Férfi vízilabda: a válogatott érem nélkül maradt, az FTC felért a csúcsra – NS-évértékelő

Zágrábban reménykedtünk, Dohában csalódtunk, Párizsban előbb örültünk, majd búslakodtunk. Hét hónap alatt jóformán annyi minden történt férfi vízilabda-válogatottunkkal, mint máskor egy egész olimpiai ciklusban, Varga Zsolt együttese a játék képe és az eredmények alapján is hullámvasúton ült 2024-ben – magasságokból és mélységekből sem volt hiány.

Példátlan évet zártunk, három világversenyt is rendeztek a sportágban, kettőt ráadásul másfél hónapon belül. Addig-addig ment a huzavona, amíg betették a februári világbajnokság elé az Európa-bajnokságot, vagyis vakarhatták a fejüket a szövetségi kapitányok, hogy melyik világversenyre milyen keretet hirdessenek. Miközben a rutinos klasszisok a vb-re készültek, Varga Zsolt csikócsapattal utazott a januári Eb-re, ami jó döntésnek bizonyult, a fiatalok szépen meneteltek Zágrábban. A csoportkörben öt góllal vertük meg az olaszokat, a negyeddöntőben a szerbeket is elkaptuk, mégis érem nélkül maradtunk. Negyediknek lenni sohasem jó, de a látottak alapján bizakodhattunk…

…hogy aztán az egyik pillanatról a másikra padlóra kerüljünk. A franciák ellen egy góllal elveszített világbajnoki negyeddöntő nagyon fájt, pláne azután, hogy a csoportkörben megint legyőztük az olaszokat – ők döntőt játszhattak, nekünk maradt a hetedik hely. Kár szépíteni, mindenkit csalódásként ért, ami Dohában történt, de az elképesztően sűrű versenynaptár miatt keseregni sem volt idő, gyorsan lapozni kellett. Már csak azért is, mert kezdődött a klubtavasz, amely a válogatott gerincét adó Ferencvárosnak újabb trófeákkal kecsegtetett.

Az itthon évek óta egyeduralkodó zöld-fehér sztárcsapat irányítását a főállású szövetségi kapitánnyá avanzsáló Varga Zsolttól szárnysegédje, Nyéki Balázs vette át, aki már az első interjújában kijelentette, a hazai sorozatok mellett a Bajnokok Ligájában is a győzelemre tör. Szemléletével könnyen tudtak azonosulni a klasszisok, többek között a Novi Beogradnál mellőzött szerb ász, Dusan Mandics is kiteljesedett a Fradiban, a BL-döntőt az ő blokkja zárta le. A máltai végjáték őrült izgalmakat hozott, a Pro Recco ellen egy góllal megnyert finálé előtt a parádézó Vogel Soma vezérletével múlta felül a belgrádiakat az idén négyből négy serleget gyűjtő FTC.

Nem a máltai volt az utolsó szétlövés 2024-ben, amelyet az év legjobb magyar pólósa döntött el. Az olimpiai negyeddöntőben az olaszok váltak az ötösölő Vogel foglyaivá, miután a rendes játék­időben volt minden, mint a búcsúban – Francesco Condemi végleges kiállítása azóta is beszédtémát szolgáltat. A párizsi torna csoportkörében két vereséget is elszenvedett férfiválogatottunk, de mint utóbb kiderült, ez semmit sem jelentett, elvégre a szerbek három fiaskóval védték meg címüket. A mieink a horvátokkal kerültek össze az elődöntőben, „természetesen” nüanszok döntöttek, sajnos nem a javunkra. Az egygólos vereség bizonyára benne maradt a fejekben, mert lecsúsztunk a dobogóról, Varga Dénes utolsó válogatott meccsén ötméteresekkel kikaptunk az amerikaiaktól.

Annál jobb érzés lesz visszavágni nekik Los Angelesben.

AZ ÉV JÁTÉKOSA: VOGEL SOMA (FTC) Évek óta a legmagasabb szinten teljesít, tavaly is üzembiztosan szállította a bravúrokat – klubjában és a válogatottban egyaránt. A Ferencvárossal mindent megnyert, amit lehetett, a Bajnokok Ligája négyes döntőjében egyenesen brillírozott: a Novi Beograd elleni elődöntő szétlövése az ő védésével dőlt el, és a Pro Recco elleni fináléban is tartást adott csapatának. Hivatásos ötösölő, a párbajok során nem sokan tudnak túljárni az eszén – elég csak az olaszok elleni olimpiai negyeddöntőre gondolni, amelyben három ötméterest védett.

AZ ÉV LÉGIÓSA: DUSAN MANDICS (FTC) A nemzetközi szövetség a világ legjobb férfi pólósának választotta, teljesítményével maximálisan rászolgált az elismerésre. Becsüljük meg, hogy hétről hétre látjuk játszani hazánkban, elementáris lövőereje és játékintelligenciája egyaránt kimagasló, élete formájában vízilabdázik. A szerb balkezes a Novi Beogradtól kegyvesztettként távozott, a Ferencvárosban viszont új erőre kapott, másfél év alatt öt trófeát szerzett a zöld-fehérekkel. A BL-döntőt az ő blokkja döntötte el, Párizsban sorozatban harmadszor lett olimpiai bajnok.

AZ ÉV EDZŐJE: NYÉKI BALÁZS (FTC) Súlyos örökséget vett át Varga Zsolttól, de megugrotta a lécet, vezetőedzőként rögtön az első idényében BL-győzelemre vezette a Fradit. Érződik, hogy otthonosan mozog a Népligetben, jól ismeri a közeget és a játékosait, gyorsan megtalálta velük a közös hangot. Ha kell, temperamentumos, ha kell, a nyugalom szobra, határozottságával sokat segít csapatának az időkérésekkor. Kiváló magyar edzőkből nincs hiány az ob I-ben: többek között Varga Dániel, Hangay Zoltán, Szivós Márton és Kis Gábor is példaértékű munkát végez.

AZ ÉV az NSO-n: 116 244 kattintás

Hazaküldik a magyar–olasz pólómeccs bíróit – sajtóhír Valószínűleg minden magyar – aki követi a pólót – meggyőződése, hogy a játékvezetők ellenünk fújnak. A párizsi negyeddöntő magyar–olasz meccsén viszont mi kaptunk egy négyperces fórt ajándékba. Nagyon nehezen nyertünk, a román, montenegrói bírópárost pedig hazaküldték a tornáról…