Drámai küzdelemben legyőztük Brazíliát az olimpiai női kézilabdatornán

Furcsa volt Párizst így látni az elmúlt napok nyüzsgése után.

Persze a francia fővárosban állandósult óriási nyüzsgést, a sok embert a tömegközlekedési eszközökön, az utakon és a járdákon látva az ember azt gondolja, ez a hely mindig, minden pillanatban ilyen. Aztán elindul vasárnap reggel az útjára, és konstatálja, hogy tud csendes és meghitt lenni.

No de nem a kézilabdatorna környékén, ahol nem csak a kígyózó sorokkal terhelt péküzlet járt jól. A dél-párizsi létesítményt övező utcák megteltek szurkolókkal, köztük természetesen magyarokkal is, akik rendületlenül bíztak abban, hogy a magyar női válogatott második meccsén megszerzi első győzelmét, mégpedig az első összecsapását a spanyolok elleni tizenegy góllal megnyerő brazilok ellen.

Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány a felkészülési menetrendbe tetetett be reggel kilenc órakor kezdődő „matinét”, Roglában tíz góllal megvertük Szlovéniát, akkor jól bírták a lányok a korán kelést és sikerült ráhangolódniuk az élettani szempontból kedvezőtlen időpontban kezdődő találkozóra. Abban bíztunk, hogy ez most sem lesz másként.

Tökéletesen megtelt a csarnok, több lett a brazil szurkoló és hatalmas hangpárbaj alakult ki, ami vasárnap reggel kilenckor minden körülmények között meglehetősen meglepő.

Böde-Bíró Blanka bravúros védéssel kezdte a meccset, ez azért is tűnt fontosnak, mert a franciák elleni első mérkőzésen egyáltalán nem akadt el benne labda, az önbizalomnak kellett ez az első megmozdulás. A másik oldalon viszont Kuczora Csenge ott folytatta, ahol még csütörtökön abbahagyta, hatalmas góllal indított. Az korán kiderült, hogy a brazilok elképesztően gyorsak, a lábuk mellett a labdát is sebesen járatják, ezért nehéz védekezni ellenük. Szerencsére a meccs elején túlságosan is rohantak, ebben a szakaszban akár el is húzhatott volna a magyar csapat ellenfelétől, ám hiába dolgozta ki a ziccereket, a lövések nagy hányada a kapufán csattant és onnan meg kifelé pattant. Szerencsére Füzi-Tóvizi Petrát kétszer is sikerült megtalálni a hatos vonalon, a DVSC beállója be is lőtte mindkét helyzetét, második találata után 7–5-re vezettünk, a brazilok mestere, Cristiano da Rocha időt kért.

Mint később kiderült, nagyon jól tette, mert ezzel megtörte a magyar csapat lendületét, sokkal pontosabban kezdett el játszani a dél-amerikai csapat, Bruna de Paula és társai pedig néha lábbal bántóan könnyedén verték meg a védőinket. Négy gólt kaptunk sorozatban válasz nélkül, s ez elbizonytalanította játékosainkat, akik technikai hibákkal, rossz passzokkal idézték elő leginkább a bajt. Ami a 25. perc végére egyre nagyobbnak tűnt, hiszen négyre duzzadt a különbség és ebből a távolságból tudtuk csak követni a brazilokat. A félidő végét jelző dudaszó megszólalása előtt Albek Anna lőtt nagy gólt, így „csak” három volt a különbség a fordulás előtt.

A második félidőre sokkal korábban jöttek ki a mieink, valószínűleg Golovin rövid, de velős beszédet tartott az öltözőben, amelyben jelezte, javulnia kell a teljesítménynek.

Ismét Kuczora kezdte góllal a játékrészt, Böde-Bíró pedig újra védett, a kipattanót Szöllősi-Schatzl Nadine kapusokat megszégyenítő vetődéssel tartotta bent, mellette az egész kispad egy emberként ugrott fel és üdvözölte az önfeláldozó cselekedetet. Hittük ekkor, hogy elindul a csapatunk felfelé, csak ha támadásban az eladott labdák miatt nincs lövés a végén, vagy ha van is, a kapu fölé száll, esetleg a kapufán csattan, akkor nem lehet felzárkózni. Pedig a braziloknak is volt olyan szakasza, amikor kilődözték a csarnokból a labdát, ám ők könnyebben tehették, hiszen három találattal vezettek. A 39. percben meg már öttel, a mieinken a tanácstalanság látszott leginkább.

Rutinos szélsőink, Szöllősi-Schatzl és Győri-Lukács Viktória rúgták be a motort, utóbbi ziccerből azért lőtt, hogy felzárkózzunk kettőre, de nem találta el a kaput.

Szerencsére a 19 éves Simon Petra megint bátor volt, ő mindkét helyzetét kihasználta és nyílttá tette a mérkőzést, 18 perccel a meccs zárása előtt. A brazil időkérés után azért támadtunk, hogy egy gólra feljöjjünk, Kuczora lövése viszont sokadszor nem talált célt. Ami neki nem, az Papp Nikolettának sikerült, ülni látszott az a döntés, hogy Bruna de Paulát Klujber Katrin követő emberfogással igyekezett kivenni a játékból.

Az utolsó tíz percben több lehetősége volt a magyar válogatottnak, hogy egyenlítsen, ám sokáig nem tudták átlépni a mieink a saját árnyékukat, sorsdöntő pillanatokban hibáztak. Aztán egy kihagyott brazil hetes után a 26. percben Debreczeni-Klivinyi Kinga végre egalizált és minden még feszültebbé, izgalmasabbá vált. Aztán ugyanő kétszer is lőhetett a vezetés átvételéért, ám nem sikerült a kapuba találnia…

Az utolsó perc is döntetlenről indult, Böde-Bíró hatalmasat védett a jobb szélről leadott kísérlet után és támadhattunk a győzelemért!

És ahogy kell, jött a 19 éves Simon, és öt másodperccel a vége előtt kipókhálózta a felső sarkot, megnyertük a mérkőzést!

PÁRIZS 2024, NŐI KÉZILABDA
B-CSOPORT, 2. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–BRAZÍLIA 25–24 (12–15)
Párizs, 5819 néző. V: Jörum, Kleven (norvégok)
MAGYARORSZÁG: BÖDE-BÍRÓ – Győri-Lukács 1, Vámos P. 2, Papp N. 1, FÜZI-TÓVIZI 2, Kuczora 3, Szöllősi-Schatzl 1. Csere: Janurik (kapus), Klujber 3, DEBRECZENI-KLIVINYI 4, Bordás, Albek 1, Márton G. 2, SIMON P. 5. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
BRAZÍLIA: MORESCHI – Quintino 4, Guarieiro 2, Matieli 2, De Araujo, DE PAULA 4, Araujo 3. Csere: Lopes, Cardoso 2 (1), Rosa, Bitolo 2 (2), Arounian 1, FERNANDES 4. Szövetségi kapitány: Cristiano da Rocha
Az eredmény alakulása. 6. p.: 3–2. 13. p.: 6–4. 19. p.: 8–8. 26. p.: 8–12. 39. p.: 13–18. 41. p.: 15–19. 47. p.: 19–20. 50. p.: 21–22. 56. p.: 23–24.
Kiállítások: 6, ill. 4 perc
Hétméteresek: –, ill. 3/4

TOVÁBBI EREDMÉNYEK
Angola–Spanyolország 26–21 (14–15)
Franciaország–Hollandia 32–28 (17–14)