Megnyugtató vereség: Spurs-Chelsea 2-4

Kikaptunk hazai pályán egy londoni vetélytárstól, ami már évek óta nem fordult elő. Ráadásul a Chelsea volt az ellenfelünk, akik 2004 2005 óta most először távoztak bajnoki győzelemmel a Lane-ről - ráadásul úgy sikerült négy gombócot is beszednünk tőlük, hogy egyetlen fantomgól sem volt köztük. Mindezek ellenére egyáltalán nem lehetünk elkeseredve a látottak alapján. Egyenlő erők küzdelmét hozta a meccs, ami 100%-ig kellemes meglepetés kategória, hiszen - ahogy a MOTD meghívottjaként nagyon is sportszerűen nyilatkozó Redknapp is kiemelte - rengeteg meghatározó hiányzója volt csapatunknak. Kaboul, Bale és Dembélé jelentette a legnagyobb érvágást, de a tavalyi év két másik alapembere, Parker és Assou-Ekotto is maródi. Ha ezt kontrasztba helyezzük Abramovics makk egészséges világsztárgyűjteményével, akkor máris érthetetlenné válik miként is tudtunk 23 kapuralövést összehozni, amiből 16(!) kaput is talált.Kikaptunk hazai pályán egy londoni vetélytárstól, ami már évek óta nem fordult elő. Ráadásul a Chelsea volt az ellenfelünk, akik 2004 2005 óta most először távoztak bajnoki győzelemmel a Lane-ről - ráadásul úgy sikerült négy gombócot is beszednünk tőlük, hogy egyetlen fantomgól sem volt köztük. Mindezek ellenére egyáltalán nem lehetünk elkeseredve a látottak alapján. Egyenlő erők küzdelmét hozta a meccs, ami 100%-ig kellemes meglepetés kategória, hiszen - ahogy a MOTD meghívottjaként nagyon is sportszerűen nyilatkozó Redknapp is kiemelte - rengeteg meghatározó hiányzója volt csapatunknak. Kaboul, Bale és Dembélé jelentette a legnagyobb érvágást, de a tavalyi év két másik alapembere, Parker és Assou-Ekotto is maródi. Ha ezt kontrasztba helyezzük Abramovics makk egészséges világsztárgyűjteményével, akkor máris érthetetlenné válik miként is tudtunk 23 kapuralövést összehozni, amiből 16(!) kaput is talált.

I. FÉLIDŐ

A meccs egésze élvezetes volt, de a második félidő hozta meg az igazán minden igényt kielégítő szórakoztatást. Szünet előtt kicsit óvatos volt mindkét csapat, elsősorban esetleges helyzetek adódtak a kapuk előtt. Mindjárt a legelején Gallas kanalazhatta volna be Huddlestone szabiját az ötös sarkáról, de nem tette. A mi kapunk előtt is Gallas volt a főszereplő, hiszen úgy fejelt vissza kapásra egy vendégszögletet, hogy azt egy Cahillnél rosszabb technikával megáldott játékos is jó eséllyel védhetetlenül zúdította volna Friedel hálójába. Ráadásul kicsit meg is pattant a lövés a blokkolni készülő Caulkeren - talán ezért nem tudott bele sem érni az eleve takarásban lévő amerikai. Mindenesetre az tiszta sor mindenki előtt, hogy Gallas sara a gól, egészen serdülős hibát vétett a fejesénél - talán zavarták egymást a védőtársával, mást nem tudom elképzelni, hiszen egészen biztosan nem oda akarta fejelni a labdát ahol kikötött.

Nem volt kidolgozott helyzet, mi adtuk a gólpasszt, könnyen összezuhanhatott volna a csapat, ám nem pánikoltak a srácok, hanem szépen, türelmesen építgették a támadásokat. Meg is lett az eredménye, hiszen Sigurðsson, Defoe és Dempsey is kiegyenlíthetett volna - mégis a legnagyobb ziccer megint a mi kapunk előtt alakult ki Ramires megindulása után, amikor Mata először Friedelt késztette nagy védésre, majd a kipattanót fölévágta. (Egyébként egyértelműen AVB legjobb chelsea-s igazolása volt a meccs embere.) A játék képe alapján az iksz jobban tükrözte volna a valóságot, de nem érezhettük különösebben igazságtalannak a Chelsea előnyét sem.

II. FÉLIDŐ

Szünet után azonnal nekiugrottak a srácok a Kékeknek, és nagyon hamar jött az egyenlítés - a legnagyobb dicséret Vertonghent illeti, aki zseniálisan kanalazta vissza a labdát a kapu elé, ahol a javítani akaró Billy átsodorta a gólvonalon. (Azért simogassuk meg Assou-Huddlekotto buksijának kültakaróját is, hiszen megint csak használható szabit kanyarított az ötösre.)

A gól után még jobban rákapcsoltunk, és csak idő kérdése volt a vezető gól megszerzése. A Chelsea a köteleken volt, mi meg soroztuk rendesen. Középpályás labdaszerzés után (Hudd, fejjel) került Azzához a labda, aki pár csel után erősen lőtte tovább a kaputól 10 méterre befutó Defoe lábához, akinek csak bele kellett tennie a csukáját és máris megvolt az előnyünk. A gól után sem álltunk le, és csak Sigurdssonon múlt, hogy nem lett 3-1 (sőt, 4-1) ide. Az izlandinak bőven elég helyzet jutott egy mesterhármas abszolválásához - sajnos a szombat nem az ő napja volt. Bár a helyzetbe kerülését mindenképp dicsérnünk kell.

Persze Abramovics nem hiába szórt több mint 200 millió fontot a Chelsea ellenünk pályára küldött kezdő tizenegyének összefogdosására. Világsztárok gyűjteménye a csapat, és a középpálya idén nyári 80 milliós feldoppingolásával (Hazard Oscar Marin Moses) olyan keret állt össze, amely a Man City-vel kéz a kézben kellene, hogy dominálja az egész PL-t. Talán fogják is, mindenesetre az új érkezők még egy Matájuk is van, AVB-nek hála, aki el is döntötte a szombati meccset. Oké, igaz, hogy az egyenlítő góljánál megint Gallas adta a gólpasszt, de nagyon okosan passzolta be a kapufa tövébe, a harmadiknál meg zseniálisan vette át Hazard passzát, és a befejezés sem volt kevésbé kivételes. A negyedik gólt pedig egy az egyben neki adnám, annyira róla szólt.

Imponáló volt a Chelsea lendületes támadójátéka, de az az igazság, hogy a miénk semmivel sem volt rosszabb. Kábé Mata volt a különbség, hiszen a helyzeteink bőven megvoltak ahhoz, hogy ne maradjunk alul - és mi még csak nem is kaptunk segítséget a Cahill-Luiz párostól. A legnagyobb helyzetek Sigurðsson előtt adódtak, de például Adebayor is simán kiegyenlíthetett volna 2-3-nál, ha kicsit rövidebbek a lábai és kapura tudja pöckölni az ötösre visszatett labdát. De említhetnénk Defoe és Walker egészen brilliáns távoli bombáit, amelyeket Cech csak üggyel-bajjal tudott szögletre ütni. Elmondható tehát, hogy a meccs épp úgy végződhetett volna 4-2-re, ahogy 2-4-re, hiányzó alapemberekkel is teljességgel partiban voltunk a bajnokság leggazdagabb, és egyben legjobb formát mutató csapatával. Nem zuhantunk össze a bekapott gólok után (bár a Mata két gólja közötti idő rövidsége alapján még erre is következtethetnénk), egyszer sikerült fordítanunk, és 2-3-nál is nagyon kevés hiányzott a gólszerzéshez.

ÉRTÉKELÉS

Ritkán játszom pontozósdit, de most néhány emberről egyébként is muszáj lenne külön szót ejtenünk, szóval:

Friedel - meglepetés volt a kezdőcsapatba állítása, de nem bizonyult rossz döntésnek. A gólokról nem tehetett, de volt pár fontos védése - sőt kirohanása is! Ellenben bravúrral talán egy gólt elvehetett volna a vendégektől. AVB-nek nehéz dolga van a kapus-helyzettel, de az, hogy a bajnokságban sincs biztos helye egyiküknek sem jó megoldás lehet. Csak egy idő után jól jön majd a stabilitás. - 6

Walker - pszichiáter kell a gyereknek. Ahogy rábikázta az oldalvonalon kívülre csúszott Matára a labdát a második félidő derekán, az nálam sárgát ért volna. Ráadásul a spanyol az a fehér holló, aki Chelsea FC-alkalmazott létére is civilizált, sőt kifejezetten szimpatikus ember tudott maradni. Majdhogynem sorsszerű volt, hogy a végén épp Mata profitáljon a megmagyarázhatatlan sarkazásos-orrbukfenc mutatványából. Ma kicsit kevésbé volt hebrencs mint általában, így a 89. percig kellett várni a gólt érő hibájára. Viszont volt egy fénypontja is a játékának: az a 30 méteres löket amivel megkínálta Cech-et emlékeztetett rá, hogy többek között ezért is szeretjük minden idegesítő hibája ellenére. (Azokat az idióta Spurs-szurkolókat akik meccs után gyalázkodó twitter-üzeneteket küldtek a srácnak legszívesebben seggbe rúgnám.) - 4

Gallas - kétség nem férhet hozzá, hogy ilyen rosszul még nem játszott Spurs-mezben. Akkor is, ha a második gólpasszát az első nélkül talán nem is feltétlenül tekintenénk hibának, hiszen abba a beadásba muszáj volt beletennie a lábát, és az valóban főképp a szerencsén múlt. Viszont a harmadik bekapott gólnál is hibázott, hiszen nagyon lassan reagálta le Mata futását. Fura, hogy épp most lőtte meg első spurs-ös gólját. Mindenesetre, ha Kaboul felépül könnyen elképzelhető, hogy Caulker marad majd a csapatban Billy helyett. (Vagy akár Dawson is ismét képbe kerülhet.) - 4

Caulker - róla nem lehetne rossz szavunk, csak hát középhátvédként sosem vet jó fényt az emberre négy bekapott gól. Remélhetőleg King és Dawson tanít majd neki egy-két dolgot a blokkolásról, mert angol létére nem látunk tőle túl sokat. - 7

Vertonghen - világklasszis, szupermen, King-imitátor. Ahogy az utolsó pillanatban szerelte Torres-t annál a szöglet utáni kontránál a második félidő közepe táján, az hihetetlen volt. A spanyol már lendítette a lábát, Jan pedig jött, mint a ManU ellen, és jéghideg nyugalommal tisztán szerelte. Ráadásul pszichológusnak sem utolsó, hiszen a láthatóan bűntudattól gyötört Gallas-szal rúgatott egy gólt. Kár, hogy védőként azért őt is terheli felelősség a bekapott gólokért. No meg Gylfivel Dempsey-vel sem igazán értette meg egymást (attól függően, hogy éppen melyikük volt balszélen). Persze ez érthető, hiszen mindenki úgy készült, hogy Bale játszhat. - 8

Sandro - megtette amit meg kellett tennie, többnyire kellően erőszakos volt, de szabálytalanságra szinte nem is vetemedett. Jól passzolt, hatékonyan rombolt - a Chelsea mindösszesen 11-szer lőtt kapura, és ezt többek között az ő szűrőmunkájána köszönhetjük. - 7

Huddlestone - jól tért vissza a kezdőbe. Rá sem lehetett különösebb panasz - ellenben a szabadrúgásai rendre használhatóak voltak! Mindkét gólunkban tevékeny részt vállalt. Kár, hogy a sebessége még a régi... és ezen a jelentős légellenállást kifejtő Hudd-fro csak ront. Tehát remélhetőleg Mariborban ragaszt majd egy sistergőset a léc alá és jöhet a borbély. Kissé elfáradhatott a végére, ez állhat AVB cseréjének hátterében. - 7

Lennon - az első félidőben is volt neki vagy kettő ígéretes elfutása, de a szünet után Azza-show-t rendezett. Ahányszor megkapta a ladbát annyiszor verte meg Cashley-t. Nagyon szép gólpasszt adott JD-nek - először úgy tűnt mintha lecsúszott lövés lett volna, de a lassítások arra utalnak, hogy így akarta. - 8

Dempsey - különösen az első félidőben tűnt úgy, mintha tudatmódosító szerek hatása alatt focizna. Ólomlábakon mozgott és ólomszárnyakon zuhantak a gondolatai. Sokszor olyan szituációkban akadt meg rajta a kontránk, hogy egy emberként hördült fel a Lane. Viszont a lesipuskás ösztöne nem hagyta el és nem sok hiányzott hozzá, hogy az első félidőben megbüntesse a Defoe lövésével bénázó Cech-t. Volt neki még egy jó lövése, az akarással sosincs gond nála, de általában homokszemnek tűnt a csapat gépezetében. Még nem illeszkedett be a csapatba, lesz ez még jobb is. - 5

Sigurðsson - rémálmai lesznek a szombattal kapcsolatban, hiszen neki ilyen mennyiségű és minőségű helyzetekből mindenképpen gól(oka)t kellett volna szereznie. Neki ez a specialitása. Gólszerző középpályás, ezért vettük. Ehhez képest elrontott egy nagyon jó szögből lőtt szabit, egy gólpasszal felérő Defoe átadást Cech ölébe rúgott, illetve eltört egy Gallas fejesénél is invitálóbban hulló labdát a Chelsea ötösén. Például. Mert hiszen volt még neki ezeken túl is lehetősége. Ha megszületik az a fránya első bajnoki gól a csapat mezében, akkor jó eséllyel átszakadt nála is a gát. - 5

Defoe - folytatta a góltermelést, és általánosságban is hasznos munkát végzett. Neki is szerepe volt abban, hogy 23 kapura lövéssel zártuk az estét, hiszen sokszor csinált helyet Gylfiéknek, sőt nem egyszer aktívan, lövés helyetti passzal hozta őket helyzetbe. A 30 méteres bombája a semmiből az év gólja lehetett volna, ha egy ici-picit több erőt tud beletenni. Zseniális helyzetfelismerés és kis híján világklasszis kivitelezés volt. - 8

Cserék: Livermore beállásával nem romlott a játékunk és a középpályás védekezésünk sem. Erőszakosságban tökéletesen tudja hozni Hudd szintjét, de utóbbinak világklasszis rúgótechnikája van, tehát nálam mindig előbb lesz a ranglétrán. Ma mindesetre semmi rosszat nem csinált Jake. Adebayor kifejezetten rozsdásan mozgott, a nagy helyzeténél is látszott ez rajta. Az attitűdje miatt én még nem kongatnám a vészharangokat - volt neki ugyan olyan eladott labdája ami után nem vette üldözőbe az ellenfelet, de ez előfordult másokkal is szombaton. A támadó harmadban pedig még mindig önzetlenül játszik össze a társakkal.

AVB - Bale és Dembélé hiányában nagyon lelassult csapatot volt kénytelen pályára küldeni, ám Gylfi és Clint halványabb teljesítménye ellenére is volt tartása és egyensúlya a csapatnak. Rengeteg helyzetet alakítottunk ki, és minden csapatrészben partiban voltunk a messze erősebb kerettel rendelkező ellenféllel szemben. Alapvetően helyeslem, hogy bevállaltuk a gung-ho adok-kapokot a szünet után, nem sok hiányzott, hogy sikerre vezessen (és legalább a meccs nagyon élvezetes lett a hatására). Gallas egyéni hibáját, Walker butaságát és a balszerencsét pedig nem igazán róhatjuk fel neki. A cserékkel semmi gond nem volt - Hudd kissé fáradni látszott, Jake pedig ha másban nem is, de gyorsaságban mindenképpen jobb. Ha kritizálni kell, akkor talán lett volna ráció Adebayor korábban történő beküldésében. (A meccs utáni nyilatkozata realista volt, és hanyagolta a szükségtelenül barokkosított, hozzáadott jelentést nélkülöző, mondatnyújtó kifejezéseket.)

ITT A VÉGE

No, remélem ti sem keseredtetek el nagyon szombaton - vagy ha igen, akkor is kihevertétek már mostanra. Segíthetett ebben Chris Hughon csodálatos Arse-verése is. Ritka ötlettelenül játszott az Arse - és az is kiderült, hogy Norwich nemcsak ellenünk tud focizni. A többi meccsen nem volt okunk a kárörvendésre, bár az Everton és a 'Castle vasárnapi pontvesztése hosszú távon még jól jöhet. Csütörtökön Maribor (i), vasárnap Southampton (i), szerdán ligakupa meccs a Norwich (i) ellen, majd szombaton a Wigant fogadjuk. Lesz meccs bőven, csak győzzük nézni! (Egyébként könnyen lehet, hogy kis közösségünk is képviselteti majd magát a csütörtöki megarangadón. Drukkolunk mindannyian, hogy összejöjjön a szlavóniai kiruccanás!)

COYS!

----------------------------------------------------------

(P.S.: Egyáltalán nem tartozik ide, de most hétvégén két NBI-es meccset is volt szerencsém megnézni - és a szerencse most szó szerint értendő, hiszen a Debrecen-Diósgyőr és a Győr-Dózsa meccs egyaránt kiváló volt. Ami viszont felejthetetlenné tette az utóbbit az a következő történés volt: 2-1-es újpesti vezetésnél a belga edző meghúzta a Christ - Mohamed cserét, amit követően 2-3-ra módosult az állás. Ha az esztergomi érsek nem használja ki az ebben rejlő marketing lehetőséget, akkor ő is megérett a cserére!)