A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG legfiatalabb tagja, Jackl Vivien 15 évesen, 9 hónaposan és 12 naposan ma arra ébredt, hogy bemutatkozhat élete első olimpiai versenyén. A Tatabányai Vízmű SE úszója a hétfői program nyitányán ugrott medencébe, a 400 méteres vegyes úszás első előfutamában. A párizsi játékok úszóversenyeinek menetrendje ritkább, mint egy világ- vagy Európa-bajnokságé: kevesebb szám jut egy délelőttre, illetve estére. Ennek ellenére az érdeklődés akkora, hogy már a 11 órai kezdéskor közel volt a telt házhoz a bámulatos méretű La Défense Aréna, amelyben elképesztő hangerejű szurkolás mellett zajlott a mára kiírt három előfutam.
„Nehéz felfogni azt, hogy itt vagyok az olimpián. Nagy a teher, amelyet hordozok magamban” – mondta a mai számában, az idei, belgrádi Európa-bajnokságon 4:38.96-os idővel ezüstérmet szerző úszónő, aki az összesítésben győztes amerikai Emma Weyantnál is négy századdal jobb reakcióidővel rajtolt, majd pillangón a hatodik helyen fordult. Hátúszásban beelőzte a kanadai Ella Jansent, aki azonban mellen újra elé került. A magyar úszó pozíciója a gyorsúszásban már nem változott, riválisa mögött 2.41-gyel, a sereghajtókra pedig több mint négy másodpercet verve, 4:44.47-tel ért be, amely messze elmarad a 4:34.96-os, a magyar országos bajnokságon elért egyéni csúcsától. A másik előfutamban mindenki jobbat úszott Jacklnál, így a 14. helyen búcsúzott.
„Nem ez lett volna a terv. 4:40 alatti idővel számoltunk, hogy azzal meglehet a döntő” – értékelt úszását követően, és ez az eredmény bizony, elegendő lett volna a fináléhoz, hiszen a brit Katie Shanahan nyolcadikként 4:40.40-nel jutott tovább.
„Most nem jött ki jól a lépés. A felkészülés teljesen máshogyan történt, mint a belgrádi Európa-bajnokságot megelőzően. Ott csúcsformában voltam, hogy 1500-on is sikerüljön szintet úszni” – mondta az említett számban a szerb fővárosban aranyérmet szerző, a párizsi olimpián pedig kedden medencébe ugró versenyző.
„Úgy jöttünk ide, hogy megpróbálom megismételni az Eb-n hozott úszásomat, hátha azzal lehet majd döntőzni. Egyértelműen a továbbjutás volt a cél” – árulta el Jackl, aki arról is beszélt, hogyan éli meg 15 évesen a párizsi szereplést.
„Próbáltam nem görcsölni a verseny előtt és úgy odaállni, mintha az Eb-n lennék, de most jobban éreztem magamban az izgatottságot, pedig nem vagyok erre hajlamos.”
Jackl után női 100 háton az amerikai Katharine Berkoff jutott tovább legjobb idővel (57.99) a középdöntőbe, majd jött a férfi 800 gyors, Sárkány Zalánnal, aki a négy előfutamból a másodikban úszott.
A Balaton Úszó Klub versenyzője jól kezdett, az első ötvenen harmadik, száz méter után már a második helyen volt. 150-en beelőzte Dimitrosz Markosz, azonban míg a görög teljesítménye hanyatlásnak indult, a magyar stabilan úszott tovább, négyszázon megint javított egy helyet, ötvennel ezután kettőt rontott, aztán 500-nál beállt a harmadik pozícióba, és abban is ért célba, egyéni csúcsot jelentő 7:48.90-es idővel.
Sajnos ez azonban nem volt elég a fináléhoz, a harmincegy fős mezőnyben csak a 14. legjobb időt úszta. Sárkányék előfutamából egyedül az azt megnyerő David Aubry jutott döntőbe, ő is a vonal előtti utolsó, 8. helyen – még a második helyre beérő s a mi úszónkkal nagy csatát vívó, ifjúsági világcsúcstartó török Kuzey Tuncelli sem ment tovább.
ÚSZÁS
A DÉLUTÁNI PROGRAM
Középdöntők, döntők
20.30: női 400 vegyes DÖNTŐ
20.40: férfi 200 gyors DÖNTŐ
20.57: női 100 hát középdöntő
21.19: férfi 100 hát DÖNTŐ
21.25: női 100 mell DÖNTŐ
21.41: női 200 gyors DÖNTŐ
Előfutamok. Férfiak. 800 méter gyors: 1. Daniel Wiffen (ír) 7:41.53, 2. Ahmed Dzsauadi (tunéziai) 7:42.07, 3. Gregoria Paltrinieri (olasz) 7:42.48, ...14. Sárkány Zalán 7:48.90 – Sárkány nem jutott döntőbe. Nők. 100 m hát: 1. Katharine Berkoff (brit) 57.99, 2. Regan Smith 58.45, 3. Kaylee McKeown (ausztál) 58.48 400 m vegyes: Emma Weyant (amerikai) 4:36.27, 2. Katie Grimes (amerikai) 4:37.24, 3. Summer McIntosh (kanadai) 4:37.35, ...14. Jackl Vivien 4:44.47 – Jackl nem jutott döntőbe.
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.” |
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.