Nők sportja: az olimpián már biztonságban, Amerikában újra veszélyben?

CSISZTU ZSUZSACSISZTU ZSUZSA
Vágólapra másolva!
2024.07.26. 11:35
Donna de Varona és Csisztu Zsuzsa
Szinte sosem hallott őszinte és leleplezően kritikus helyzetértékeléssel szolgált a Nemzeti Sportnak adott exkluzív videointerjúban a kétszeres olimpiai bajnok úszónő, az Egyesült Államok első és legismertebb női sporttelevíziósa, a NOB esélyegyenlőségi bizottságának tagja, a legendás Donna de Varona, aki ott lesz a párizsi olimpián. A női sport globálisan ismert szószólója szerint fél évszázad munkáját teszi tönkre a transzgender lobbi előretörése, amely – véleménye szerint – foglyul ejtette a Joe Biden-féle amerikai kormányzatot, s amely a lobbiérdekeknek megfelelve látszólag be is áldozta a nők sportját.

Miközben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és Donna de Varona asszony büszke arra, hogy Párizsban végre – első ízben az olimpiák történetében – a sportolók fele női versenyző lesz, például az amerikai egyetemi sportban, az NCAA keretei között a női sportolók esélyegyenlőséghez, fair versenyzéshez fűződő jogainak sérülése érzékelhető. Félő, hogy ez a folyamat nem áll meg az amerikai kontinensen.

Az első „csatát” megnyerte a női úszósport. Amint a Nemzeti Sport is beszámolt róla, a biológiailag férfiként született amerikai úszó, Will Thomas – aki ma már nőként azonosítja magát, és Lia keresztnévre váltott – beperelte a Nemzetközi Úszószövetséget (World Aquatics) a szerinte diszkriminatív szabályozása miatt, miszerint nem versenyezhet a nők között a párizsi olimpián. A pert elvesztette a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) előtt, mert a döntéshozók szerint, mivel a szigorúbb szabályozást követő Amerikai Úszószövetség (USA Swimming) válogatóversenyein nem vehetett részt, nem szállhat be a női úszók versenyébe az olimpián sem. 

A USA Swimming pedig a World Aquatics szabályozását követi, miszerint a pubertás után nemet váltó férfiak nem indulhatnak a nők között a nemzetközi versenyszerű úszósportban. Többen biztosra veszik, hogy Lia Thomas nem áll meg a CAS döntésénél, és a legmagasabb európai jogi fórumokon keresi majd az igazát, miközben az Egyesült Államokban is elindult egy akár precedenst is teremteni képes jogi kereset, amelyben sportolók és úszók egy csoportja – köztük a korábbi magyar úszó olimpikon, György Réka is – beperelte az Amerikai Egyetemi Sportszövetséget, az NCAA-t azért, mert Lia Thomast indulni engedték a női egyetemi úszók között, sőt azt is lehetővé tették a nemátalakító műtét nélkül versenyző Thomasnak, hogy a biológiai nőkkel egy öltözőben váltson ruhát.

Kiknek sérülnek jobban a személyhez fűződő jogai? Hol marad a női sportolók fair versenyzéshez fűződő joga? Hogyan kerülhetnek az amerikai demokráciában ennyire háttérbe a nőjogi mozgalmak sportban elért eredményei? Hol pecsételte meg a nők sorsát a biológiai nem és a gender meghatározása? S mi áll mindennek a hátterében? 

A párizsi olimpia napjaiban ezek aktuálisabb kérdések, mint valaha, s amelyekre a világ egyik legelismertebb nőjogi aktivistája és véleményvezére, Donna de Varona adja meg kertelés nélkül a karcosan őszinte válaszokat. Alább részleteket olvashatnak a beszélgetésből; a teljes videointerjú cikkünk végén elérhető.

Nemzeti Sport: Donna de Varona asszony, nagyon köszönjük, hogy lehetővé teszi számunkra ezt az interjút, Ön igazi legenda és a női sport érdekeinek globális szószólója... Mekkora a veszély és a transzgender mozgalom felől ékező nyomás, mennyire erős a transzgender lobbi térnyerése és a mozgalom, amelynek nyomása a nők sportára nehezedik manapság?

Donna de Varona: Nos, először is, a párizsi olimpiára jelentős fejlődésen mentünk keresztül, végre a versenypályán elértük, hogy a nők ötven százalékban legyenek jelen az összes sportolót tekintve. Több mint ötven évbe telt, hogy ezt a célt elérjük. Maga az ötlet, hogy a transzgenderek – azaz olyan férfiak, akik nőként azonosítják magukat – női sportban szerepelhessenek, nagyon megosztó problémává vált az Egyesült Államokban és az egész világon. Szerintem ez akkor kezdődött, amikor a „nem” szó helyett a gendert kezdtük el használni, hiszen a két szó nem azonos. Az emberi nem, mint fogalom, a biológián alapszik. A nem alapján az ember férfi vagy nő lehet. A nőnek vannak reproduktív képességei, a férfinak nincsenek. A gendernek van egy társadalmilag mögöttes jelentése, amelyből az tűnik ki, ahogy identifikálja magát az illető. Az Egyesült Államokban főleg a fiataloknál figyelhető meg, hogy nem érzik magukénak a saját testüket, és úgy gondolják, hogy rossz testbe születtek, és ez alapján úgy érzik, joguk van arra, hogy a magukat nőként azonosító férfiak részt vegyenek a női sportokban... Szerintem ez sérti a fair versenyt, és egyes sportokban még biztonsági szempontból is problémás. Jelenleg egy munkacsoportban dolgozom Martina Navratilovával és a háromszoros olimpiai bajnok Nancy Hogsheaddel, és abban egyeztünk meg, hogy együttérzőnek kell lennünk, de nem azon nők kárára, akik éveket dolgoztak, hogy ott lehessenek a versenypályán.

N.S: A példa, amit említett, egy megtörtént eset. Will Thomas, aki a neme szempontjából férfiként született, viszont ma már nőként identifikálja magát, engedélyt kapott arra, hogy részt vegyen az Amerikai Egyetemi Sportszövetség női versenyein már két évvel ezelőtt...  Emellett kialakult egy olyan furcsa helyzet is, hogy ugyanabban az öltözőben öltözött, ahol a többi női versenyző is.

DDV: Van egy nagyon aktív csoport, amelyik több mint húsz éve azon dolgozik, hogy megváltoztassa az emberek szemléletét, és másképp értelmezzük a biológiai nem és a gender közti különbséget. Akármerre nézünk a világban, mindenhonnan azt halljuk, hogy a genderegyenlőségért és a befogadás szemléletéért dolgozzunk, miközben a biológiai nemet még csak nem is említik. Ha elhagyjuk a biológiai nem említését, akkor a nők jogait sodorjuk veszélybe... Mert ha férfiként kamaszodsz, már lesz egy biológiai nemhez köthető előnyöd. Szerintem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eleinte, igazodva az ENSZ alapelvekhez, próbált együttérző lenni, de rossz irányba indult. Most láthatóan tett egy lépést hátra, hogy a szabályokon változtasson.

N.S: Természetesen, de meg kell különböztetnünk a profi sportot és az amatőröket ebben az esetben.

DDV: A sport valahol diszkriminál. Ugyanakkor a sportnak vannak szintjei, így válik elérhetővé mindenki számára. Egy nehézsúlyú bokszoló nem indulhat kedvére a légsúlyúak között, mert az esetleg végzetes lehet. A sporton belüli kategóriák tehát működnek. Vannak létező modellek, rendezünk ugye paralimpiát és speciális olimpiát is. Ezeken belül pedig különféle sérültségi divíziók vannak, amelyek opciókat jelentenek. A nagyon aktív transzközösségnek és az aktív homoszexuális közösségnek ugyanakkor – és tisztelet a kivételnek, mert van, aki nem támogatja ezt – viszont csak egyetlen dolog lebeg a szeme előtt: ha nőnek érzem magam, akkor nő vagyok, és hadd szerepelhessek női sportolók között akár a legmagasabb szinten is. És sajnos a sajtó nagy része felsorakozik e mellé, és ez esetben senki sem veszi figyelembe, még a legkiegyensúlyozottabb dokumentációkban sem a többi sportolónő érdekeit. Nincsenek kutatások arról, hogyan csapódik ez le a többi sportolónőn. Tegyük fel, ha tízévesen kikapok egy velem egyidős fiútól, azt mondhatjuk, hogy én alsóbbrendű ember vagyok? Ez az élmény akár a sport feladásához is vezethet...

N.S: Mostanra van néhány nemzetközi sportszövetség, amely nagyon komolyan veszi ezt a kérdéskört, és fontos lépéseket tett, mint például a World Aquatics és a  World Athletics, mondván, nincs helyük a nemváltáson átesett  felnőtt férfiaknak a versenyeken a nők között.

DDV: Először is hadd menjek vissza oda, hogy volt egy olyan rendelet, amelyik kimondta: lehet olyan szereket szedni, amelyek hatása alkalmassá és így jogosulttá tesz bizonyos egyéneket arra, hogy magukat másként azonosítóként egy kategóriában indulhassanak a biológiai nőkkel. Na de egy nő nem tudja, nem emelheti meg a tesztoszteronszintjét akkorára, mondjuk 2.5–5.00/nanomollig, amekkorára a már női kategóriában indulásra engedélyt kapó férfié még a csökkentés után is visszaesik. És kérem, a doppingszerek kiiktatásának nem az lett volna az eredeti célja, hogy a sportoló egészséges legyen, és egyenlőek legyenek a versenyfeltételek?

N.S: Pontosan, s hogy a versenyző semmilyen anyagot se fogyasszon...

DDV: Akkor ez mitől lenne más? A második szempont, hogy az Egyesült Államokban ez politikai kérdés. A Biden-kormányzatot foglyul ejtette az a szélsőségesen liberális csoport, amelyik nem érti a női sport lényegét. Sajnos sokan nem is foglalkoznak a nők sportjával egyáltalán. Sokakat csak a szereplés érdekel, és úgy voltak vele, hogy beáldozzák a nőket. Az volt az üzenet, hogy „A nők nőjenek fel végre! Fejlődjenek többet!” Ez a Biden-kormányzat ,,suttogókampánya’’. És az oktatási intézményeink meg lettek fenyegetve, hogy elveszik a kormányzati pénzügyi támogatásaikat, hogyha nem követik a korábbi – már említettük, hibás – NOB-szabályozást... A választások után meglátjuk. Mert sajnos ez az ügy politikai fegyverré váló téma lett, szóval a választások kimenetele döntő jelentőségű lesz...

A teljes interjút itt nézheti meg!

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik