Clevelandet is bevette a Memphis, elkapta a fonalat a Raptors

Cleveland Cavaliers–Memphis Grizzlies 106–110

Morant döntött a végén. Szoros meccset vívtak a felek, a back-to-back második felén pályára lépő, nagy formában lévő Memphis egyszer sem vezetett az este folyamán hat pontnál nagyobb fórral, de tíz pontnál nagyobb hátrányban sem volt soha. A hullámzás úgy alakult, hogy az utolsó negyedet a vendégek kezdhették meg egypontos előnnyel, de itt már egyszer sem ment öt egység fölé a távolság, majd 97–102 után a Cavs magasemberei belendültek és 37 másodperccel az órán, 104–104-nél kiegyenlítettek. Itt jött el azonban Ja Morant ideje, aki előbb elsüllyesztett egy nehéz kettest, a Cleveland időkérése után labdát szerzett és abból is dobott egy duplát, majd Lauri Markkanen kosara után két büntetővel állította be a végeredményt. A Memphis irányítója 26 ponttal, 6 gólpasszal, 2 labdaszerzéssel és 2 blokkal zárt, az utolsó harminc másodpercben bemutatott clutch játékai pedig győztes megmozdulásoknak bizonyultak – maga a csapat most nem volt olyan domináns, mint például tegnap, de így is nagyon értékes idegenbeli győzelemmel gazdagodott és zsinórban hatodik sikerét könyvelhette el.

Garland visszatért, jó volt a Cavs. Úgy kellett már Darius Garland visszatérése a hátvédposzton szinte teljesen üres Clevelandnek, mint egy falat kenyér, a fiatal karmester pedig azonnal kezébe is vette a dolgokat és 27 ponttal, valamint 10 gólpasszal mozgatta csapatát. Vezetésével rögtön ki is simult a hazaiak játéka, lepattanózásban nyertek, a festékben nagyjából egált hoztak az ezeken a területeken rendkívül erős Memphisszel, volt 28 gólpasszuk és végig partiban voltak, de végül a valamivel több eladott labda és a 30 százalék alatti triplázás nem fért bele – ugyanakkor az utolsó fél perc bármerre billenhetett volna, ott egyszerűen rosszul jöttek ki a kulcsjátékokból. Ennek ellenére Garlanddal egyértelműen javultak az utóbbi időben látott önmagukhoz képest, a liga jelenleg egyik legjobb formában lévő csapata ellen pedig ki lehet kapni ilyen módon – pénteken Portlandbe látogatnak, ahol sokkal jobb esélyeik lesznek, illetve közeledik Rajon Rondo bemutatkozása is, aki sokat segíthet nekik.

A Cavaliers legjobb dobói: Garland 27/9, Allen 22, Love 18/12
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 26, Jackson Jr. 22/9, Clarke 13

Toronto Raptors–San Antonio Spurs 129–104

Száguld VanVleet és a Raptors. Ez volt a harmadik meccs, amióta Fred VanVleet (és a torontói rotáció jelentős része) visszatérhetett a karanténból és kiegészült a keret, azóta pedig ellenállhatatlan az együttes: VanVleet sorozatban harmadszor érte el a 30 pontos határt, a Toronto pedig sorozatban harmadszor nyert, ezzel november 13-a óta először áll 50 százalékos mérleggel és nem annál rosszabbal. A kanadaiak ezúttal gyakorlatilag simán múlták felül a San Antoniót, a szoros első negyed után a másodikban állva hagyták ellenfelüket: futottak egy 14–1-et, összességében 7/14 triplát süllyesztettek el ebben a játékrészben, így pedig 15 pontos fórt építettek fel a nagyszünetig. Az olló aztán a negyedik negyedben nyílt szét igazán, ott dőlt el végleg a küzdelem, de összességében nem forgott veszélyben a hazai siker – 30 gólpasszal és 18 triplával szezoncsúcsot döntöttek/állítottak be, úgyhogy természetesen Nick Nurse vezetőedző is elégedetten dőlhetett hátra. VanVleet (33 pont, 7/14 tripla, 7 gólpassz, 0 eladott labda) újabb remeklése mellett további hat játékos dobott kétszámjegyűt, Scottie Barnes kis híján tripla-duplázott, Justin Champagnie 4/5 hármast bombázott be, nagyon jól működött a gépezet – kapaszkodnak felfelé, igaz, következőleg Milwaukee-ban azért nehezebb dolguk lesz.

Négy játékost emelt ki Gregg Popovich. „Szerintem Jakob (Pöltl) nagyszerű volt ma, nagyon örültem, hogy így játszott támadásban. Két G-Ligából érkező srác, Joe (Wieskamp) és Josh (Primo) is fantasztikus volt, illetve Devin (Vassell) játéka is rendben volt, de senki mástól nem kaptunk semmit” – értékelte az eseményeket a vendégek vezetőedzője. A Spurs 43 százalékos mezőnymutatóval, 26 százalékos triplázással és 20 eladott labdával kapott ki, égett már 31 ponttal is, igazából nem volt esélye a találkozó során, úgyhogy Popovich kiemelte azokat a játékosokat, akik hozták a szükséges szintet - mondjuk érdekes, hogy Pöltl (19 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) ennek ellenére csak 23 percet kapott, de valóban remekül mozgott, Primo 15 ponttal, 4 gólpasszal és 2 blokkal zárt, Vassell 15 pontot szórt, Wieskamp pedig 12 perc alatt 13 pontot és 3/5 triplát tett hozzá.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 33/21, Trent Jr. 21/9, Siakam 18/6
A Spurs legjobb dobói: Pöltl 19, Vassell 15/9, Primo 15/6

New York Knicks–Indiana Pacers 104–94

Randle remekül tért vissza. Erre a meccsre „esett be” a karanténból szabadulva Julius Randle, a hazaiak erőcsatára pedig azonnal óriási energiával és akarattal vetette bele magát az összecsapásba – egyúttal Tom Thibodeau szerint a mérkőzés legjobbjának bizonyult. A magasember 30 ponttal, 12/20 jó dobással, 16 lepattanóval és 4 gólpasszal zárt, játszott 39 percet, védekezésben is éreztette a hatását Domantas Sabonisszal szemben, úgyhogy rengeteget tett hozzá a sikerhez, mellette pedig most RJ Barrett remekelt: ő váratlanul agresszíven támadta a gyűrűt az egész este folyamán, amelyből egy 32 pontos, 8 lepattanós performansz sült ki 42 játékperc alatt. Ő alapvetően az első félidőben villogott (24 pontot dobott ekkor), Randle a harmadik negyedet uralta (egymaga 14 egységet jegyzett ebben a játékrészben), a záró etapban pedig mindketten fontos pillanatokban találtak be és Alec Burks is „szükséges” dobásokkal szólt hozzá, így őrizni tudták az előnyüket. Csapatszinten még mindig nem voltak az igaziak, de a két kiemelkedő egyéni teljesítménnyel ki tudták használni a Pacers hibáit, így sikerült behúzniuk a győzelmet és további pozitívum, hogy Randle mellett Mitchell Robinsont is visszakapták, így készülhetnek a Boston elleni ki-ki meccsre.

Egyelőre ennyi van a Pacersben. Kilenc játékost nélkülöztek a hazaiak és a nagy bajuk az, hogy igazából az összes olyan emberük hiányzott most is, aki képes labdát leütni, szervezni, bontani, vagyis egyes-kettes poszton érdemi kosárlabdát bemutatni. A két kényszermegoldás, Keifer Sykes (22 pont, 6 gólpassz, 4/8 tripla) és Duane Washington Jr. (17 pont, 4 gólpassz) mindent megtett, de a csapatjáték nem igazán működött, Domantas Sabonishoz ritkán jutott el a labda, Myles Turnert pedig még annyira sem sikerült használni, ő összesen négy mezőnykísérlettel zárt. A 42 százalékos mezőnymutató és a 24 százalékos triplázás mellett az 51–35-re elvesztett lepattanózás sem segített, de minden gondjuk ellenére végig látótávolságon belül tudtak maradni, csak az egálra hozott első félidő után a harmadik-negyedik negyedben egyszerűen nem volt bennük annyi tűzerő, hogy megfordítsák a derbit – ott már csak 39 pontot dobtak összesen, a Knicks pedig fokozatosan eltávolodott tőlük. Ezzel már zsinórban ötödször kaptak ki és csak öt olyan csapat van a ligában, amelynek rosszabb a mérlege, mint nekik.

A Knicks legjobb dobói: Barrett 32/6, Randle 30/6, Burks 14
A Pacers legjobb dobói: Sykes 22/12, Washington Jr. 17/3, Sabonis 15, Craig 15/6

New Orleans Pelicans–Phoenix Suns 110–123

Végig vezetett a Suns. Az első negyedben rúgta rá az ajtót ellenfelére a Phoenix, a vendégcsapat ott 42 pontot szerzett és kétszámjegyű előnyt alakított ki, ezt pedig sikerült magával húznia gyakorlatilag a végső dudaszóig. Kisebb hullámzások persze voltak, de 16 pontnál nagyobb fórt egyszer sem épített fel a gárda, mint ahogy négy egységnél közelebb sem engedte ellenfelét egyetlen alkalommal sem – a meccs képe nagyjából úgy nézett ki, hogy a Suns meglógott 10-15 ponttal, aztán rohamozott a Pels és visszajött négy-hét egyégnyire, majd megint azonnal válaszolt a tavalyi nyugati bajnok és ismét nyitott az ollón. A záró etapban aztán egyszer mégis sikerült egy labdányira "bejutnia" a New Orleansnak, de ezzel minden puskaporát el is lőtte a gárda, mert erre egy 14-2-es Suns-futás érkezett válaszként és többször már nem nyílt esélyük a fordításra. A vendégeknél Devin Booker (33 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz) és Chris Paul (11 pont, 15 gólpassz) párosa remekül kiegészítette egymást, de nagy szükségük volt a Johnson-Bridges duó 41 pontjára és 10/16 triplájára is, hiszen továbbra is hiányolták az Ayton-McGee-Crowder sort és a lepattanózás terén megint nem voltak túl acélosak. A képhez hozzátartozik, hogy a padról érkező veterán center, Bismack Biyombo azért csak hozzátett 6/6 jó dobást, 16 pontot és 3 blokkot, vele mindenképpen jól jártak, de a kulcs a Booker-Paul páros playmakingje volt a negyedik negyedben - a győzelmek számát tekintve így megint utolérték a Warriorst, holnap a Clipperst fogadják.

Egy klasszis hiányzott a végén. A back-to-back ellenére nagyot ment ezen a meccsen a Pelicans, az elrontott rajt után sikerült rendezni a védekezést és az egész mérkőzés során űzték-hajtották ellenfelüket a hazaiak. Devonte' Graham (28 pont, 6 gólpassz, 6/12 tripla), Jonas Valanciunas (25 pont, 16 lepattanó) és Josh Hart (15 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) is jól mozgott, így bár Brandon Ingram megint csak erőlködött, de volt esélyük a bravúrra. Az utolsó negyedben és főleg az utolsó öt-hat percben azonban mégis leginkább egy jó Ingram hiányzott: Willie Green vezetőedző szerint egyszerűen annyira pontosan és hibátlanul oldotta meg a helyzeteket a Booker-Paul páros, hogy ők tehetetlennek bizonyultak hátul, miközben elöl nekik nem volt olyan játékosuk, aki ennyire automatikusan hozta volna le a clutch megoldásokat. Ezúttal nagyjából ennyi döntött ellenük, illetve azért a 12 plusz büntető, a 15-5-re nyert támadópattanózás és a festékben aratott 50-34-es győzelem ellenére nem segített, hogy csak 40 százalékkal dobtak mezőnyből és 30 százalékkal tripláztak úgy, hogy a Suns mindkét statisztikában 54 százalék felett zárt...

A Pelicans legjobb dobói: Graham 28/18, Valanciuns 25, Ingram 16
A Suns legjobb dobói: Booker 33/9, Bridges 23/15, Johnson 18/15

Los Angeles Lakers–Sacramento Kings 122–114

Csapkodó meccset nyert a Lakers. Egyik fél sem tudta igazán ráerőltetni akaratát a másikra, elsősorban azért, mert egyik csapat sem állt a helyzet magaslatán védekezésben – ebből pedig egy meglehetősen csapkodó, sok hibával tarkított meccs kerekedett, ahol hol egyik, hol másik fél tudott futásokat vezetni. Nyolc pontnál nagyobb különbség egyik oldalra sem alakult ki, mielőtt bármelyik együttes kicsit meg tudott volna lógni, mindig érkezett válasz és így jutottunk el a hajráig is: a negyedik negyed elején egy 11-0-s futással a Kings tudta a kezébe venni a dolgokat, de az utolsó öt percre mégis a Lakers tudott jobban felpörögni. Malik Monk két triplája és kettese közé ugyanis LeBron James is beékelt két borzasztóan fontos hármast, majd egy jó védekezés után megint James érkezett egy clutch duplával – 98–102-ről lett 114–110 és már csak két perc volt hátra. Itt megvillant Russell Westbrook, majd újra James következett és úgy tűnt, hogy el is döntötte a küzdelmet a LAL, de a lezárás nem ment simán: a hazaiak öt büntetőt hagytak ki az utolsó percben, így a legvégéig megmaradt a feszültség. Végül azért csak behúzta a valamivel pontosabbnak bizonyuló Los Angeles, amelynél James (31-5-5) és Monk (24-4-4, 6/11 triplával) jó formája is megmaradt, hozzájuk tudott felnőni Westbrook, Dwight Howard és a magára találó Talen Horton-Tucker – így ötből negyedszer nyertek és újra 50 százalék fölé javították a mérlegüket.

A végét nem tudta megoldani a Kings. Ugyanúgy eldőlhetett volna ez a találkozó a Sacramento javára is, ha az utolsó öt percben a vendégek húzóemberei villannak többször, de ezúttal LeBron James és Malik Monk volt a döntő faktor. A Kingsnél De'Aaron Fox (30 pont, 6 gólpassz) és Buddy Hield (26 pont, 7/13 tripla) remekelt leginkább, csapatszinten 50 százalék feletti mezőnymutatóval, 40 százalék feletti triplázással és 31 gólpasszal zártak, de egyrészt öttel több támadópattanót engedtek, másrészt 13-mal (!) több labdát adtak el (18–5, főleg a Lakers ötösére hívnánk fel a figyelmet), ez utóbbit nem nagyon lehetett ellensúlyozni – a festékben 62–46-ra kaptak ki és bár ezekkel együtt is győzhettek volna, de a végjátékban nem volt válaszuk az ellenfél sztárjaira. A vereség ellenére őrzik playin-helyüket Nyugaton és a következő nyolc meccsükből hatot is otthon játszhatnak majd, jövő héten például a Lakersnek is visszavághatnak saját közönségük előtt.

A Lakers legjobb dobói: James 31/9, Monk 24/18, Westbrook 19, Horton-Tucker 19/3
A Kings legjobb dobói: Fox 30/6, Hield 26/21, Barnes 14/9