Letette az esküt a XX. téli siketlimpiára utazó magyar csapat

Hetvenöt évvel ezelőtt rendezték meg az első téli siketlimpiát, 1949-ben, az ausztriai Seefeldben, hamarosan, március 2–12. között pedig a törökországi Erzurumban a huszadikat. Hétfőn a magyar csapat tagjai a budapesti Magyar Sport Házában, ünnepélyes keretek között letette az esküt. Harminc országból közel hatszáz sportoló méret meg hat sportágban: alpesi síben, curlingben, futsalban, hódeszkázásban, sakkban és sífutásban. Magyarország curlingben és sakkban lesz érdekelve férfi- és női csapattal, előbbiben vegyes párosban is versenyzünk.

„Fogalmam sincs, Földváry Tibor mennyit érzékelt Himnuszunk szövegéből, amikor az felcsendült, egy biztos: ő az első magyar sportoló, aki bármilyen világversenyen aranyat nyert Magyarországnak – hangzott el a Magyar Hallássérültek Sportszövetségét elnöklő Tapolczai Gergely köszöntőjéből. – Az 1895-ös budapesti műkorcsolya-Európa-bajnokságon győzött, vagyis hazánk első, világversenyen született aranyérme téli sporthoz köthető, és egy hallássérült versenyzőhöz. Az ő példája is mutatja, hogy a sportban mind az épek, mind a fogyatékkal élők esetében két dolog nem létezik: a »ha«, és a »lehetetlen«. A szövetség nevében azt kívánom, legjobb tudásuk szerint küzdjenek egymásért, a magyar színekért, hogy lehetőleg a korábbi helyezéseknél előrébb végezzenek. Nagyon drukkolunk nektek!”

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár kezdésként Jókai Mórtól idézett. „»Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el«. Úgy gondolom, minden sportoló, szakember és sportvezető büszke lehet arra, amit a hazai siketsport a kezdetektől napjainkig elért. Önök a pályán kívül a mindennapokban is különleges kihívásokkal birkóznak meg, és mindnyájunknak példa lehet az az erős tartás, melynek köszönhetően a versenyeken és a hétköznapokban is megküzdenek ezen akadályokkal. Az ilyen események, mint ez az eskütétel is, megmutatja a sport legnagyszerűbb oldalát. A világban sok minden megoszt bennünket, a különbségekre helyezve a hangsúlyt, mindez sajnálatos módon megoszt minket egymástól. A sport azonban éppen ennek ellenkezőjét teszi. Itt nem számít, hogy valaki férfi vagy nő, egyéni vagy csapatsportban versenyez, ép vagy fogyatékossággal él, a lényeg, hogy mindannyian a sportolói közösség tagjai vagyunk. Azt kívánom mindnyájuknak, hogy minden nap érezzék ennek a különleges közösségnek, a magyar sportcsaládnak a szeretetét, és merítsenek belőle erőt!”

A Nemzetközi Siketlimpiai Bizottság (ICSD) elnöke, Kósa Ádám videóüzenetben, jelnyelven jelentkezett be az ünnepségre. Kiemelte, az 1924-ben, vagyis éppen száz éve Párizsban megalapult szervezet több mint hatvan évvel előzte meg a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságot, és több mint negyvennel a Speciális Olimpiát – továbbá Magyarország a kilenc alapító nemzet között volt, vagyis kezdetektől fogva részesei vagyunk a nemzetközi siketsportéletnek. Rámutatott, a sport az a közeg, amelyben a fogyatékkal élők ki tudnak teljesedni, nem véletlen a siketlimpia jelmondata, a „per ludos aequalitas”, vagyis egyenlőség a sporton, a játékokon keresztül. Kósa Ádám egyébként a százéves ICSD első magyar elnöke.

Az eskütétel szövegét Sárai Rita mondta előre, aki a 2022-es kerekesszékes curling-világbajnokságon, Beke Viktorral vegyes párosban ezüstérmet szerzett.

Törökország 2017-ben, Samsunban már rendezett nyári siketlimpiát, télit azonban még sosem. Az esemény honlapjáról kiderül, hogy a közel-keleti ország a 2019-es ICSD-kongresszuson 2027-re adta le jelentkezését, hogy megszervezze az eseményt, ám később Kanada és Ausztria is visszalépett, az ICSD kezdeményezésére Törökország lépett előre az eredetileg 2023-ban esedékes téli siketlimpia házigazdájaként.

Magyarország először 2015-ben vett részt téli siketlimpián, 2019-ben a férfi és a női curlingcsapat hatodikként végzett – érmet eddig még nem szereztünk.