Tollaslabda: Horváth Csanád nagy tervekkel várja a jövőt

A szokásos menetrend szerint tavasszal elkezdődött az utánpótláskorú tollaslabdázók országos bajnokságainak sora: az U11-es, az U15-ös és az U17-es korosztály után ezen a hétvégén az U13-asok és az U19-esek találkoznak majd. Utóbbi korcsoportra az év második felében Európa-bajnokság is vár; a juniorválogatott alapembereként a pécsi Horváth Csanád motiváltan – és jó formában – várja az említett megméretéseket.

A tollaslabdázó a múlt héten Cipruson nyert korosztályos nemzetközi versenyt Mesterházy Milánnal párosban, akivel tavaly nyáron álltak össze.

„Tavaly nem volt Európa-bajnokságunk U19-ben, de így is sok versenyen vettünk részt. Ami elsőként eszembe jut, az talán a szeptemberi nemzetközi esemény volt Lengyelországban, amin elsőként játszottunk közösen Milánnal. Harmadikok lettünk, amivel mindenkit, sőt még magunkat is megleptük – jó kezdés volt – emlékszik vissza Horváth, aki áttér 2024-re. – A februári felnőtt bajnokságon vegyes párosban ezüst-, fiúpárosban pedig bronzérmet szereztem, ami szintén fontos mérföldkő az eddigi pályafutásomban. A márciusi csapatbajnokság pedig életem egyik legszebb élménye volt, a fináléban a Dunakeszi ellen játszottunk (Horváth a Multi Alarmot képviseli – a szerk.), és életem egyik legjobb napját fogtam ki, mindkét párosszámban nyerni tudtam, ráadásul összesítésben döntő sikernek bizonyult a Hart Petrával aratott győzelem; a hazai viszonylatban elsőként rangsorolt duót vertük, ráadásul úgy, hogy a meccs előtt sokan leírtak minket.”

A fiatal ennek megfelelően motiváltan várja a folytatást; 2024 az utolsó junioréve.

tavaly ugyanis már megkaptam a lehetőséget a csapat Eb selejtezőjében, idén viszont eddigi nem; ezen változtatni akarok. Ott a fókusz a hétvégén következő U19-es ob-n is, egyértelműen az első helyet célzom meg, az év második felében pedig következik a korosztályos Európa-bajnokság: óriási álmom teljesülne, ha a legjobb négy közé tudnánk kerülni, mondjuk vegyesben, ami a fő számom. Nem akarok a folytatásban sem úgy lejönni a pályáról, hogy nem adtam bele száz százalékot. Szerencsére támogató szülői hátterem van ehhez. Sokat gondolkodok a távolabbi jövőn is: jó lenne olimpiára kijutni, felnőttként is bizonyítani – ezekkel a célokkal nem vagyok egyedül a korosztályomban. Magyarország nem nevezhető tollaslabdanemzetnek, de azon leszünk, hogy kitörjünk ebből a helyzetből!”

(Kiemelt képünkön: Horváth Csanád (balra) és Mesterházy Milán Forrás: MTLSZ)