„Horváth beszél, a Serie A pedig megremeg”

A magyar és az olasz hatóságok nyomozószervei már kapcsolatba léptek egymással, és a jelenleg szabadlábon védekező H. Gábor vallomása alapján vizsgálódnak az olaszok az itáliai bundabotrányban.

Olaszországi lapértesülések szerint a magyar hatóságok még tavaly december 19-én átadták azokat az információkat az olasz hatóságoknak, amik kapcsolódhatnak az olaszországi meccsmanipulációs botrány vizsgálatához.

A magyarországi Központi Nyomozó Főügyészség részéről Fazekas Géza a Nemzeti Sport kérdésére elmondta, ezzel az üggyel kapcsolatban egyelőre nem adhat felvilágosítást.

Az olasz források egyébként következetesen összekeverik H. Gábort a holland ADO Den Haag hasonló nevű magyar játékosával.

A hírek szerint a tavaly Magyarországon őrizetbe vett játékos a 2011. május 22-én lejátszott Lecce–Lazio (2–4) mérkőzéssel kapcsolatban tett többekre nézve terhelő vallomást. A mérkőzésen a hazaiak kétszer egyenlítettek, a szünetben 2–2 volt az állás, a második félidőben egy tizenegyessel és egy öngóllal nyert 4–2-re a római csapat.

A Lecce–Lazio mérkőzés már korábban is képbe került, Carlo Gervasoni, a Cremonese futballistája erősítette meg a vele kapcsolatban támadt gyanút, ahogyan két másik élvonalbeli meccs, a Genoa–Lazio és a Palermo–Bari találkozók esetében is megtette.

Olaszországban az üggyel kapcsolatban már korábban elfogatóparancsot adtak ki három külföldi állampolgár ellen. Egyikük, a legutóbb a svájci FC Chiassóban futballozó, szerb-török állampolgár Almir Gegic, aki a feltételezések szerint az észak-olaszországi Cernobbióból irányította az olaszországi manipulációs hálózatot.

Őt több alsóbb osztályú (Serie B, Lega Pro) mérkőzés befolyásolásával is gyanúsítják, többek között azzal a 2010 áprilisában lejátszott második ligás Brescia–Mantova (1–0) találkozóéval, amelyiken az akkor a Mantovában futballozó Gervasoni nem mindent a megállapodásnak megfelelően tett – ez azon az estén 36 telefonbeszélgetést generált közöttük.

Előrelépést jelentett az ügyben, hogy Gegic feltételezett „futárai" közül egyet, a macedón Rade Trajkovszkit nemrégiben őrizetbe vették az athéni repülőtéren, amint leszállt a Szingapúrból érkező járatról. Olasz források szerint Trajkovszki ellen gyilkosság, rablás, tiltott fegyverviselés és súlyos testi sértés gyanújával is adtak ki korábban körözést, ami valószínűsíti együttműködési készségét.

Amint az a korábbi információk alapján körvonalazódni látszott, a szálak Szingapúrba vezetnek: a Finnországban letartóztatott Wilson Raj Perumal és feltételezett főnöke, Dan Tan Seet Eng lehetnek a vezetők. Utóbbi ellen letartóztatási parancsa van a cremonai ügyészségnek (ő az első számú „célpont"), vallomások szerint ő a szingapúri fogadási kartell főnöke.

Az ügyészségnek elsősorban telefonos lehallgatásból származó bizonyítékai vannak Dan Tan ellen, és a horvát vonal képviselői – a bochumi ügyészség által kikérdezett Ante Sapina és Marijo Cvrtak – is megerősítették, ő a délkelet-ázsiai „fogadási főnök." A szingapúri főember és társai a cremonai ügyészség iratai szerint körbeutazták Európát, beszélve a helyi játékosokkal – ezt a Balkánról származó bizonyítékok is megerősítik. Dan Tan Seet Enget a FIFA is keresi (közösen az Interpollal), de a 47 éves szingapúri üzletembernek nem találják nyomát.

Perumal vallomása szerint Dan Tan Seet Eng egy Brescia–Bari, egy Brescia–Chievo és egy Napoli–Sampdoria mérkőzést is befolyásolt 2011-ben. A Finnországban letartóztatott Perumal azonosította a rendőröknek főnökét.

Wilson Raj Perumal és Dan Tan is az Exclusive Sports (korábban Football Four U) nevű cégnek voltak vezetői. A H. Gáborral fennálló kapcsolat tényét erősíti, hogy a magyar védőt 2011-ben a fogadási maffia által tulajdonképpen átvett – és ezért később minden finn ligából kizárt – Tampere Unitedhez vitték próbajátékra.

A letartóztatott Perumal telefonjának híváslistájában két magyar kontakt is szerepelt: az egyik Zoli néven, a másik Leach becenéven. Benne van a pakliban, hogy K. Zoltánról és a „Lecsó" becenevű L. Mátyásról van szó – bár ez egyelőre nem bizonyított. Perumal egyik „futára” – egy, a húszas éveiben járó malajziai férfi – Hondurasban futott bele a rendőrség „ölelő karjaiba” egy guatemalai kapussal együtt. Ugyanez a malajziai férfi járt közvetlenül Perumal letartóztatása előtt Finnországban, társaságában három magyar és egy vietnami volt.