Montgomery, Egerszegi, Phelps; NDK-sok, „cáparuhások” – legendás úszórekordok nyomában

Ha úgy tetszik, a The New York Times 2012-es cikke még nagyvonalú is volt a korábbi csillagokkal szemben, hiszen Bernard olimpiai bajnoki címet érő idejét (47.21 mp) vette alapul, pedig az ötkarikás csúcsot – azóta is – Eamon Sullivan tartja, aki 2008-ban világcsúcsnak számító 47.05-öt repesztett az elődöntőben, ám a fináléban nem tudta a teljesítményét megismételni, és kicsivel alulmaradt a franciával szemben. Persze szögezzük le rögtön az elején: az ilyen összevetések célja egyáltalán nem a „régiek” fricskázása, a számok egyszerűen csak tökéletesen leírják azt, hogy az edzésmódszerek, a versenyhelyzet, a sporttudomány, a merítési lehetőség vagy akár a sportinfrastruktúra fejlődése milyen fantasztikus módon tolják ki az emberi teljesítőképesség határát.

S a volumen látványos emelkedését bemutatandó egyáltalán nem kell 1896-ig visszamenni. Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték meg a belgrádi Tasmajdan uszodában 47 ország 686 résztvevőjével. Ehhez képest a legutóbbi, kazanyi vb-re kis híján megnégyszereződtek a számok: 184 ország 2413 sportolója vett részt a rendezvényen. Ezt alapul véve nem is csoda, hogy a mai legjobbak mintegy négy másodperccel „tudnak” jobb eredményt a férfiaknál, és ötnél is több másodperccel a nőknél.

FÉRFIAK – LEGENDÁS NEVEK, LEGENDÁS IDŐK

Negyvennégy évvel ezelőtt, 1973-ban a Tasmajdanban Jim Montgomery megnyerte a 100 és a 200 méteres gyorsúszást is, 51.71 mp-es, illetve 1:53.02 perces eredménnyel. Az amerikai fenomén a vb legeredményesebb versenyzője volt, a váltókkal is besöpört három elsőséget, így összesen öttel zárt. Bár világbajnoki teljesítménye is kiemelkedett, neve mégis az 1976-os montreali olimpia három aranyával fűzhető inkább össze (plusz volt egy bronza is), pontosabban az ott 100-on elért világrekordjával. Ő volt ugyanis az első ember, aki 50 mp alatt teljesítette a 100 métert, amikor 49.99 mp alatt ért célba gyorson. Ez egyébként 1.23 mp-cel volt jobb, mint ’72-ben Mark Spitz szintén világrekord eredménye, és hogy a The New York Times számítása alapján utoljára lefordítsuk mindezt távolságra: Montgomery mintegy 2 méter 20 centit vert volna az úszásban megkerülhetetlen nevű elődre.

A világbajnokságok történetében viszont meglepő módon egészen 1986-ig kellett várni, hogy 50 mp alatti időt regisztráljanak – tegyük hozzá: 1978-tól 1998-ig gyakorlatilag csak négyévente rendezték meg a viadalt. A madridi vb-n egy másik amerikai legenda, Matt Biondi repesztett a leggyorsabban, 48.94-es eredményével kis híján nyolc tizedet vert a második francia Stéphan Caronra és még többet honfitársára, Tom Jagerre.

A következő vb-t csak 1991 januárjában került sor, a legnagyobb presztízsű számban viszont még mindig Biondi volt az uralkodó, igaz, már 49-en kívüli idővel. Ezt következően viszont megszűnt a tengerentúli hegemónia: a következő négy világbajnokságból hármat az orosz Alekszandr Popov nyert meg. 2003-ban, a medence „nagy öregjeként” 48.42-vel utasította maga mögé a korszak másik két meghatározó úszóját, a holland Pieter van den Hoogenbandot és az ausztrál Ian Thorpe-ot.

Ahhoz viszont, hogy 48 mp alá szoruljon a királyszám ideje, a „cápadresszek" korszaka kellett – igaz, a brazil César Cielo Filho 2009-es római 46.91-es eredménye annyira „űrkorszakos”, hogy azóta is világcsúcs, Alain Bernard ezüstöt érő 47.12-je pedig még mindig Európa legjobbja.

A „cápaviselet” betiltásával Budapesten 47 alatti eredményre nem mutatkozik esély. Hosszabb távon leginkább a tavalyi olimpián junior-világcsúccsal (47.58) nyerő ausztrál Kyle Chalmersben lehet meg a potenciál az idő leszorítására, ám ő szívműtétje miatt nem állhat rajthoz a magyar fővárosban, miközben az elmúlt évtizedek legendákká avanzsáló versenyzői után a férfi 100 gyors az új reklámarcait keresi.

A FÉRFI 100 MÉTERES GYORSÚSZÁS GYŐZTES VILÁGBAJNOKI IDEJÉNEK FEJLŐDÉSE

NŐK – A GYANÚ ÁRNYÉKÁBAN

A nőknél épp a világbajnokságok kezdetekor indult be a keletnémet aranygyártás, amit viszont nem lehet nem fenntartásokkal kezelni, hiszen azóta több alkalommal is bizonyították, hogy az NDK-s orvosok szisztematikusan tömték – leggyakrabban tudtuk nélkül vagy hallgatólagos beleegyezéssel – szteroidokkal a versenyzőiket. Női 100 méter gyorson ennek is következtében az első öt világbajnokságon rendre NDK-siker született.

Ám hiába például Kornelia Ender négy olimpiai aranya az 1976-os olimpián, illetve 1973 és 1976 közötti tíz világrekord-javítása 100 méter gyorson, teljesítményére örökre rányomja a bélyegét, hogy szervezetébe folyamatosan doppingot adagoltak. Ender két győzelme után sorban következett Barbara Krause, Birgit Meineke és Kristin Otto világbajnoki sikere. Ezeket az aranyakat viszont ma már személyes oldalról is olyan történetek árnyékolják be, mint hogy Krause mindkét gyermeke deformált lábakkal született, vagy hogy Meinekét a hormonadagolóktól kialakult májdaganattal kellett később kezelni. Ender öt, Krause nyolc, Otto hat éven át mondhatta magáénak a 100-as világcsúcsot, és „együttes erővel" 13 év alatt 58.25-ről 54.73-ra dolgozták le a vb-k legjobb eredményét.

1992-ben az amerikai Jenny Thompson (54.48) adta át a múltnak az NDK-s uralmat, a világbajnokságon pedig egy évvel korábban honfitársa, Nicole Haislett volt az, aki megtörte a keletnémet sormintát. A nyolcszoros olimpiai bajnok Thompson 1998-ban a szám vb-címét is megszerezte, azóta viszont hiába rendeztek nyolc világbajnokságot is, ebben a számban egyszer sem került a világ legerősebb úszónemzetének birtokába az arany. A 2000-es évek elején Inge de Bruijn, azóta pedig az ausztrál élversenyzők a meghatározói a számnak: 2004 óta Britta Steffent leszámítva mindig a kontinensnyi ország lakóinál volt a rekord, és az elmúlt hat vb-címből négy Ausztráliába került. Az első svéd női olimpiai úszóbajnok, Sarah Sjöström 2013-ban és 2015-ben is egy-egy Campbell miatt maradt le az aranyról: előbb Cate Campbell mögött lett második Barcelonában, majd a húg, Bronte előzte meg Kazanyban. Előbbi a tavalyi világcsúcsával (52.06) egyébként a múlt zárójelébe tette a cápadresszes korszakban, a 2009-es vb-n született Steffen-rekordot (52.07).

A NŐI 100 MÉTERES GYORSÚSZÁS GYŐZTES VILÁGBAJNOKI IDEJÉNEK FEJLŐDÉSE