A 2000-es sydney-i olimpia úszóversenyében kivételes teljesítményeket láttunk, az ausztrál Ian Thorpe három arany- és két ezüstérmet nyert, a holland Inge de Bruijn három arannyal és egy ezüsttel térhetett haza, míg az amerikai Lenny Krayzelburg három számban lett az első. És ott volt még az ugyancsak amerikai Jenny Thompson, aki három váltószámban volt a nyertes csapat tagja, így már nyolcszoros olimpiai bajnoknak vallhatta magát.
Ezúttal azonban nem ők lesznek a főszereplők, hanem Eric, az Angolna.
„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos” – a szállóigét tévesen sokan az újkori olimpiai mozgalom atyjának, Pierre de Coubertin bárónak adják, holott Ethelbert Talbot érsek mondta az 1908-as londoni olimpia előestéjén, a versenyzőknek rendezett misén a Szent Pál-katedrálisban. Ettől még érvényes, még ha a hagyományos sportnemzeteknek azért a győzelem sem mellékes.
A részvétel azonban nagyon is fontos volt az Egyenlítői-Guineából érkező Eric Moussambaninak, aki az égvilágon semmilyen kvalifikációs szintet sem teljesített, szabadkártyával indulhatott 100 méteres gyorsúszásban. Az előfutamban két másik versenyzővel együtt állt a rajtkőre, akik a startjel előtt bepottyantak a vízbe, így egyedül maradt.
Beugrott, és ami utána jött, az már „történelem”.
Alig bírta végigúszni a 100 métert, a nézők azért biztatták, hogy érjen be valahogy, és ne úgy kelljen kimenteni a medencéből. Végül 1:52.72-es idővel csapott a célba, csak az összehasonlítás végett: Pieter van den Hoogenband az elődöntőben 47.84-es világcsúcsot úszott. Nagyjából 200 méteren lett volna vállalható Moussambani ideje.
Utóbb kiderült, hogy Eric, az Angolna nyolc hónappal az olimpia előtt tanult meg egyáltalán úszni, eleinte egy tóban edzett, majd később egy szálloda 12 méteres medencéjében gyakorolhatott, naponta szigorúan egy órát. Életében először Sydney-ben látott 50 méteres versenymedencét…
A történetét világszerte megismerték, sokan nevettek rajta, de sokan inspirációt merítettek belőle. A „verseny” idehaza felkerült a legnépszerűbb videómegosztóra, ráadásul idősebb Knézy Jenő legendás, adáson kívüli kommentálásával. „Ezt tegyük el humorosba...” – mondta többek között. Nos, mi eltettük.