Mark Spitz: A budapesti Duna Aréna az egyik legnagyszerűbb úszóhelyszín a világon

CSISZTU ZSUZSACSISZTU ZSUZSA
Vágólapra másolva!
2024.12.16. 09:06
Mark Spitz szerint a most véget ért rövidpályás világbajnokság újra Budapestre irányította a figyelmet (fotó: Getty Images)
A kilencszeres úszó olimpiai bajnok, az amerikai Mark Spitz exkluzív interjút adott a Nemzeti Sportnak, és ebben kiemelte, hogy két korábbi világeseményen is láthatta, mennyire nagyszerű versenyhelyszín a Duna Aréna, beszélt a medencék gyorsaságának vagy lassúságának titkáról és arról is, mi lehet a példátlanul sok, a budapesti rövid pályás világbajnokságon születő világcsúcs hátterében.

Az úszólegenda, Mark Spitz kizárólag a Nemzeti Sportnak nyilatkozott a Budapesten vasárnap véget ért rövid pályás úszóvilágbajnokság után, amelyben a vébé értékelésén túl számos érdekes kérdésre is rámutatott a sportági változásokat illetően. „Amikor Münchenben hét világcsúccsal nyertem meg a hét olimpiai aranyérmet, valójában utóbbi, vagyis a győzelem sokkal többet ért, mert az aranyérem megmarad, a rekordok sorsa pedig az, hogy megdöntsék. Mostanra azonban sokat változott a szemlélet. Először is, úgy vélem, most kezdik igazán elismerni a rövid pályás úszást, óriási motivációt ad, hogy jelentős pénzdíjat nyerhet egy úszó egy világcsúccsal, s ha ezt az összeget a rövid pályás eseményeken is be lehet gyűjteni miért ne élne a lehetőséggel egy versenyző. Továbbá, érdemes azt is végiggondolnunk, hogy azért alapvetően a rövid pályás szezon sokkal kevesebb lehetőséget ad a bizonyításra év közben és alapvetően is kevesebb esemény van rövid pályán, mint a hagyományos ötvenes medencében, vagyis relatíve tömörebbnek tűnik az az időszak, amikor világcsúcsot lehet dönteni, így egy ilyen világesemény, mint a budapesti, szinte vonzza az új rekordereket” – indokolt Mark Spitz. 

Arra is kitért a máig kitűnő formában lévő és saját háza medencéjében rendszeresen úszó amerikai klasszis, hogy azon se lepődjünk meg, miért ennyire látványos az észak-amerikai kontinensről érkező versenyzők dominanciája. „Az amerikai egyetemi úszósportban, az NCAA-ben a február és március már a csúcsszezonnak számít, vagyis hiába vagyunk egy olimpia után, itt Amerikában akkora jelentősége van az egyetemi versenyeknek, hogy az amerikai, kanadai és más országokból érkező, de ösztöndíjjal itt tanuló versenyzők jelentős része már ereje teljében van” – utalt az amerikai és kanadai világcsúcsok túlsúlyára Mark Spitz. 

Summer McIntosh, Gretchen Walsh és Regan Smith egészen kiemelkedőt alkottak Budapesten, fiatalok és pozitív értelemben agresszívek, nyerni akarnak, ahol csak elindulnak. Még azt is megkockáztatom, hogy talán a női úszóknak jobban fekszik a rövidpálya összességében, az erőnlét és technikai finomságok tekintetében” – emelte ki Mark Spitz a világbajnokság talán három legsikeresebb alakját és a legtöbb világcsúcsot repesztő úszókról – „Katie Ledecky például, aki itt, az Egyesült Államokban a női úszósport jelenlegi legnagyobb alakja már más életszakaszban van és ő nem csak most nem vett részt a vb-n, de már csak az olimpiai favoritszámaira, ott is főként az 1500-ra kumulálja az erejét, mert vele kapcsolatban szerintem a pályafutása tartóssága az egyik legnagyobb erény, Michael Phelpshez hasonlóan”.

Amikor arra került sor, hogy a most Budapesten születő világcsúcsok technikai hátteréről beszéljünk, az amerikai úszófenomén erről is elmondta a véleményét. 

„Kétszer is volt alkalmam Budapesten a Duna Arénában közelről látni a versenymedence adottságait, és már 2017-ben a világbajnokságon is rácsodálkoztunk a kitűnő műszaki fejlesztésekre. A budapesti Duna Aréna az egyik legnagyszerűbb úszóhelyszín ma a világon. Az, hogy a medence mélysége 3 méter, nagyobb felhajtóerőt jelent és jobban elnyeli a hullámokat, vagyis nem lassítja a versenyzőket. Emlékszem, én is azokban a medencékben tudtam leggyorsabban és legkönnyedebben úszni, ahol a műugrás miatt sokszor egészen extrém volt a vízmélység. Ilyenkor olyan érzése van az embernek, hogy egészen közel van a másik fal optikailag, ki hinné, de így van” – meséli a müncheni olimpia hőse, aki arra is kitért, ehhez képest mi történt a világcsúcsokkal Párizsban. 

A párizsi olimpián egyértelműen építési kompromisszumot kötöttek a nézőszám javára, és emiatt nem született annyi világcsúcs. Mert amikor betelepítették oda a kész úszómedencét, ha egy mélyebb medencével dolgoztak volna, akkor az oda vezető dobogót is meg kellett volna emelni a La Défense Arénában, ami egy multifunkciós létesítményben számos széksor elvesztését hozta volna a szervezőknek. Tehát, a jegyeladások maximalizálása volt a szempont, így kevesebb ülőhelyet kellett elbontani, de persze az is igaz, hogy ezek a feltételek minden versenyzőnek egyformák voltak” – mesélte Mark Spitz, majd hozzátette: „A most véget ért rövid pályás világbajnokság újra Budapestre irányította a figyelmet, de ha ez nem lenne elég, látjuk, hogy a World Aquatics is odatart, szóval jól látszik, hogy az úszósport otthon van Budapesten.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik