20 vereség után nyert újra a Rockets, a Clippers legyőzte az Atlantát

Cleveland Cavaliers–Sacramento Kings 105–119

Jól zárta az idegenbeli túrát a Kings. A legutóbbi szörnyű teljesítmény után ezúttal összekapta magát a Sacramento, megint odafigyelt a védekezésére és ennek köszönhetően a második negyed derekától kezdve végig vezetni is tudott. A harmadik negyed elején De'Aaron Fox 11 pontjára építve egy 23–9-et rohant a gárda, itt már húsz egység körülre nőtt a távolság, majd a záró etapban Tyrese Haliburton dobott egymaga 14-et, amely elégnek bizonyult az előny beosztásához. Fox végül 30 ponttal, 6 lepattanóval és 6 gólpasszal zárt, Haliburton pedig 28 ponttal karriercsúcsot szórt, de Hield, Holmes és Barnes is remekelt, most nagyon egyben volt a csapat – 3–3-mal tudták le idegenbeli túrájukat, Luke Walton vezetőedző pedig elégedett volt együttesével a kirándulást tekintve.

Most nem ment a Cavsnek. J.B. Bickerstaff, a hazaiak trénere szerint vannak napok, amikor nincs meg az átütőerő egy csapatban, velük pedig most éppen ez történt, főleg a második félidőben. Az elsőben még tartották magukat, jól dobtak, sokszor vezetni is tudtak és közel maradtak a Kingshez, de a fordulás után hiába erőlködtek, már nem volt komoly esélyük – nem ültek a dobások, nem jöttek ki a játékok, rosszul pattantak számukra a labdák. Különösen a csapatszinten bedobott négy triplájuk az, ami nem nagyon férhetett bele, most egyénileg sem jöttek az extrák, sőt, Sexton, Garland és Allen is visszafogott teljesítményt nyújtott – számukra persze nagy tét már nincs, tanulnak ebből az estéből és mennek tovább.

A Cavaliers legjobb dobói: McGee 18, Garland 17/6, Sexton 15
A Kings legjobb dobói: Fox 30/3, Haliburton 28/12, Hield 19/15

Minnesota Timberwolves–Oklahoma City Thunder 103–112

Szétdobta ellenfelét a Thunder. Az extra kinti dobóformával nyerte meg ezt a mérkőzést az OKC, a triplázást tekintve a liga alsó felébe tartozó csapat ugyanis most szezoncsúcsot jelentő 21 alkalommal talált be távolról alig 37 kísérletből. Mindezt a jól időzített labda nélküli mozgás és labdajáratás alapozta meg, a dobásaik jelentős része teljesen tiszta helyzetből érkezett és ezúttal be is dobták, amit be kellett: Ty Jemore 5/5, a 31 pontos Shai Gilgeous-Alexander pedig 4/6 kísérletét küldte a gyűrűbe és a többiek is hozzátették a magukét. Jöttek az extra passzok, végig megvolt a lendület, így bár a harmadik negyedben a Minnesota két nagyobb futást is összerakott, de mindkettőt elfojtották a vendégek egy-két pontos triplával – a záró etapban aztán szétnyílt az olló, amikor egy perc alatt három hármast bombáztak be. SGA szerint vannak napok, amikor ülnek a dobások és vannak, amikor nem, ez most nyilván az előbbi volt, de nagyon sokat is tettek érte, remélik, hogy a játékuk színvonalát meg tudják tartani.

Nem volt jó a Wolves. Az All-Star óta javulás látható a Minnesotánál, az eredmények is elkezdtek csepegni, de ezen az estén megint nem találták a ritmust sem elöl, sem hátul. A fáradt, tartalékos Thunderrel is képtelenek voltak tartani a lépést védekezésben, rendre lemaradtak a kiosztásokról, míg a túloldalon csak erőlködtek: Karl-Anthony Towns 33 pontjához 10/28 dobás kellett, Anthony Edwards „értéktelen” 16 pontot kapart össze és a többiekben sem volt tűzerő. A harmadik negyedben még megpróbáltak fordítani a dolgok menetén, de mindkét felzárkózási kísérletüket visszaverte az OKC, többre pedig nem volt erejük, így ismét vereséget szenvedtek.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 33/15, Edwards 16/6, Nowell 14/6
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 31/12, Jerome 15/15, Pokusevski 13/9

San Antonio Spurs–Charlotte Hornets 97–100

Így is tud nyerni a Hornets. Ezúttal nem a látványos, gyors támadójátékkal múlta felül ellenfelét a Charlotte, LaMelo Ball nélkül inkább megkeményítette akaratát a vendégcsapat és egy igazi küzdős, hajtós, fizikális meccsen tudott nyerni. Ehhez nagyon kellett Gordon Hayward (27 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) és Terry Rozier (24 pont, 6 gólpassz) támadójátéka, de az alapot a védekezés adta meg, abba pedig mindenki beletette magát, különösen a frontcourt-játékosok: szépen limitálták a Spurs játékait és minden kosárért kőkeményen megizzasztották a hazaiakat. A tíz ponttal nyert első negyed után sokáig vezettek is Haywardék, majd bár a záró etapban többször is egyenlített a San Antonio, sőt, egyszer a vezetést is átvette, de mindenre érkezett válasz – utoljára 93-93-nál volt egál, de ott Rozier rögtön bevert egy nagy hármast, a hátralévő időben pedig jó büntetőzéssel kiharcolták a győzelmet. Három vereség és Ball sérülése után nagyon kellett nekik ez a siker, most Houstonban folytatják idegenbeli túrájukat.

A kezdeti gyengélkedés nem fért bele. Gregg Popovich, a Spurs vezetőedzője szerint pontosan úgy néztek ki, mint egy olyan csapat, amely most ért vissza a hosszú túráról – az első félidőben még beragadtak, nem pörögtek fel és ezen ment el a meccsük. A fordulás után már felvették a kesztyűt, a második félidővel abszolút elégedett, DeMar DeRozan (28 pont, 5 gólpassz) és Derrick White (21 pont, 5/9 tripla) támadójátéka köré ők is felhúztak egy nagyon szigorú védekezést, de annyival nem tudtak jobbak lenni, hogy át is vegyék az irányítást – visszajöttek egálra, de a szoros végjátékban alulmaradtak. Ezzel a vereséggel már csak fél meccsel előzik meg a Dallast, következőleg a Clippers ellen javíthatnak.

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 28, White 21/15, Gay 10/3, Mills 10/9
A Hornets legjobb dobói: Hayward 27/9, Rozier 24/9, Biyombo 11, Monk 11/3

Chicago Bulls–Utah Jazz 95–120

Most nem adott esélyt a Jazz. Az utóbbi időben sokszor akadozott a gépezet a ligaelsőnél, ezen az estén viszont minden a helyén volt és nagyon simán lépett át Quin Snyder alakulata a fáradtabb Chicagón. A vendégek már az első félidőt 14 ponttal nyerték, elöl-hátul érvényesítették az akaratukat, majd a fordulás után továbbra is ők diktáltak, nem estek szét, nem vettek vissza – a vége így jelentős, 25 pontos, kérdés nélküli győzelem lett, magabiztosan zárták le a keleti túrájukat. Egyénileg Donovan Mitchell (30 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 5/8 tripla), Joe Ingles (6/8 mezőnyből, 5/6 tripla) és a bődületes blokkfesztivált rendező Rudy Gobert (21 pont, 10 lepattanó, 9 blokk – ez karriercsúcs) is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, úgyhogy jó szájízzel utazhatnak haza – kicsit megint azt a Jazzt láttuk labdajáratásban, mentalitásban, kémiában, amely végigdarálta a ligát a szezon korábbi szakaszában.

Ennyi volt a Bullsban. Az előző este kemény védekezéssel megnyert mérkőzés után most abszolút erőtlennek tűnt a Chicago, egyedül Zach LaVine száguldozott a megszokott intenzitásával, de ő is elég sokat hibázott – így is eljutott 27 pontig 25 dobásból, de csapatszinten egyáltalán nem voltak önmaguk. Lauri Markkanent a harmadik-negyedik negyedben zsinórban 13 percig ültette a kispadon Billy Donovan, amit a magasember nem nagyon értett, de végül azt mondta erről, hogy az edző nem tartozik neki magyarázattal, megbízik benne – ezt az estét teljes mértékben el kell felejteniük és a Cavs elleni meccsre készülni, ott sokkal több energiára lesz szükség.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 27/12, Young 14, Satoransky 13
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 30/15, Gobert 21, Ingles 17/15

Houston Rockets–Toronto Raptors 117–99

Itt a vége! Sorozatban húsz vereség után tudott ismét mérkőzést nyerni a Rockets, most sikerült lezárni a történelmien hosszú bukószériát annak ellenére, hogy Victor Oladipo és Kevin Porter Jr. sem állt rendelkezésre. Stephen Silas vezetőedző azt mondta, hogy a nagyszünet előtt már érezte, hogy ez az ő napjuk lehet, amikor Danuel House Jr. a saját térfeléről süllyesztett el egy dudaszós triplát és valóban így is lett – a fordulás után is tartották magukat, majd a záró etap elején egy 9–1-es rohammal meg tudtak lépni. Onnantól nem hogy ők nem estek vissza, hanem a Raptors engedte el a dolgot, így a végén közel húszpontos sikert arattak a hazaiak – érthetően óriási volt náluk az öröm. Egyénileg Jae'Sean Tate (22–6–5 8/9 dobással), Sterling Brown (20 pont, 10 lepattanó 4/7 triplával), Danuel House (12 pont, 6 gólpassz) és Christian Wood (19 pont, 8/15 mezőnyből) is kitett magáért, az ötödik kezdő, John Wall pedig 2016 óta az első tripla-dupláját szállította – bár ehhez azért tegyük hozzá, hogy a 19 pontját 8/30 dobással kaparta össze, az finoman szólva is gyászos. Ezzel együtt most kiharcolták a győzelmet, amire lassan két hónapja vártak, úgyhogy nagy lendülettel mehetnek neki a Charlotte-nak a következő meccsen.

Most a Raptors van a gödör alján. A 0-20-as szériával érkező Houston elleni vereség tényleg padlóra küldte a Torontót, most már a kanadaiaké a liga leghosszabb vereségsorozata, ők az előző kilenc meccsüket vesztették el úgy, hogy néhány találkozóval ezelőtt visszatért mindenki. Abszolút nem játszottak jól, védekezésben erőtlennek, dekoncentráltnak tűntek, támadásban pdeig ugyanez volt a gond, majd a szorosan alakuló meccs negyedik negyedére még ehhez képest is szétestek – azt 29–13-ra vesztették el, úgyhogy nagyon csúnya pofonba szaladtak bele. Érdekes kérdés, hogy min tudnak változtatni a folytatásban, de az most már látszik, hogy „csak úgy” nem fognak jönni a győzelmek, sem a visszatérések, sem a Rockets elleni meccs nem hozta meg az áttörést – most teljességgel padlón vannak, következőleg pedig a Denvert fogadják.

A Rockets legjobb dobói: Tate 22/9, Brown 20/12, Wood 19/6, Wall 19/3
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 27/12, Siakam 21/3, Powell 19/3

Memphis Grizzlies–Boston Celtics 132–126 – hosszabbítás után

A „back-to-back” nem megy. Az előző esti győzelem után most megint nem találta a ritmust a Boston, Kemba Walker, Jayson Tatum és Tristan Thompson révén három meghatározó játékos hiányzott a vendégeknél és az sem segített, hogy hosszabbításba fulladt a meccs - mindenesetre sorozatban hatodszor kaptak ki egy back-to-back második felén, már tendencia, hogy elbuknak ilyen helyzetben. Brad Stevens szerint a védekezésük miatt szenvedtek vereséget, a tréner azt mondta, hogy amikor ilyen pontszerzők hiányoznak, akkor a helyükre fellépő friss erőknek legalább hátul meg kell szakadniuk és a korábbi években jól is reagáltak ezekre a helyzetekre, most viszont nem. Ugyan Jeff Teague tényleg felszívta magát (26 pont, 6 gólpassz, 10/12 mezőnyből a kezdőben) és a negyedik negyedre Jaylen Brown is megérkezett, de védekezésben képtelenek voltak megállítani a Memphist – a rendes játékidő legvégén egy alley-ooppal még hosszabbításra mentettek, a ráadásban azonban ismét a Grizzlies diktált. Ezzel a vereséggel továbbra is 50% alatt vannak és csak nyolcadikak Keleten, de a szezon érdekessége, hogy így is alig egy meccs a hátrányuk a negyedik Heattel szemben.

A festéket uralta a Memphis. Kereken nyolcvan (!) pontot dobott a palánk alatti területről a Grizzlies, ugyan ez a csapat legnagyobb erőssége, de még saját magukhoz képest is felülteljesítettek a hazaiak és ízekre szedték a Bostont. Stevens szerint Jonas Valanciunas statiszitkái (16 pont, 19 lepattanó) nem adják vissza, hogy milyen munkát végzett, minden lepattanóban benne volt a keze, óriási helyeket nyitott a zárásaival, abszolút dominált a festékben, ez pedig jelentősen megkönnyítette a csapat dolgát, mindig volt mihez nyúlni, ha kellett egy kosár. A rendes játékidő végét ugyan elrontották, hagytak ki büntetőt, könnyű közelit, kaptak blokkot és néztek el védekezést is, így leadták az előnyüket, de a hosszabbításra ismét felszívták magukat és ott már érvényesítették az akaratukat – a meccs nagy részében ők diktáltak, úgyhogy megérdemelten arattak győzelmet.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 29/3, Brooks 24/3, Valanciunas 16
A Celtics legjobb dobói: Brown 27/9, Teague 26/6, Williams 17

Milwaukee Bucks–Indiana Pacers 140–113

Jannisz nélkül gálázott a Bucks. Legjobb játékosa hiányában emelt a tempón a Milwaukee és egészen elképesztő teljesítményt nyújtott: az első kilenc és fél percben 9/10 triplát süllyesztettek el a hazaiak és végül 48 pontot dobtak egyetlen negyed alatt. Innentől érthetően nem lehetett kérdés a győztes kiléte, a Bucksnál Jrue Holiday 28 ponttal és 14 gólpasszal dupla szezoncsúcsot szállított, a kezdőbe kerülő Pat Connaughton 6/7 hármassal jelentkezett, Khris Middleton 25–8–6-ot szállított, de Lopez, Forbes és Portis is nagyon élt - 56%-kal dobtak mezőnyből és 61%-kal vertek be 24 triplát, ellenállhatatlan formában voltak. Ezzel a kiütéses győzelemmel jól hangoltak a Boston elleni derbire, Adetokunbo viszont a várakozások szerint még ott sem lesz bevethető.

Nem volt esélye a Pacersnek. A régóta sérült TJ Warren mellett most Myles Turner és Malcolm Brogdon sem léphetett pályára a két szép idegenbeli győzelemből érkező Indynél, erre jött rá a Bucks fenomenális első negyede, úgyhogy nagyon hamar eldőlt, hogy itt nem kell erőlködni. Végül azért próbálták volna vállalhatóra menteni az estét, de ez nem igazán sikerült annak ellenére, hogy Sabonis, McDermott, LeVert és McConnell is elérte a 30 perces határt – minden téren szinten aluliak voltak a Milwaukee-hoz képest, de következőleg, a Pistons ellen újra jó esélyeik lehetnek.

A Bucks legjobb dobói: Jr. Holiday 28/15, Middleton 25/12, Connaughton 20/18
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 22, Lamb 21/9, McDermott 20/6

Los Angeles Clippers–Atlanta Hawks 119–110

Nagy hátrányból nyert a Clippers. Nem úgy tűnt, hogy a Los Angeles fogja megállítani a zsinórban nyolc győzelemből érkező Atlantát, az első félidőben atomjaira hullott a hazai csapat: a második negyedet 34–18-ra nyerték a vendégek és a harmadik játékrészben már 22 pont is volt a két együttes közötti távolság. Ezt követően azonban összekapta magát Tyronn Lue alakulata és két cserejátékos, Terance Mann (21 pontos szezoncsúcs), valamint Luke Kennard (20 pont 8/8 jó dobással, mind a második félidőben) vezetésével eltüntette a jelentős hátrányt, összességében egy 53–22-es (!) rohamot raktak össze és megfordították a meccset. 103–93 után egy 10–0-val kiegyenlítettek, amelyben Mann volt a főkolompos, majd 108–105-öt követően az utolsó három percben is domináltak: sorozatban négy triplát bombáztak be, Mann mellett Kawhi Leonard (kétszer) és Marcus Morris is beköszönt, így "ellopták" ezt a győzelmet. Pedig Lue elég kétségbeesettnek tűnt mínusz 22-nél, felrakott egy olyan small-ballt, amiben sem Leonard, sem George nem volt benne, saját bevallása szerint keresett „valamit, akármit”, ami működik – nos, ez működött és olyan lökést kaptak, amely nagy győzelmet ért számukra.

Korán hitte el az Atlanta. Nate McMillan vezetésével ez volt az első veresége a Hawksnak, pedig bő két negyeden keresztül remekeltek a vendégek – a tréner szerint azonban itt elhitték, hogy megvan a meccs, kicsit úgy érezte, hogy elkezdtek ünnepelni, a Clippers szerkezetet váltott, ők pedig végignézték, amint elúszik a győzelmük. Hiába Trae Young 28 pontja és 8 gólpassza, John Collins 23–7-es estéje, vagy Clint Capela dupla-duplája, belefutottak egy olyan hibába, amely ilyenkor benne van a pakliban – Young szerint jártak már így máskor is, de tanulnak belőle és természetesen nyerni szeretnének Sacramentóban.

A Clippers legjobb dobói: Leonard 25/9, Mann 21/3, Kennard 20/12
A Hawks legjobb dobói: Young 28/15, Collins 23, Snell 13/9