Potyogtak a norvég kézilabdázók könnyei Párizsban – Oftedal búcsúzott, Mörk szünetet tart az olimpiai döntő után

TÓTHPÁL ZOLTÁNTÓTHPÁL ZOLTÁN
Vágólapra másolva!
2024.08.11. 11:15
Stine Oftedal a magasban. A norvég klasszis utolsó meccsét játszotta az olimpiai döntőben, arannyal búcsúzott (Fotó: AFP)
Mint ismert, a norvég válogatott 29–21-re legyőzte a házigazda Franciaországot a párizsi olimpia női kézilabdatornájának szombati döntőjében. A találkozónak különleges utózöngéi is voltak. egyrészt ezzel a meccsel búcsúzott a sportág elmúlt éveinek egyik legmeghatározóbb játékosa, Stine Oftedal, másrészt egy lehetséges elköszönés lehetőségét is magában rejtette a mérkőzés: Nora Mörk ugyanis lehet, hogy ezzel a meccsel búcsúzott a válogatottól.

Aki látta, aligha feledi – a norvég válogatott ritkán látott magas színvonalú mérkőzésen nyert Franciaország ellen a női kézilabdatorna döntőjében. Nem akármilyen megkoszorúzása volt ez egy fantasztikus kézilabdázó pályafutásának: Stine Oftedal ezzel a meccsel intett búcsút a kézilabdának, stílszerűen egy arannyal – ez volt ráadásul a klasszis játékos egyetlen hiányzó trófeája a páratlan gyűjteményéből. Világbajnokságot korábban már háromszor is nyert hazájával, Európa-bajnokságot pedig ötször. Olimpián háromszor volt bronzérmes, ám az arany eddig hiányzott a vitrinjéből. De csak szombatig.

Ezek után nem csoda, hogy a meccs után egész Norvégia leborult Oftedal nagysága előtt: „Egész Norvégia örömkönnyet hullajthat egy olyan játékosért, aki tizennégy éven keresztül abszolút mindenét odaadta a nemzet zászlajáért” – írta szalagcímében a norvég vg.no portál.

„Ez... ettől nem lesz kevésbé különleges – nyilatkozta Oftedal arról, hogy ezzel a meccsel búcsúzott a kézilabdától, miközben megölelte csapattársát, régi harcos társát, Nora Mörköt. –Nagyon hálásak vagyunk ezért  sok-sok évért. Mindent elértem ezekkel a lányokkal, amiről álmodtam. Túl szép, hogy igaz legyen. Hálát, büszkeséget és boldogságot érzek.”

De Oftedal búcsúja apropóján megszólalt a Max szakértője, Ole Gustav Gjekstad is, aki korábban 149-szer szerepelt a norvég férfi kézilabda-válogatottban, jelenleg pedig a női szakágban tevékenykedik az Odense edzőjeként: „Fantasztikus módja ez egy kézilabda-karrier befejezésének. Az olimpiai aranyat egészen hihetetlen érzés átélni. Ezt a történetet nem is lehetett volna jobban megírni” – méltatta honfitársát Gjekstad.

Oftedal könnyek között búcsúzott, miközben a csapattársak a magasba dobálták. De könnyezett egész Norvégia is: „Az olimpiai arany könnyeket kívánt az egész norvég csapattól. Nora Mörk megszerezte régóta várt olimpiai aranyát. Henny Reistad a második félidőben világszínvonalú teljesítményt nyújtott. Így tett Kari Brattset Dale is. Védekezésben és támadásban egyaránt” – írta még a vg.no portál, amely Katrine Lunde teljesítményéről is ódákat zengett: „Negyvennégy éves korában is megmutatta, hogy egy kapus ilyen korban is képes a legjobb formáját hozni. Pedig ilyenkor a többség már az öreglányok között játszik. A kapusfenomén a harmadik aranyát nyerte meg Párizsban, ezzel ő az egyetlen norvég nő, aki ezt elmondhatja magáról” – tért át a döntő további főszereplőire a norvég szakportál.

És apropó, főszereplők: Oftedal öt, Brattset hat, a sérülése miatt a torna első két meccsét kihagyó Reistad nyolc gólig jutott a meccsen. De valóban kiemelkedőnek védett Lunde is: 31 lövésből 12-őt megfogott, ez közel 40 százalékos teljesítmény. És nem mellékes: a norvég kapus ezzel az olimpiai arannyal minden idők legeredményesebb kézilabdázója lett. A nemzeti csapattal összesen 11 aranyat nyert, emellett hétszer a Bajnokok Ligája-trófeát is elhódította, ez világrekord. 

Oftedal mellett Nora Mörkkel is kiemelten foglalkozott a norvég sajtó, és nem csak azért, mert csapattársához hasonlóan ő is örömkönnyeket hullajtott a döntő után. Egy lehetséges (ideiglenes?) visszavonulását lehetőségét pedzegették ugyanis a norvégok. „Felmérem a lehetőségeket. Nem fogok most azért itt állni, hogy kijelentsem, az utolsó nemzetközi meccsemet játszottam. De azt sem, hogy túl sok maradt a tankomban...” – fogalmazott sejtelmesen Mörk.

Az NTB-nek már konkrétabban fogalmazott, és ebből azért világosan kiderült, hogy végleges búcsúról biztosan nincs szó: „A szünet valószínűleg jó ötlet. Meg kell néznem, hogy meddig bírom még. Először is rendbe kell hoznom a testemet, mert fájdalommal játszani nem mulatságos dolog...” – mondta, de azt is hozzátette – s ezzel alighanem megnyugtatta rajongóit –, hogy két évig a klubcsapatában, az Esbjergben még biztosan láthatják majd a nézők.

Ezt az álláspontot egyébként megerősítette Thorir Heirgeirsson, a norvég válogatott izlandi szövetségi kapitánya is: „Ez ésszerűen hangzik – utalt Mörk mondataira a szakember. – Ahhoz, hogy ebben a sportágban szerepeljél, folyamatos belső motiváció szükséges, és ebből Norának akad bőven. De az egészség is fontos, és ebből a szempontból már elég régóta nehéz időszaka van. Most azt mondanám, hogy jól jönne neki, ha tartana egy kis szünetet.”

PÁRIZS 2024 NŐI KÉZILABDA
DÖNTŐ
NORVÉGIA–FRANCIAORSZÁG 29–21 (15–13)
Lille, 26 664 néző. V: Garcia, Lorente (spanyolok)
NORVÉGIA: KATRINE LUNDE – S. OFTEDAL 5, Skogrand 2, BRATTSET 6, Aardahl, REISTAD 8, Sanna Solberg 2. Csere: Silje Solberg (kapus), N. Mörk 3 (2), V. Kristiansen, Rushfeldt, Jacobsen, Herrem 3. Szövetségi kapitány: Thorír Hergeirsson
FRANCIAORSZÁG: Glauser – Toublanc 1, Flippes 3, Horacek 4 (4), FOPPA 3, Nze Minko, Valentini 2. Csere: Sako (kapus), Nocandy 1, Grandveaue, Granier 2, KANOR 5, C. Lassource, Bouktit. Szövetségi kapitány: Oliver Krumbholz
Az eredmény alakulása. 4. p.: 0–3. 11. p.: 5–4. 15. p.: 6–6. 19. p.: 7–7. 22. p.: 9–11. 25. p.: 11–12. 37. p.: 18–14. 42. p.: 21–15. 46. p.: 21–17. 49. p.: 24–17. 54. p.: 24–20. 59. p.: 28–20
Kiállítások: 6, ill. 0 perc
Hétméteresek: 4/2, ill. 5/4

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik

Párizs 2024: jobban van az üzbég bokszedző, akinek ünneplés közben állt le a szíve

Olimpiai bajnok tanítványa szerint már jobban van Tulkin Kilicsev, az üzbég ökölvívók szövetségi kapitánya, akinek ünneplés közben állt le a szíve a párizsi ötkarikás játékokon, és újra kellett éleszteni.

 

„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.

Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.

Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.

Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.

 

Köszönjük többhetes figyelmüket!

Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!

A PÁRIZSI OLIMPIA ADATBANKJÁT IDE KATTINTVA NÉZHETI VISSZA!

 

Ezeket a képeket nehéz szavakkal leírni

 

Üdvrivalgás fogadta a hazatérő olimpikonokat

Több mint ezren ünnepelték a Puskás Aréna előtt az Aranygéppel hazatérő olimpikonjainkat, a magyar sportolók hat aranyat, hét ezüstöt és hat bronzot szereztek a párizsi olimpián.

Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.

Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.

Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.

„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.

Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.

 

Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.

„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”

A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.

A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.

 

Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat.

„Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.”

 
Schmidt Ádám: Büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban

 

 

Az olimpia kabalafigurája is búcsúzik

Sportrádió: Öt éve fogadtuk be a Márton ikreket – Márton Zsolt Krisztián

Hétfőn a Sportrádió Hazafutás című műsorának vendége volt Márton Zsolt Krisztián, a tekvandószövetség elnöke. A sportág első embere többek között arról beszélt, a Márton ikrek hogyan kerültek 2019-ben képbe Magyarországon, s nem ment el szó nélkül a sportág többi hazai tehetsége mellett sem.

 

„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.

„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.

A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!

 

Márton Viviana örömét a Moulin Rouge-ra vetítették

Párizsban az olimpiát számtalan egyéb „kísérőprogram”, rendezvény övezte, ezek közül az egyik a Parisienne Projections volt. A Getty Images fotóügynökség projektje, amelynek keretében minden versenynap legnagyobb hőstetteit és drámáit mutatták be képeiken városszerte, s múlt pénteki győzelmével Márton Viviana is bekerült a válogatásba.

 

Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.

Márton Viviana az ikonikus mulató falán (Fotó: Getty Images)

 

 

Igaza van Haliburtonnek?

Aranyérem Párizsban, ünneplés a Sziget Fesztiválon

Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.

 

 

Párizs 2024: visszavonul a britek olimpiai bajnok műugrója

Bejelentette visszavonulását a britek ötszörös ötkarikás érmese, Thomas Daley, aki a párizsi olimpián ezüstérmet nyert szinkrontoronyugrásban.

 

A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.    

„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.

„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.