Rio 2016: ennyiszer ellenőrzik a mieinket az olimpia előtt

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2016.04.29. 16:49
Minden magyar olimpikon, mielőtt kiutazna Rióba, legalább háromszor átesik doppingellenőrzésen a Magyar Olimpiai Bizottság és a magyar állam közös döntése értelmében – jelentette ki Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidoppingcsoport (MACS) vezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó MACS irányítója hangoztatta, hogy – akárcsak négy éve, a londoni nyári játékok előtt – ezúttal is cél az olimpiai szereplésre esélyes valamennyi sportoló ellenőrzése a nemzetközi elvárásoknak megfelelő ellenőrzése.

„Idén állami megrendelésben 1500 mintavételre kerül sor” – közölte, hozzáfűzve, hogy a minták elemzése Ausztriában, a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által elfogadott seibersdorfi laborban zajlik, amely Európa egyik legjobb akkreditált intézménye.

A MACS első embere a kevesebb, mint száz nappal a riói olimpia előtt tartott sajtótájékoztatón kitért rá, hogy mások mellett veszélybe került a Rio de Janeiró-i WADA-labor akkreditációja.

„Brazíliában – a közelgő olimpiára tekintettel – a határidő lejárta előtt néhány órával az államelnök asszony aláírta a hiányzó, WADA által megkövetelt rendeleteket, de mivel még a parlamentnek is el kell fogadnia azokat, a WADA százhúsz nap türelmi időt biztosított a hivatalos lépések lebonyolítására. Ha ezen idő alatt nem történik meg a szükséges törvény elfogadása, Brazíliát visszaminősíthetik a „non-compliant”, vagyis a nem megfelelő országok közé, ami azt jelenti, hogy a riói labor nem működhet az olimpia alatt” – mondta.

Tiszeker Ágnes beszélt az idei év doppingszenzációjáról, a világszerte eddig több mint 170 pozitív esetet hozó meldoniumról is, előrebocsátva, hogy Magyarországon nem ismert a szer, magyar sportoló mintájából meldonium használatára utaló tiltott hatóanyagot ez idáig nem mutattak ki. A WADA tiltólistájára ez év január elsejével azért került fel, mert bizonyítást nyert, hogy a sportolók meg nem engedett teljesítménynövelés céljából veszik igénybe. Ugyanakkor még a szakértők között is vita folyik arról, hogy mennyire kedvező a szív- és érrendszeri hatása a meldoniumnak, amely Mildronate néven – mint gyógyszer – Lettországban készül, ott piacvezető termék, de nem csupán a Baltikumban rendkívül népszerű, hanem szerte Kelet-Európában.

Manapság a legkedveltebb dopping amúgy változatlanul a növekedési hormon, továbbá népszerűek az úgynevezett designer EPO-készítmények, a vértranszfúzió, illetve az egyéb növekedési faktorok (IGF).

„Velük szemben megoldás lehet a Biológiai Útlevél Program és a sportág-specifikus analízisek kötelező végrehajtásának előírása, illetve a növekedési hormon kimutatásának idén márciusban bevezetett új módszere” – jelentette ki a MACS vezetője.

Ez utóbbi teszt alkalmazásától a szakemberek „komoly áttörést várnak az analitikai pozitív esetek számának emelkedését illetően”. A sportolók biológiai útleveléről azt mondta Tiszeker Ágnes, hogy ez is segíthet és megoldást jelenthet a doppingellenes harcban, főleg azok után, hogy minden antidopping-szervezet számára kötelezővé tették e program használatát. Ennél a módszernél a sportoló különböző biológiai paramétereit figyelik meg és hasonlítják össze. A folyamatos mintavételekkel és adatgyűjtésekkel akkor is kiszűrhetők a doppingolók, ha a gyorsan ürülő szereket nem, csak azok biológiai hatását tudják kimutatni a laborok – magyarázta Tiszaker Ágnes.

Hozzátette, hogy a világon már több, a biológiai útlevél adatainak eltéréséből származó pozitív esetet tartanak számon. „Magyarországon precedens értékkel az idei évben állapították meg az első ilyen, analitikai úton is bizonyított doppingvétséget” – jelentette ki Tiszeker Ágnes, aki a riói olimpiához kapcsolódó doppingvizsgálatok lehetséges következményeiről azt mondta:

„Várhatóan lesznek nagy bukások!” Másfél hete derült ki, hogy doppingvétséget követett el Dudás Miklós. A kajakos úgy nyilatkozott, hogy a biológiai útlevele miatt bukott le.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik