Otthon, édes otthon: Tottenham-West Ham

Hat hét után játszunk újra bajnoki meccset a Lane-en! A sok egymást követő idegenbeli meccs közül az utolsó kettő nagyon csúnyára sikeredett, főleg a tragikus helyzetkihasználás ill. a balszerencsére rászolgáló védelem megingásai miatt. Az otthon lejátszott BL-nyolcaddöntőn viszont teljesen más arcát mutatta a csapat: a helyzetkihasználásunk kevésbbé volt dühítő (igaz, hogy főleg azért mert alig volt helyzetünk), a védelem pedig most úgy teljesített, hogy a sors kegyére szolgált rá teljes mértékben. A hátsó alakzat teljesítményét jó lenne átmenteni a Kalapácsos Rablók elleni meccsre is - az meg magától értetődő, hogy a kissé (kényszeredetten) defenzív, Milan-elleni képlet megy ki az ablakon. Bajnokin otthon mindig ezerrel kell menni előre - ráadásul most egy londoni ellenfél áll előttünk.Hat hét után játszunk újra bajnoki meccset a Lane-en! A sok egymást követő idegenbeli meccs közül az utolsó kettő nagyon csúnyára sikeredett, főleg a tragikus helyzetkihasználás ill. a balszerencsére rászolgáló védelem megingásai miatt. Az otthon lejátszott BL-nyolcaddöntőn viszont teljesen más arcát mutatta a csapat: a helyzetkihasználásunk kevésbbé volt dühítő (igaz, hogy főleg azért mert alig volt helyzetünk), a védelem pedig most úgy teljesített, hogy a sors kegyére szolgált rá teljes mértékben. A hátsó alakzat teljesítményét jó lenne átmenteni a Kalapácsos Rablók elleni meccsre is - az meg magától értetődő, hogy a kissé (kényszeredetten) defenzív, Milan-elleni képlet megy ki az ablakon. Bajnokin otthon mindig ezerrel kell menni előre - ráadásul most egy londoni ellenfél áll előttünk.

A GONDOLATVONAT KISIKLÁSA

Ha a derby ténye nem hozná eléggé lázba a csapatot akkor csak arra kell Harry-nek felhívnia a figyelmet, hogy az ősszel bizony kikaptunk Grant tábornok seregétől. (Úh, ezt a hasonlatot felejtsük is el - az amerikai polgárháborúban egyértelműen a szedett vedett déli elnyomók szerepe illene a Kalapácsos alkeszekre.) (Mondjuk egyszerűbb lett volna kitörölni azt a fránya mondatot, mint magyarázatba kezdeni.) (De az észak vs. dél[-kelet] hasonlat kábé ül, csak a zombifejű vendégedző neve zavar be.) (Amúgy nem beszarás, hogy nyolc USA-államban a mai napig hivatalosan ünneplik a déli Konföderáció hadviselését?) (Ja, és azt tudja valaki, hogy miért lehet Debrecen-meccseken néha a Konföderáció zászlaját látni?) ...ööööööööö... hol is tartottunk? Ja! Gyerünk jenki testvéreim, gyalázzuk le ezt a rabszolgatartó csürhét!!!!

VÉRBOSSZÚ

Visszatérve a Brit-szigetekre és a közelmúltba-jelenbe: nincs olyan Yiddo aki ne emlékezne 2006. május 7. gyalázatos eseményeire. Ugye elvileg ezen a napon kellett volna Martin Jol irányítása alatt negyedik helyen befejeznünk a bajnoki szezont - közvetlenül az Arse előtt. Pontelőnnyel vártuk a zárómeccset, egy győzelemmel garantálhattuk volna a BL-selejtezős indulást - azonban a meccs előtt hogy-hogy nem a fél csapat ételmérgezést szenvedett, a PL pedig (a West Ham és az Arse képviselőinek vezetésével) nem járult hozzá a halasztáshoz és nagyrészt csak ténfergő, hányingertől és szédüléstől szenvedő csapatunkat nagy nehezen 2-1-re legyűrte a hős Kalapácsos legénység. (Pedig az akkor már Hammer, veterán Sheringham még tizenegyest is hibázott a kedvünkért.) Az Arse pedig hazai pályán elverte a Wigant (bár két gólt összehozott a Highbury-ben a Latics, ez nem volt elég), így az utolsó játéknapon lecsúsztunk a BL-ről. Hozzá kell tenni, hogy ez még a Berbatov előtti szezonban volt! Csak úgy érdekességként itt az aznapi kezdő:

Robinson, Kelly, Dawson, Gardner, Lee (Barnard 78), Lennon, Carrick (Reid 63), Davids, Tainio (Davenport 87), Keane, Defoe.

A 17 éves Lennon, a 34 éves Davids, Lee-törp, Tainio-törp, az azóta a Hull-ból is kikopó Gardner, a zöldfülű Dawson - mind-mind szinte végig alapemberek voltak abban a szezonban. Elől Keane és Defoe volt a tip-top opció. Durván erőn felüli teljesítmény volt az az ötödik hely - ami ugye _valószínűleg_ negyedik hely lett volna, ha a sorsdöntő meccsen nem kell két sprint közé egy-egy hányást beiktatnia a játékosaink nagy részének.

Az embernek még mindig felmegy a vérnyomása ha belegondol. Mindegy, no. Azóta osztottuk rendesen a West Ham-et, és egy-két igazán fincsi reváns is összejött - elég csak a lasagna-saga utáni szezon Upton Park-ban lejátszott meccsére gondolni: akkor 2-0-ra égtünk félidőben, ezután jöttünk vissza 2-2-re (a második gólunk az egyik legbrilliánsabb találat volt amit valaha láttam), hogy aztán a 85. percben a frissen becserélt falábú ill. -fejű Zamora 3-2-es vezetéshez juttassa a hazaiakat - aztán Berbatov és Stalteri(!!!!) a hosszabbításban lekapta azt a gyermeki mosolyt a házigazdák ábrázatáról. Gyönyörű volt - akkor úgy is nézett ki, hogy a WHU ki fog esni, ám csodálatos módos az utolsó fordulóban a már bajnok ManU vendégeként 1-0-ra nyerni tudtak egy bizonyos Carlos Tevez góljával, aki a követező szezontól a bajnokot erősítette... (fölösleges is külön megemlíteni, hogy egy manchesteri győzelemmel a Hammers kiesett volna a f@szba). De biztos csak a rosszindulat beszél belőlem.

CSAPATHÍREK

Jó hír, hogy Gallas sérülése vaklárma volt, így francia veteránunk bevethető - annál is örömtelibb ez a fejlemény mivel King és Woodgate még nincsenek készen. Bale kidőléséről is lehetett rémhíreket hallani hétközben, de minden bizonnyal kezdeni fog ma. Hudd, Pala és Kaboul azok még akikre egyenlőre nem számíthatunk. Viszont ez már egy viszonylag visszafogott sérüléslista... bár lehet, hogy csak azért tűnik úgy mert sokkal rosszabbhoz vagyunk hozzászokva.

Az ellenfélnél Piquionne és Ba játéka kérdéses - Keano pedig egyértelmű okokból nem léphet pályára. Szóval előfordulhat, hogy C. Cole lesz az egyedüli csatár a vendégeknél.(UPDATE: Ba felépült és kezd.) A középpályán eléggé jól el vannak eresztve egyébként: Scott Parker és Mark Noble Kalapácsos létükre mindig is a szimatikusabb játékosok közé tartoztak számomra, az újonnan érkezett sógor német pedig meglepően gyorsan felvette a PL ritmusát.

A leggyengébb láncszem mindenképpen Wayne Bridge lehet a vendégeknél - Lennon remélhetőleg lealázza majd egy párszor. Bale-nek is lesz persze kresnivalója Tomkins oldalán - a fiatal WH-hátvéd inkább a védelem közepén érzi otthon magát, Gareth fiunk pedig elvileg az echte jobbhátvédeket is képes legalábbis komoly zavarba hozni. (UPDATE: Tomkins helyett Jacobson kezd, jobb-bunkóban.)

Legutóbb még Redknapp irányítása alatt nyert a West Ham a Lane-en - remélhetőleg kitoljuk ezt a sorozatot egy pár évvel. A vendégek kifejezetten jó formában vannak - míg mi nemigazán brillírozunk a bajnokságban, ám a tínapos pihenő bízzunk benne, hogy jót tett a csapatnak. Ha a Real-részegséget ki tudjuk űzni a fejekből, akkor nagyon is jó eséllyel szállhatunk ma harcba. Én legalábbis javíthatatlan optimista módjára egy viszonylag kényelmes győzelmet várok mára. Ez nagyon szép helyzetbe hozhat bennünket, különösen akkor ha teszem azt a két olasz irányítású olajmilliárdos klub leikszel egymással.

Taktikáról szerintem nem érdemes a mai meccs előtt beszélni: a West Ham jön látogatóba, ellenük mindenképpen ezerrel kell támadni, a védelmük két széle pedig elvileg van annyira gyenge, hogy kifejezetten félelmetes szélsőink előnyt tudjanak kovácsolni a Bridge-ék bizonytalankodásaiból. Remélem nem hozok rontást a csapatra a nagyképű jóslatommal de én ma négy darab gólt várok a csapattól. 4-0, 4-1, 4-2, 4-3 - bármi lesz ezen belül a vége én elmondhatatlanul boldog leszek. Rég volt már olyan, hogy felszabadultan láttuk játszani a csapatot - éppen itt az ideje ennek is. Nyíljon ki végre a gólzsák és lássunk egy kis látványos örömfocit.

COYS!