Pénteken tartják a curlingversenyekkel már holnap megkezdődő téli olimpia ünnepélyes megnyitóját, s a pekingi játékokon szereplő 14 fős magyar küldöttségben három sportág három utánpótláskorú versenyzője is helyet kapott.

Utánpótláskorú sportolóinkra az új évben is számos esemény vár. Összeállításunkban a főbb sportágakban esedékes, jelentősebb nemzetközi viadalokat szedjük csokorba.

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg konferenciáját az Utanpotlassport.hu szerkesztősége. A Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban hagyományosan élénk érdeklődés kísérte a nagyon is aktuális témát: mit üzen Tokió az utánpótlás-nevelésnek. Beszámolónkban sok érdekes részletet mutatunk be.

Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – olyan utánpótláskorú kiválóságokkal foglalkozunk, akik a közelmúltban harcolták ki az olimpiai indulás jogát, vagy kerültek a kvalifikáció küszöbére.

Ha minden jól megy, az újévben is utánpótlás-világversenyek sorának adhat otthont hazánk. A program izgalmasnak ígérkezik: bár a járvány miatt minden képlékeny, bízunk benne, hogy az U21-es labdarúgó Európa-bajnokságon, az U21-es férfi kézilabda- és az U19-es leány kosárlabda-vb-n egyaránt szoríthatunk fiataljainkért.

Noha a járvány ebben az esztendőben mindent beárnyékolt a sportvilágban is, azért akadt jó néhány fiatal, aki kitett magáért a nemzetközi és a hazai porondon 2020-ban is. Összeállításunk harmadik részében a sportlövők, a strandröplabdázók, a tornászok és a vívók legszebb sikereit elevenítjük fel.

Noha a járvány ebben az esztendőben mindent beárnyékolt a sportvilágban is, azért akadt jó néhány fiatal, aki kitett magáért a nemzetközi és a hazai porondon 2020-ban is. Összeállításunk első részében a téli ifjúsági olimpia mellett az atléták, a cselgáncsozók és a jégkorongozók legszebb sikereit elevenítjük fel.

Három sportág szakembereitől érdeklődtünk, hogyan érinti a fiatal sportolókat, és milyen következményekkel járhat, hogy a koronavírus-járvány miatt nem lehet tanórán kívüli tevékenységet végezni az utánpótlás-nevelő műhelyek tömegének otthont adó iskolai tornatermekben.

Akadnak olyan edzők idehaza, akik úgy nevelik a jövő bajnokait, hogy közben maguk sem hagyták még abba az élsportot. Van közöttük olyan, aki a tokiói játékokra készül, van, aki válogatott-kerettag, egy másik szakember pedig már csak a sportág szeretete miatt áll edzésbe rendszeresen.

Sokak voltak csalódottak az utánpótlás-világversenyek elhalasztása, törlése miatt. Összegyűjtöttük, három sikersportágunkban (kajak-kenu, úszás, vívás), kik lehettek volna az év nagy nyertesei.

Az újraindulás után öt sportágban tettük fel a kérdést, amely talán még sosem bírt ennyi mögöttes tartalommal, mint a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetet követő napokban: megvagytok?

A korlátozások enyhítésével kijelenthető, hogy – bár szigorú ellenőrzés mellett – újraindult a sportélet hazánkban. Lássuk, miként „rajtoltak” az utánpótlássport legjobbjai!

Az utánpótlás-nevelő egyesületek elvileg már megkezdhették a munkát a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet után, a sportvezetők szerint azonban szinte lehetetlen egyből visszarázódni a régi kerékvágásba.

Innen is, onnan is azt hallani, hogy a koronavírus-járvány okozta kényszerszünetben a sportolást még éppen csak elkezdő fiatalok közül sokan lemorzsolódhatnak. Összeállításunkban annak járunk utána, hogy valóban valós-e ez a veszély.

Sokáig a forráshiány jelentette az egyik nagy problémát a magyar sportéletben, de a jóval kedvezőbb anyagi helyzetnek is lehetnek hátulütői. Rendre hallhatjuk, hogy már egészen fiatalon jelentős összegekhez juthatnak játékosok. Hogyan szabályozzák – hogyan szabályozhatják egyáltalán – e kérdéskört a szövetségek és klubok, s befolyásolhat-e negatívan egy pályafutást a bőség? Sportvezetőket, szakembereket kérdeztünk.

Lehet-e gond, ha egy sportág nagyon népszerűvé válik? Bírják-e a szakosztályok a megnövekedett érdeklődést edzőkkel, infrastruktúrával, ha egy-egy nagy siker után tömegével érkeznek a gyerekek? Öt hazai nevelőműhelyben érdeklődtünk.

Rengeteg sportágban szerepeltek kiválóan az utánpótláskorú sportolók 2019-ben. Közülük emeltünk ki tízet; áttekintettük, milyen eredmények születtek az elmúlt évben, górcső alá vettük, melyek azok a világversenyek, amelyeken hasonlóan kiemelkedő sikerekért küzdhetnek a fiatalok, mint a legutóbbi évben. Birkózásban és kosárlabdában idehaza is szurkolhatunk: Budapesten a kadét-világbajnokságot, Sopronban pedig az U20-as női A-divíziós kontinenstornát rendezik meg.

Számos utánpótlássikerről adunk hírt, ám jól tudjuk: ezek még nem garantálják a fényes felnőttpályafutást. Most az érem másik oldalát vizsgáltuk meg: olyan sportolókkal beszéltünk, akik utánpótláskorúként nem arattak nagy sikereket, de későn érő típusként szép pályafutást építettek.

Nem mondhatni, hogy a Svájcban zajló ifjúsági téli olimpia kilencedik, szombati versenynapja magyar eseménydömpinget hozna, izgalmakban mindazonáltal nem lesz hiány. Rövid pályás gyorskorcsolyázóink először szerepeltek a játékokon; Jászapáti Péter az 1000 méteres szám előfutamában, Somogyi Barbara pedig a negyeddöntőjében esett ki. A sífutó Kocsik Eszter a crossversenyt a 80 induló közül a 75. helyen zárta, Szarvas Kristóf továbbjutott, Joó Linda viszont kiesett a curlingesek vegyes párosviadalán .

Vannak olyan sportolók, akiknek csak pályafutásuk végén adatik meg az a lehetőség, hogy részt vegyenek egy olimpián. Ugyanakkor vannak olyan, kiemelkedő kvalitású versenyzők is, akik már utánpótláskorúként eljutnak arra a szintre, hogy a világ legnagyobb presztízsű versenyén, az ötkarikás játékokon bizonyítsanak. Sportvezetőkkel beszélgettünk arról, kik azok az ifjak, akik jó eséllyel pályázhatnak a jövő évi, tokiói olimpiai kvótára.