Az előzetes esélylatolgatásokban megoszlottak a vélemények arról, hogy vajon a címvédő Robert Stieglitz vagy a kihívó Arthur Abraham a favoritja a Berlinben megrendezett WBO nagyközépsúlyú vb-mérkőzésnek, ehhez képest a teltház előtt, remek hangulatban megrendezett német „házirangadó” számszerűleg szorosnak mondhatóan, az összbenyomás alapján viszont elég egyoldalúan alakult.
A magdeburgi S. E. S. (Sport Events Steinforth) promóciót erősítő Stieglitz sem taktikailag, sem fizikálisan nem tudta érdemben felvenni a versenyt a pszichésen is jó napot kifogó sauerlandos Abrahammal, aki az összecsapás nagyobb részében irányítani tudta a küzdelmet.
A kihívó mind elsőszándékú, mind pedig kontraakciókból pontosabb és tudatosabb volt, ezzel szemben Stieglitz sok indított ütésre alapozott stratégiája közel sem működött olyan jól, mint a korábbi mérkőzésein. A találkozó záró szakaszára szó szerint és átvitt értelemben is több sebből vérző Stieglitz – aki az összecsapás középső szakaszában volt igazán mélyponton – megsérülő jobb szemét a 10. menetben a ringorvos is megvizsgálta, de végül nem kellett idő előtt befejezni a találkozót, amelynek eldöntése a pontozóbírókra marad. Ők egyhangúlag – 116:112, 116:112, ill. 115:113 arányban – Abrahamot látták jobbnak.
Az örmény-német öklöző harmadik nekifutásra tudott világbajnoki címet szerezni nagyközépsúlyban azt követően, hogy korábban már birtokolhatta az IBF középsúlyú övét is.