Az NHL-sztárok remek tornát és döntőt varázsoltak a téli olimpián

Hatalmas várakozás előzte meg a férfi hokitornát, hiszen több mint egy évtized után, 2014-et követően szerepelhettek ismét az NHL sztárjai az ötkarikás játékokon. Az elvárásoknak meg is feleltek a csapatok. Előzetesen sokan várták a végül megvalósuló forgatókönyvet, vagyis hogy Kanada és az Egyesült Államok vívja a férfi hokitorna döntőjét, de azért az európai elit sem hagyta magát. A negyeddöntőben Csehország Kanada, míg Svédország az Egyesült Államok dolgát nehezítette meg alaposan, a két nagyágyú csak hosszabbításban tudta kiharcolni a legjobb négybe kerülést. Az elődöntőt a kanadaiak ismét kicentizték, az utolsó percben nyertek a finnek ellen. 

A fináléban Sidney Crosby nem öltözhetett be, a színvonal azonban így sem csökkent, 62 percig nagyszerű mérkőzést láthattunk. Végig a kanadaiak játszottak mezőnyfölényben, több helyzetet is kialakítottak, ennek ellenére futottak az eredmény után. Matt Boldy révén a 6. percben megszerezte a vezetést az Egyesült Államok, Kanada csak a 39. minutumban tudott egyenlíteni, Cale Makar talált be. Fantasztikus megoldásokat mutatott be és hatalmas küzdelmet  vívott a két együttes, végig nagy volt az iram. A szurkolók szerencséjére a rendes játékidőben nem született döntés, így tovább lehetett élvezni a pazar előadást, a hosszabbítás 2. perce azonban meghozta a végkifejletet, Jack Hughes góljával aranyérmes lett az Egyesült Államok. 

„Nem számít, hogy ki szerezte a gólt. Ez egy hihetetlen csapat, és egy nagy közös győzelem. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amerikaiak vagyunk, az országunkért harcoltunk – mondta a döntő után az olimpia honlapjának a győztes gólt szerző, a fináléban fogát vesztő Jack Hughes. – Egy kicsit jobban játszottak a kanadaiak, mint mi, de a kapusunk fantasztikus estét zárt. Mindkét csapatnak képzett játékosai vannak, tudtuk, a hosszabbításban bármi megtörténhet.”

A Hughes családnak örökké emlékezetes marad az olaszországi olimpia, hiszen Quinn a svédek ellen szerzett a hosszabbításban győztes találatot, Jack pedig a döntőben. Édesanyjuk a női válogatott mellett dolgozik, így ő is arany­éremmel távozott Milánóból.

A szebbik nem ötkarikás küzdelmeiben is összejött az „álomdöntő”, az Egyesült Államok–Kanada párharc. A férfiaknál talán egyértelműbbek voltak az erőviszonyok a fináléban (bár hiába volt esélyesebb Kanada, mégis az Egyesült Államok nyert), a hölgyeknél azonban szinte minden szempontból kiegyenlített találkozón dőlt el az aranyérem sorsa – hosszabbításban. Az nem volt meglepetés, hogy e két nemzet jutott a fináléba, az már sokkal inkább, hogy a csoportmeccseken az USA 5–0-ra győzte le a juharleveleseket. A torna legértékesebb játékosa is – nem meglepő módon – a győztes amerikai válogatottból került ki, Caroline Harvey, a University of Wisconsin 23 éves hátvédje kapta az elismerést. Amire talán kevesen számítottak az olimpia előtt, az a svédek nagyszerű szereplése volt, hiszen a B-jelű (gyengébbik) csoportból indulva egészen az elődöntőig jutottak, majd a 3. helyért zajló küzdelemben ugyan alulmaradtak Svájccal szemben (hosszabbításban), de korábban a náluk esélyesebbnek tartott Csehországot és Japánt is megverték. (K.-SZ. B.)

Ahogy Jack Hughes fogalmazott, az amerikai győzelem alappillére a kapusteljesítmény volt, Connor Hellebuyck nemcsak a döntőben, hanem az egész tornán kiválóan tette a dolgát, összességében 95 százalék feletti hatékonysággal védett. Rajta kívül több amerikai is ott van a különböző statisztikai kategóriák élén. A korongbedobásokat vizsgálva Dylan Larkin emelkedett ki a mezőnyből, közel 70 százalékos hatékonysággal hozta el a bulikat, az olimpia legponterősebb védője Quinn Hughes lett, s a harmadik helyezettet is az Egyesült Államok adta Zach Werenski személyében. A lövések pontosságát vizsgálva is a legjobbnak bizonyultak az amerikaiak, próbálkozásaik 12.92 százalékából lett gól. A Hellebuyck vezette védelem emberhátrányban egy gólt sem kapott a tornán, ami bravúr egy ilyen mezőnyben. Az olimpia MVP-je a kanadai Connor McDavid lett, aki 13 pontig jutott hat mérkőzés alatt. Az Edmonton Oilers centere a döntőben sem játszott rosszul, ám többek között egy ziccert is elhibázott.

„Csalódott vagyok, jó meccset játszottunk, de a kapusuk nagyszerűen védett. Tovább kell lépnünk, a végeredmény nyilvánvalóan csalódást keltő, kemény küzdelem zajlott a jégen és az egész tornán, büszke vagyok a srácokra, hogy eljutottunk idáig” – értékelt a lefújás után McDavid.

Jach Hughes gólját követően repültek az ütők, a sisakok, a botok, nagy ünneplésbe kezdtek az amerikai játékosok, akik 1980 után örülhettek újra olimpiai aranyéremnek, a válogatott történetében harmadszor. Azonban az öröm pillanataiban sem feledkeztek meg Johnny Gaudreau-ról, akit 2024 augusztusában testvérével együtt egy ittas sofőr halálra gázolt. Gaudreau minden bizonnyal ott lett volna az olimpián is, és társainak köszönhetően kicsit ott is volt. A torna során végig az öltözőben lógott a meze, az aranypillanatokban pedig felemelték a dresszét, sőt, a csoportképhez bevitték Gaudreau gyermekeit is, a 2 éves Johnny Jr.-t és a 3 éves Noát is, akik a helyszínen szurkoltak az amerikai válogatottnak.

„Sokat jelent az egész csapatunknak – mondta Brady Tkachuk Gaudreau-ról. – Nagyon hiányzik nekünk, biztos vagyok abban, hogy itt lett volna ebben a csapatban. Ezzel a gesztussal szerettük volna megmutatni a családtagjainak, hogy támogatjuk őket mindenben és mellettük vagyunk.”