sem szeretnénk lemaradni.
Karcsié a kilencedik pár, és mivel a finálék itteni idő szerint délben (odahaza reggel nyolckor) kezdődnek, úgy fél tizenegy felé kiderül, folytatódik-e középsúlyban a magyar hegemónia. Hat éve ugyanis Erdei Zsolt ezüstérmes lett a vejlei Eb-n, azóta pedig 1998-ban Minszkben és 2000-ben Tamperében is ő nyerte meg a 75 kilogramm küzdelmeit.
Befutott egyébként Permbe a pakisztáni Anwar Chowdhry, a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) első embere, aki azonnal megragadta az alkalmat és az ezúttal kissé kókadtnak tűnő Emil Zsecsev európai elnök társaságában sajtótájékoztatón ünnepeltette a szervezete(ke)t.
Abban tagadhatatlanul igaza van, hogy a Sydneyben bevezetett technikai döntő fölény (a harmadik menet végéig érvényes a szabály, ha addig kialakul a tizenöt pontos különbség, vége a meccsnek) bevált. Hiszen lényegesen kevesebb lett azon meccsek száma, amelyeket az egészségre már veszélyes erőfölény miatt kell a bírónak vagy az orvosnak befejezni. Külön öröm, hogy az Eb mindössze egyetlen kiütést hozott, tette hozzá elégedetten a pakisztáni nagyember.
Osztjuk az örömét. Az az egy ugyanis éppen Balzsay Károlynak a francia Diambang elleni elődöntőben elért K. O.-ja volt.