Verrasztó Dávid Rómában, az idei Európa-bajnokságon 34 évesen lett ezüstérmes; már 30 évesen a legidősebb bajnoka volt a 400 vegyesnek Glasgow-ban, most pedig a sportág történetében ő az első, aki hat Eb-n lett dobogós a leginkább embert próbáló számban.
Verrasztó 34 évesen sem gondol arra, hogy abbahagyja az úszást – a Fehérvári Balázzsal folytatott közös munkára pedig úgy tekint, mint az utolsó nagy lehetőségre.
„Harminc felett ha valami nagyon új dolgot akarnék csinálni, akkor az nem fog működni, meg nincs is rá időm. Azzal tisztában voltam, hogy valami nagyon hasonlóra van szükségem, mint amire eddig, feladatokban és méterszámban pedig Balázs edzései állnak hozzám a legközelebb” – mondta a 2015-ben és 2017-ben vb-ezüstérmes, Tokióban olimpiai negyedik kiválóság.
Fehérvári fejében meg sem fordult, hogy nemet mondjon egykori tanítványának, főleg úgy, hogy saját elmondása alapján rengeteget tanult tőle szakmai szempontból: „Ha egy lexikonban a 'kemény magyar gyerek' szócikkhez keresnénk illusztrációt, akkor elég lenne Dávid képét betenni. Hihetetlen szívós ember, olyan akarat van benne, ami példaértékű.”
Ahogy Verrasztó értekezik a sportról, az is az: „Én mindig szerettem úszni, hiszen ez nemcsak a hobbim, nemcsak a munkám, hanem szerettem, szeretek ezen gondolkodni, a feladatokat is szeretem (nyilván van, amit nem…). Én akkor is úsztam, amikor rosszul ment, meg nem kerestem vele semmit. Nyilván ma már megvannak mellette a munkáim – majd az lesz a jövő, de próbálom kihúzni addig, amíg tudom, amíg van értelme. Addig, amíg nem gátolok senkit, amíg tudok harcolni azért, hogy normális eredményt elérjek, nem csak azt, hogy épphogy bejutok a döntőbe vagy a középdöntőbe.”
A Verrasztó Dáviddal készült teljes beszélgetés megtekinthető a Magyar Úszószövetség Facebook-oldalán.