Úszás: új szabályt hoztak, változik szövetség támogatási rendszere

„Köszönöm az egyesületemnek, hogy 2017 óta versenyezhettem a magyar bajnokságon, magyar bajnokká és magyar csúcstartóvá válhattam. Mivel a szabályok változnak, és a sportállampolgárság számít, a jövőben nem szerezhetek pontokat a klubomnak, így ez volt az utolsó úszásom a magyar bajnokságon” – a szerb-magyar állampolgár Szilágyi Csaba szombati nyilatkozatára többen felkapták a fejüket a Duna Arénában: a NICS-HSÚVC Hódmezővásárhely mellúszója a legrövidebb táv megnyerése után fogalmazott így.

Szilágyi évek óta rajtkőre lép az országos bajnokságon – hogy az idézett mondatait értsük is, megkérdeztük Wladár Sándor moszkvai olimpiai bajnokot, a Magyar Úszószövetség elnökét.

„Elsőként tisztázzuk, mit jelent a sportállampolgárság. Sokaknak van kettős állampolgárságuk, ám sportállampolgársága mindenkinek csak egy lehet, az úszók esetében ezt a Nemzetközi Úszószövetség, a FINA rendszere rögzíti – kezdte Wladár Sándor. – Ebből egyértelműen következik, hogy az, akinek a sportállampolgársága nem magyar, nem is képviselheti hazánkat a világversenyeken. A szövetség elnöksége decemberben úgy döntött, a jövőben csak magyar sportállampolgárságú úszó szerezhet pontokat a bajnokságokon. A cél egyértelmű: magyar adóforintokból csak azokat a sportolókat támogassuk, akik a nemzetközi versenyeken Magyarországnak szereznek dicsőséget.”

Pontokat – és tegyük hozzá gyorsan: a vele járó állami támogatást. A problémát ugyanis leginkább az okozta (jogosan!), hogy azok az egyesületek, amelyek évek óta nevelik a magyar sportolókat, előbb a korosztályos, majd a felnőttbajnokságokon szembesülnek azzal, hogy egy kettős állampolgársággal rendelkező úszó elvisz előlük mindent. A helyzet az elmúlt években odáig fajult, hogy voltak klubok, amelyek kifejezetten erre specializálódtak: célzottan igazoltak le sportolókat, többmilliós támogatásban részesültek a bajnokságon szerzett pontok nyomán – ráadásul a juttatásokat sok esetben külföldön költötték el.

„Az egész akkor kezdődött, amikor a győri klub leigazolta a komplett svájci serdülőválogatottat, a tagságunk felháborodása jogos volt, hiszen ezzel egyfelől háttérbe szorultak azok az egyesületek, amelyek hosszú éveken keresztül nevelték az utánpótlást, másfelől a mi rendszereinkből »húzták ki« a pénzt – folytatta Wladár Sándor. – A decemberben elfogadott új szabályunk ezután is lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező, ám nem magyar sportállampolgár úszók elinduljanak az országos bajnokságokon valamelyik magyar klub színeiben – eredményes szereplés esetén érem is kerül a nyakukba, vagyis ott állhatnak a dobogón, de támogatást nem kap ezért a teljesítményért az egyesületük. Tényleg örülünk, ha itt vannak közöttünk ezek az úszók, de ne a pénzért, hanem a dicsőségért ússzanak!”

Szilágyi kapcsán az elnök egyébként elmondta: ő maga is többször beszélt a mellúszóval, induljon magyar színekben a világversenyeken, ám ő egyértelműen letette a voksát a szerbek mellett.

Van persze ellenpélda is: emlékezzünk rá, hogy két évvel ezelőtt milyen viharos sebességgel vált magyar sportállampolgárrá Szabó Szebasztián (Győri Úszó Sportegyesület) – egyébként azok után, hogy még nem mondott igent, papírokkal pedig végképp nem rendelkezett, de a MÚSZ már finanszírozta a szereplését a 2018-as világkupa-sorozatban.

„Tettük ezt azért, mert láttuk benne az elszántságot, hittünk benne, és reméltük, hogy minket választ. Ha úgy tetszik, megelőlegezett bizalom volt – árulta el a MÚSZ elnöke. – Örülünk is, hogy itt van köztünk. Ezt azonban óriási erőfeszítés árán és példátlan gyorsasággal értük el. Én kerestem meg Szebit a 2019 márciusi magyar bajnokság végén a debreceni uszodában, ő pedig akkor igent mondott, mert eldöntötte, hogy magyar színekben akar indulni a világversenyeken. Gyorsított eljárásban intéztük a kérelmét, a FINA is partner volt, soron kívül bírálta el, és adta meg az engedélyt, s bár a gyakorlat azt mutatta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem hagy jóvá ilyen gyorsan sportállampolgárság-váltást, ezt is sikerült elérnünk. Szebi mellett egy tizenhat éves tehetség, Szőke Zita is magyar színekben lép rajtkőre a jövőben, és ezentúl is szívesen várjuk a határon túli magyarokat – úgy vélem, jönnének is, ám amikor a sportállampolgárság kerül szóba, csökken az érdeklődés…”