82 éve született Papp László ökölvívó, a magyar sport legendás alakja

Papp László 2003. október 16-án súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából. Hosszan tartó betegségéről keveset beszéltek, a legendás ökölvívó Parkinson-kórban szenvedett.

A legendás ökölvívó fia idén csatlakozik a Delta Parkinson Egyesület országos tájékoztató programjához, a "Fogom a kezed - Összefogás a Parkinson betegekért" elnevezésű programsorozathoz.

A Parkinson-világnapi rendezvény keretében április 11-én a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Parkinson-betegek együtt ültetnek virágot ifjabb Papp Lászlóval.

A rendezvénnyel fel akarják hívni a figyelmet, arra a több mint hatmillió betegre, akik a világon együtt élnek a Parkinson-kórral, és köztük arra a 18-20 ezer emberre, akik Magyarországon érintettek.

A közvélemény természetesen a legendás olimpiai bajnokra, mindenki „Papp Lacijára” emlékszik, és nem a betegséget méltósággal viselő emberre.

Kárpáti György és Peterdi Pál 1975-ben megjelent „Medencék, gólok, pofonok” című könyvükben is írnak Papp Lászlóról. Kárpáti szerint „Papp Laci” egy maga túltett az egész Aranycsapat és az akkori (szintén később olimpiai bajnok) vízilabda-válogatott csibészségén.

Több legenda is született vele kapcsolatban: elterjedt pletyka volt például, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.

Az újkori olimpiák történetében Papp László volt az első ökölvívó, aki három aranyérmet szerzett, e mellett kétszer lett Európa legjobbja. Amatőrként 193 mérkőzésen 183 győzelmet aratott 2 döntetlen és 8 vereség mellett.

Marosán György a Központi Bizottság (KB) adminisztratív titkára 1956-ban engedélyezte, hogy a profi boksz világában is kipróbálhassa magát.

Profi ökölvívóként 29 találkozóból huszonhetet megnyert, a további kettő pedig döntetlenre végződött. Biszku Béla, egykori belügyminiszter, akkori pártszervező kb-titkár azonban 1964-ben közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.

Később edzőként dolgozott a Ferencváros, a Bp. Honvéd, és az Óbuda Tsz SK csapatainál, valamint 1969 és 1992 között – megszakításokkal – tevékenykedett a válogatott szövetségi kapitányaként.

Korábbi trénere, Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt edzőként. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György 1972- es müncheni olimpiai aranyérme.

2004. május 28. óta az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.