„Igazi vezető típus, intelligens, mindentudó. Sohasem úgy néztem rá mint egy nőre a stábban. Ő is edző, mégpedig kiváló. Bármelyik csapatot képes lenne irányítani.”
Így szól Gregg Popovich ajánlása Becky Hammonról. Márpedig a San Antonio ötszörös NBA-bajnok vezetőedzője szavának súlya van. Hammon képességeit pedig tökéletesen ismeri, a hölgy 2014 óta a Spurs szakmai stábjának tagja. Ő az első főállású hölgymásodedző, s nem csupán az észak-amerikai kosárlabdaligában, hanem a másik három tengerentúli profi bajnokságot (NFL, NHL, MLB) is ideértve.
S Becky Hammon a minap megint sporttörténelmet írt: alákanyarította a nevét a Colorado State University négy évre szóló, hatmillió dolláros szerződési ajánlatára. Ő az első női tréner, aki az NCAA divízió I-ben férficsapat szakmai munkáját irányítja vezetőedzőként (Teresa Phillips 2002-ben már leült a Tennessee State University kispadjára, de csupán egy mérkőzésre). Noha főedzőként még nem dolgozott, Fort Collinsban mégsem vettek zsákbamacskát. Hammon az egyetem Rams nevű sportklubjának valaha volt legeredményesebb kosárlabdázója. Igazi ikon, nem véletlenül emlékművesítették a 25-ös mezszámát. Ugyanezt később a San Antonio Starsnál is megtették, hisz profiként is grandiózus karriert futott be. A New York Liberty és a Stars színeiben hatszor nyert WNBA-bajnoki címet, s tizenhat ligaévének elismeréseként bevésték a WNBA története tizenöt legkiválóbb kosárlabdázója közé.
„Gyanítom, egy nap NBA-edző szeretne lenne, s meg is van hozzá a karizmája” – mondta róla Tony Parker, a Spurs legendája. Ez persze odébb van, ámbár Adam Silver ligakomisszár tavaly azt jósolta, inkább előbb, mint utóbb lesz női vezetőedző az NBA-ben. A CBS Sports még 2014-ben ismertetett egy közvélemény-kutatást; akkor a NCAA divízió I trénereinek ötvennyolc százaléka elképzelhetőnek tartotta, hogy negyedszázadon belül legyen női főedző valamely férfi egyetemi gárdánál.
S lám, nem is kellett huszonöt esztendőt várni, az üvegplafon beszakadt.
Hammon főállású másodedzőként még élpróféta, de a modernség jegyében a hölgyek lassan elfoglalják hídfőállásaikat a többi amerikai profi ligában is. A Rooney-szabállyal már az amerikai futball is kiesztergálta, hogy egyre több nő kerüljön az NFL és a klubok menedzsmentjébe. Ez előírja, hogy a menedzseri vagy annál magasabb posztok meghirdetésekor interjúvolni kell a női pályázókat is. S hogy nem csupán papiroszörgés e szabály: 2016-ban Samantha Rapoport személyében nő került az NFL futballfejlesztési igazgatói posztjára. Sőt, már az öltözők sem tiltott zónák. Jen Welter volt az első női másodedző az NFL-ben; 2015 nyarán az Arizona Cardinals edzőtáborában a linebackerek felkészítésében segédkezett. Az első főállású női edző címe Kathryn Smitht illeti, 2016-ban került be a Buffalo Bills stábjába, a speciális egységeknél szekundált Rex Ryan főedzősége idején. A baseballozóknál az első fecske Justine Siegal volt, 2015-ben az Oakland Athleticsnél kapott edzői állást. Az NHL-ben Dawn Braid bűvészkedett 2016-tól az Arizona Coyotes korcsolya-
tréneri szerepében.
A golfozóknál már sikersztori is íródott: Susie Meyers úgy tatarozta PGA-tornagyőztessé 2013-ban Derek Ernstet, hogy amikor belefogtak a közös munkába, tanítványa az 1207. helyen állt a világranglistán. Három héttel később hazavitte a Wells Fargo-bajnokság trófeáját…
Ami az egyéni sportokat illeti, nincs markáns különbség az amerikai és nyugat-európai női edzők helyzetében: a margószegélyről középre tartanak. Senki sem akadt fenn azon, amikor 2014-ben Andy Murray a kétszeres Grand Slam-győztes francia Amélie Mauresmót kérte fel edzőjének. „Nem új a szituáció, kissrác koromban már volt női edzőm, nevezetesen a mamám” – magyarázta az immár kétszeres egyéni olimpiai bajnok skót teniszező. Jó, azt azért egyesek túlszínezték, amikor a spanyol szövetség Carlos Moyá utódjaként Gala León Garcíára bízta a férfi Davis-kupa-válogatott vezetését. Rafa Nadal nagybátyja és edzője, Toni például mufurcan bírálta a döntést, mondván, egy nőnek egész máshol a helye, nem a férfiöltözőben.
A csapatlátványsportok képviselőinek jelentős része gyaníthatóan nem mondana ellent Toni Nadal vaskalapos „fakanálelméletének”; az „old boys club”-ok a kontinensen kitartóan óvják előjogaikat. Ezért csiklandós topsztori ma is, ha egy férfi futballcsapatnak női vezetőedzője lesz. Pedig lassan két évtizede annak, hogy először került hölgy egy (fél)profi gárda élére. Más kérdés, hogy a francia Carolina Morace a cinikus újdondászok nyomása miatt 1999-ben két meccs után lelépett a Serie C1-es Viterbesétől. Nem járt vulkáni kitöréssel Helena Costa színre lépése sem, ő a francia második ligás Clermont Footnál dobta be a törülközőt negyvenkilenc nap után. Igaz, Claude Michy klubelnök a portugál távozása után is kapaszkodott azzal a női vonalba, hogy a francia Corinne Diacre-t választotta. A profi futball történetének első meccsére, amelyen nő irányított férficsapatot, épp Diacre születésnapján került sor. A Clermont ugyan kikapott a Bresttől, ám végül a húszszereplős Ligue 2-ben a tizenkettedik helyre futott be. De van happy end is, ez Csan Jüen-ting nevéhez fűződik. A hongkongi tréner 2016-ban aranyéremre vezette a helyi Premier League-ben az Eastern gárdáját. Ő az első női szakvezető, aki profi élvonalbeli ligában bajnokságot nyert férficsapattal – az akkor huszonhét éves tréner bravúrja be is került a Guinness-rekordok könyvébe.
Ami Magyarországot illeti, a sportágak többsége megpókhálósodott. Igaz, az új idők fuvallataként – a versenyző korában a férfi sakkmezőnyben világsikereket elérő – Polgár Judit szakszerűen abszolválta férfi szövetségi kapitányi korszakát. A kajakos Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel négyesét London előtt az utolérhetetlen szaktudású Fábiánné Rozsnyói Katalin kalauzolta – a kvartett olimpiai ezüstérmes lett. S a friss példa: a Pjongcsangban olimpiai bajnok férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó diadala egy kínai hölgy, Csang Csing érdeme (is). Az viszont még manapság is sületlenségnek tetszik, hogy mondjuk a Pick-Szeged, a Fehérvár AV19 vagy a Szolnoki Olaj szakvezetője nő legyen, a Fradi–Újpest futballderbi női edzőkkel a kispadon meg végképp a science fiction világa (pedig az MLSZ 2017–2018-as pro licences edzőképzésének két női hallgatója is van: Markó Edina és Schumi Dorottya).
A magyar sport még nem áll készen ilyen változásra – erősíti meg Simonné Goschi Gabriella. A sportpszichológus szerint azonban ez nem sportspecifikus kérdés. A nők emancipációja a XXI. századra eljutott oda, hogy egyre több területen tölthetnek be vezető szerepet. A politikában két európai nagyhatalom, Németország és az Egyesült Királyság kormányát női politikus vezeti, Hillary Clinton volt az egyik jelölt a legutóbbi amerikai elnökválasztáson, s az üzleti életben is egyre több multit irányít nő. A sportot, amely „von hause aus” militáns elrendezésű műfaj, nehezebb kiszellőztetni. Ám most már nem állhat ellen a mindennapok forradalmának, mert a büntetésen, félelemkeltésen, tekintélyelvűségen és megfelelési kényszeren alapuló módszerekkel az edzők eljutottak a falig. Ezt felismerve nyugaton a felkészítésbe beépítik a sportpszichológia legújabb vívmányait. Márpedig ha a sportoló nem érzelem nélküli robot, s fontos, hogy a férfi attribútumok mellett – mint a teljesítmény, teherbírás, erőfeszítés – kiegyensúlyozott, egészséges személyiség is legyen, mert csak így teljesíthet kiemelkedően, felértékelődik az okos törődésre érzékenyebb női trénerek szerepe (a karizmatikus edző, függetlenül a nemétől, egyszerre bír apai, anyai, férfi és női tulajdonságokkal). Itthon ez egyelőre távoli cél, teszi hozzá a sportpszichológus. Erősen él ugyanis az önkábítás, mely szerint a férfiak jobban értenek a sporthoz, a vezetői tisztségeket pedig javarészt olyanok töltik be, akiknél a sport kemény világába nehezen férnek bele a női trénerek. E zsibbadtság helyébe a kivirágzást az új edzőgenerációk színre lépése hozza majd el.
Az erősen patriarchális Kínában tizennyolc évvel ezelőtt készült a Női edző, férfi játékosok című mozi. A sztori szerint egy fiatal lányt, Ven Jit kinevezik egy kudarcot kudarcra halmozó férfi kosárcsapat élére. A játékosok eleinte bizalmatlanok, sőt ellenségesek edzőjükkel, de ő nem adja fel. S miközben a játékosok megtanulják legyőzni önmagukat, ő rezzenetlen biztonsággal vezeti együttesét a bajnoki címig.
Azt, hogy magyar szereplőkkel kiről és mikor lehet majd ilyen filmet leforgatni, megjósolni is képtelenség.
Így szól Gregg Popovich ajánlása Becky Hammonról. Márpedig a San Antonio ötszörös NBA-bajnok vezetőedzője szavának súlya van. Hammon képességeit pedig tökéletesen ismeri, a hölgy 2014 óta a Spurs szakmai stábjának tagja. Ő az első főállású hölgymásodedző, s nem csupán az észak-amerikai kosárlabdaligában, hanem a másik három tengerentúli profi bajnokságot (NFL, NHL, MLB) is ideértve.
S Becky Hammon a minap megint sporttörténelmet írt: alákanyarította a nevét a Colorado State University négy évre szóló, hatmillió dolláros szerződési ajánlatára. Ő az első női tréner, aki az NCAA divízió I-ben férficsapat szakmai munkáját irányítja vezetőedzőként (Teresa Phillips 2002-ben már leült a Tennessee State University kispadjára, de csupán egy mérkőzésre). Noha főedzőként még nem dolgozott, Fort Collinsban mégsem vettek zsákbamacskát. Hammon az egyetem Rams nevű sportklubjának valaha volt legeredményesebb kosárlabdázója. Igazi ikon, nem véletlenül emlékművesítették a 25-ös mezszámát. Ugyanezt később a San Antonio Starsnál is megtették, hisz profiként is grandiózus karriert futott be. A New York Liberty és a Stars színeiben hatszor nyert WNBA-bajnoki címet, s tizenhat ligaévének elismeréseként bevésték a WNBA története tizenöt legkiválóbb kosárlabdázója közé.
„Gyanítom, egy nap NBA-edző szeretne lenne, s meg is van hozzá a karizmája” – mondta róla Tony Parker, a Spurs legendája. Ez persze odébb van, ámbár Adam Silver ligakomisszár tavaly azt jósolta, inkább előbb, mint utóbb lesz női vezetőedző az NBA-ben. A CBS Sports még 2014-ben ismertetett egy közvélemény-kutatást; akkor a NCAA divízió I trénereinek ötvennyolc százaléka elképzelhetőnek tartotta, hogy negyedszázadon belül legyen női főedző valamely férfi egyetemi gárdánál.
S lám, nem is kellett huszonöt esztendőt várni, az üvegplafon beszakadt.
Hammon főállású másodedzőként még élpróféta, de a modernség jegyében a hölgyek lassan elfoglalják hídfőállásaikat a többi amerikai profi ligában is. A Rooney-szabállyal már az amerikai futball is kiesztergálta, hogy egyre több nő kerüljön az NFL és a klubok menedzsmentjébe. Ez előírja, hogy a menedzseri vagy annál magasabb posztok meghirdetésekor interjúvolni kell a női pályázókat is. S hogy nem csupán papiroszörgés e szabály: 2016-ban Samantha Rapoport személyében nő került az NFL futballfejlesztési igazgatói posztjára. Sőt, már az öltözők sem tiltott zónák. Jen Welter volt az első női másodedző az NFL-ben; 2015 nyarán az Arizona Cardinals edzőtáborában a linebackerek felkészítésében segédkezett. Az első főállású női edző címe Kathryn Smitht illeti, 2016-ban került be a Buffalo Bills stábjába, a speciális egységeknél szekundált Rex Ryan főedzősége idején. A baseballozóknál az első fecske Justine Siegal volt, 2015-ben az Oakland Athleticsnél kapott edzői állást. Az NHL-ben Dawn Braid bűvészkedett 2016-tól az Arizona Coyotes korcsolya-
tréneri szerepében.
A golfozóknál már sikersztori is íródott: Susie Meyers úgy tatarozta PGA-tornagyőztessé 2013-ban Derek Ernstet, hogy amikor belefogtak a közös munkába, tanítványa az 1207. helyen állt a világranglistán. Három héttel később hazavitte a Wells Fargo-bajnokság trófeáját…
Ami az egyéni sportokat illeti, nincs markáns különbség az amerikai és nyugat-európai női edzők helyzetében: a margószegélyről középre tartanak. Senki sem akadt fenn azon, amikor 2014-ben Andy Murray a kétszeres Grand Slam-győztes francia Amélie Mauresmót kérte fel edzőjének. „Nem új a szituáció, kissrác koromban már volt női edzőm, nevezetesen a mamám” – magyarázta az immár kétszeres egyéni olimpiai bajnok skót teniszező. Jó, azt azért egyesek túlszínezték, amikor a spanyol szövetség Carlos Moyá utódjaként Gala León Garcíára bízta a férfi Davis-kupa-válogatott vezetését. Rafa Nadal nagybátyja és edzője, Toni például mufurcan bírálta a döntést, mondván, egy nőnek egész máshol a helye, nem a férfiöltözőben.
A csapatlátványsportok képviselőinek jelentős része gyaníthatóan nem mondana ellent Toni Nadal vaskalapos „fakanálelméletének”; az „old boys club”-ok a kontinensen kitartóan óvják előjogaikat. Ezért csiklandós topsztori ma is, ha egy férfi futballcsapatnak női vezetőedzője lesz. Pedig lassan két évtizede annak, hogy először került hölgy egy (fél)profi gárda élére. Más kérdés, hogy a francia Carolina Morace a cinikus újdondászok nyomása miatt 1999-ben két meccs után lelépett a Serie C1-es Viterbesétől. Nem járt vulkáni kitöréssel Helena Costa színre lépése sem, ő a francia második ligás Clermont Footnál dobta be a törülközőt negyvenkilenc nap után. Igaz, Claude Michy klubelnök a portugál távozása után is kapaszkodott azzal a női vonalba, hogy a francia Corinne Diacre-t választotta. A profi futball történetének első meccsére, amelyen nő irányított férficsapatot, épp Diacre születésnapján került sor. A Clermont ugyan kikapott a Bresttől, ám végül a húszszereplős Ligue 2-ben a tizenkettedik helyre futott be. De van happy end is, ez Csan Jüen-ting nevéhez fűződik. A hongkongi tréner 2016-ban aranyéremre vezette a helyi Premier League-ben az Eastern gárdáját. Ő az első női szakvezető, aki profi élvonalbeli ligában bajnokságot nyert férficsapattal – az akkor huszonhét éves tréner bravúrja be is került a Guinness-rekordok könyvébe.
Ami Magyarországot illeti, a sportágak többsége megpókhálósodott. Igaz, az új idők fuvallataként – a versenyző korában a férfi sakkmezőnyben világsikereket elérő – Polgár Judit szakszerűen abszolválta férfi szövetségi kapitányi korszakát. A kajakos Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel négyesét London előtt az utolérhetetlen szaktudású Fábiánné Rozsnyói Katalin kalauzolta – a kvartett olimpiai ezüstérmes lett. S a friss példa: a Pjongcsangban olimpiai bajnok férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó diadala egy kínai hölgy, Csang Csing érdeme (is). Az viszont még manapság is sületlenségnek tetszik, hogy mondjuk a Pick-Szeged, a Fehérvár AV19 vagy a Szolnoki Olaj szakvezetője nő legyen, a Fradi–Újpest futballderbi női edzőkkel a kispadon meg végképp a science fiction világa (pedig az MLSZ 2017–2018-as pro licences edzőképzésének két női hallgatója is van: Markó Edina és Schumi Dorottya).
A magyar sport még nem áll készen ilyen változásra – erősíti meg Simonné Goschi Gabriella. A sportpszichológus szerint azonban ez nem sportspecifikus kérdés. A nők emancipációja a XXI. századra eljutott oda, hogy egyre több területen tölthetnek be vezető szerepet. A politikában két európai nagyhatalom, Németország és az Egyesült Királyság kormányát női politikus vezeti, Hillary Clinton volt az egyik jelölt a legutóbbi amerikai elnökválasztáson, s az üzleti életben is egyre több multit irányít nő. A sportot, amely „von hause aus” militáns elrendezésű műfaj, nehezebb kiszellőztetni. Ám most már nem állhat ellen a mindennapok forradalmának, mert a büntetésen, félelemkeltésen, tekintélyelvűségen és megfelelési kényszeren alapuló módszerekkel az edzők eljutottak a falig. Ezt felismerve nyugaton a felkészítésbe beépítik a sportpszichológia legújabb vívmányait. Márpedig ha a sportoló nem érzelem nélküli robot, s fontos, hogy a férfi attribútumok mellett – mint a teljesítmény, teherbírás, erőfeszítés – kiegyensúlyozott, egészséges személyiség is legyen, mert csak így teljesíthet kiemelkedően, felértékelődik az okos törődésre érzékenyebb női trénerek szerepe (a karizmatikus edző, függetlenül a nemétől, egyszerre bír apai, anyai, férfi és női tulajdonságokkal). Itthon ez egyelőre távoli cél, teszi hozzá a sportpszichológus. Erősen él ugyanis az önkábítás, mely szerint a férfiak jobban értenek a sporthoz, a vezetői tisztségeket pedig javarészt olyanok töltik be, akiknél a sport kemény világába nehezen férnek bele a női trénerek. E zsibbadtság helyébe a kivirágzást az új edzőgenerációk színre lépése hozza majd el.
Az erősen patriarchális Kínában tizennyolc évvel ezelőtt készült a Női edző, férfi játékosok című mozi. A sztori szerint egy fiatal lányt, Ven Jit kinevezik egy kudarcot kudarcra halmozó férfi kosárcsapat élére. A játékosok eleinte bizalmatlanok, sőt ellenségesek edzőjükkel, de ő nem adja fel. S miközben a játékosok megtanulják legyőzni önmagukat, ő rezzenetlen biztonsággal vezeti együttesét a bajnoki címig.
Azt, hogy magyar szereplőkkel kiről és mikor lehet majd ilyen filmet leforgatni, megjósolni is képtelenség.