Szünetelt a pofonzuhatag

Tekintettel arra, hogy a szünnapon értelemszerűen üresen árválkodott a Molot sportcsarnok szorítója, kezdjük a legfontosabbal: Balzsay Károly egy kirándulást követően nyújtással, átmozgatással és pihenéssel töltötte az Európa-bajnokság utolsó előtti napját, és lélekben erősítette magát élete eddigi legfontosabb összecsapása előtt.
Szántó Imre kapitány nem rejti véka alá, hogy az aranyérmet teljesen reális, logikus végeredménynek tartja, és valóban, Karcsi képességei, no meg nem utolsósorban elementáris permi formája alapján a két esztendeje már legyőzött ukrán Oleg Maskin nem tűnik megoldhatatlan feladatnak.
Ha a döntők előtti sportdiplomáciai számolgatást vesszük, Ukrajnának három embere áll még, egy bokszol Balzsayék előtt, egy utánuk. A 67 kilós Bokalóra és a 91 kilós Uzelkovra egyaránt orosz rivális vár (ezzel nem mondtunk sokat, csak két döntőben nem lesz házigazda, 63.5 és 75 kilóban), a magyar esélyeken az oroszbarát Ukrajnának nyilvánvalóan szánt arany elosztásánál nem javít, hogy Gajdalov és Makarenko is világklasszis.
Ettől még éppen a váltósúlyú Bokalo (azaz a kettővel a számunkra legfontosabb finálé előtti meccs ukránja) helyzete látszik megoldhatóbbnak, Gajdalov nem bokszol csúcsformában az Eb-n, Makarenkót viszont szinte lehetetlen legyőzni. Az eddig látottak alapján Balzsayt is, de inkább ne kiabáljunk el semmit.

Hogy ki vezeti majd a középsúly döntőjét, illetve kik ülnek a pontozógépek mögött, egyelőre éppúgy rejtély, mint hogy Ajtai Péter melyik finálét vezetheti a másik tizenegy közül – de az egyiket biztosan, vasárnap reggel kiderül. A bíróbizottság frissen megválasztott elnöke mindenesetre ukrán, és Gajdemak úr bizonyára nem személyes ellenségeit ülteti a ring mellé a honfitárs Maskin mérkőzésén. Ezen a fronton (tényleg az) magyar részről Csötönyi Sándor EABA-alelnökre hárul nem kis feladat, de hát a boksz ettől is szép, csak az ember gyomra szokja meg nehezen, hogy állandóan görcsben van.
Görcsoldónak persze ott vannak Balzsay Károly jobbhorgai és balegyenesei, amelyektől azért már retteg a kontinens, és csúnya emlékként egy 2000-es hallei K. O.-t azért hordoz a döntőbeli rivális Maskin is. Szerencsénkre az eredendően meglévő tálentum végre téthelyzetben is előjött a Vasas öklözőjéből. Ettől még megfejtésre váró feladvány, hogy miért csak most.
Az Eb-résztvevőket mindenesetre a figyelmes rendezők a szünnapon szirénázó rendőrautók vezette buszkaravánnal (a potentátokat a Kámán egy ócska hajóval) elrepítették Hohlavkába, a környék leghíresebb falumúzeumába. Itt aztán az orkánszerű szélben a hangszórókból bömbölő népzenére kisebb folklórfesztviált tartottak. Volt gyenge fakír, ingadozó színvonalú bűvész, gagyi a pultokon, muzsik és muzsika, ének és tánc, a bronzérmes Szűcs István érdekes tartással néhány kört is tett egy igáslovon – de ettől függetlenül a kirándulás nem győzött meg arról, hogy érdemes lenne Oroszországban falun lakni.
Ebből is látszik, nehéz volt a várakozás, az emberek gondolatai már a vasárnapi kora délutánban, az Európa-bajnokság döntői körül jártak.