Labdarúgás: több a fiatalperc az NB I-ben, mint egy évvel ezelőtt

Az évekkel ezelőtt bevezetett, a köznyelvben csak „fiatalszabályként” ismert ösztönző program lényege, hogy az ifjú futballisták minél több lehetőséget kapjanak. A Magyar Labdarúgó Szövetség pontrendszere ennek a korosztálynak (most a 2004. január 1. után születetteknek) a játékperceit tízszeres szorzóval díjazza. Sajtóhírek szerint – az MLSZ üzleti titokként kezeli a rendelkezés részleteit – a klubok akkor kapják meg az egyenként 325 millió forintos támogatást, ha minimum 29 700 pontot gyűjtenek, amelynek legalább felét, 14 850-et – ez 1485 játékpercet jelent – az említett korosztály szerepeltetéséből kell összegyűjteni, míg a maradékot a 2003-as születésűek, valamint az idősebb magyarok játékperceiből lehet megszerezni.  

A jelenlegi évad őszi szezonjában, vagyis

Összehasonlításképpen: egy évvel korábban az őszi idényt követően mindössze 9744 fiatalpercről számolhattunk be. A fordulónkénti átlagok is jól érzékeltetik a növekedést, ugyanis míg 2023 őszén 573, a vasárnap véget ért idényben 952 percet voltak pályán a fiatalok egy-egy játékhéten, azaz csapatokra lebontva 79,4 percet játszottak meccsenként.

A legtöbb lehetőséget a bajnokságban is éllovas Puskás Akadémia együttesében kapták a 2004-ben vagy annál később születettek:

A második helyen a Győri ETO áll 1658 perccel, míg a harmadik az előző évadban a legtöbb fiatalpercet gyűjtő Debrecen 1641 perccel. A szükséges 1485 percet teljesítette az őszi fordulókban három olyan klub is, amelynek nincs államilag elismert kiemelt akadémiája: ilyen a Zalaegerszeg, a Fehérvár és a Nyíregyháza. Szintén igyekezett beépíteni reménységeit az MTK Budapest, valamint a Diósgyőr; e két gárda fiataljai már kevesebb mint száz percre vannak az MLSZ által az egész évadra „kiszabott” játékidőtől. Az Újpest és a Paks szintén 1200 perc fölött jár, így szinte biztosan összegyűjti a szükséges fiatalperceket néhány fordulón belül. Csupán két csapat van, amely jócskán lemaradt a mezőnytől ebben a tekintetben: a tabellán sereghajtó Kecskemét mindössze 675 percnél tart, míg a bajnokság legnagyobb esélyese, a Ferencváros annak ellenére áll 335 fiatalperccel az utolsó helyen, hogy az Európa-liga okozta plusz terhelés miatt azt gondolhatnánk, az utánpótláskorúaknak nagyobb szerep juthat a hazai élvonalban.

Az előző kiírásban azt láttuk, hogy a bajnokság első felében kevesebbet játszottak a fiatalok, az utolsó fordulókban viszont az e téren hátrányban lévők is igyekeztek behozni a fiatalpercekben összeszedett lemaradásukat, hogy ne essenek el a támogatástól. Most azonban az együttesek fele már az ősszel összeszedte a szükséges játékperceket, vagyis a „kényszer” megszűnt,

mivel a fejlődésük záloga nyilvánvalóan a folyamatos játéklehetőség.

A korosztályos labdarúgók közül a nyáron az FC Köbenvhavn csapatából Debrecenbe szerződött, 19 éves támadó középpályás,

Nagyon szorosan követi őt a Győr 20 esztendős középpályása, Tóth Rajmund, aki 1365 perccel második, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokát a Puskás Akadémia kapusa, a 19 éves Pécsi Ármin foglalja el: ő tizennégy meccsen védett, hatszor kapott gól nélkül. A kapusokat egyébként érdemes külön is megemlíteni, hiszen az egyaránt 20 éves nyíregyházi Tóth Balázs, a fehérvári Dala Martin és a paksi Simon Barnabás is biztatóan őrizte hálóját a szezonban.

Az ősz felfedezettjeinek egyike a 18 éves paksi szélső, Győrfi Milán. Az alacsony termetű, gyors, remekül cselező játékos igencsak megizzasztotta az ellenfelek védőit, miközben három gólpasszal segítette csapatát. Tíz meccsen kapott lehetőséget Bognár Györgytől, aki többnyire elégedett volt a tinédzserrel, ám előfordult az is, hogy a tréner kritizálta hibás helyzetfelismerései miatt. (A szezon egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a szünetben a 38 éves Böde Dániel eligazította a nála két évtizeddel fiatalabb Győrfit, aki aztán nem sokkal később a csatárklasszis fejére varázsolta a labdát, és a helyzetből gól született – sőt a tolnaiak reménysége a találkozó végén még egy gólpasszt is kiosztott.)

Szintén sokan felfigyeltek a Zalaegerszeg 20 esztendős támadójára, Dénes Csanád Vilmosra, aki tizenhat meccsen két gólig és öt asszisztig jutott. A pálya jobb oldalán rengeteg cselt mutatott be és a beadások számában is a legjobbak közé tartozott.

(Kiemelt képünkön: Az ősszel a Debrecen 19 esztendős középpályása, Szűcs Tamás játszott a legtöbbet a fiatalok közül Forrás: dvsc.hu)