NBA: a Dallas állította meg a Memphist, 42-vel verte a Bullst a GSW

Charlotte Hornets–Orlando Magic 109–116

Megtört a széria. Sorozatban tíz vereség után tudott újra nyerni a sereghajtó Orlando, amely ezúttal egyszerűen energikusabb, agresszívebb volt ellenfelénél. Három negyeden keresztül szorosan alakult a küzdelem, nem voltak nagy különbségek, majd a záró etap elején némi meglepetésre nem az esélyes Charlotte, hanem a Magic tudott sebességet váltani: egy 15–2-es futással állva hagyta a hazai együttest és ezt az előnyt már nem is adta le a folytatásban. Moritz Wagner (26 pont, 4/8 tripla) és Franz Wagner (19 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz) is óriási energiát hozott a parkettre, a november vége óta először pályára lépő újonc, Jalen Suggs 12 ponttal, 6 lepattanóval és 7 gólpasszal tért vissza, de mindenki hozzátette, amit éppen kellett – 50% felett dobtak, jól védekeztek, a cseresoruk megsemmisítette a Hornets kispadját, úgyhogy összességében megérdemelten nyertek. A tíz vereségükből egyébként nyolcnál is látótávolságon belül voltak, most pedig annyira akarták már a sikert, hogy azt a kis különbséget átbillentették, Jamahl Mosley vezetőedző szerint a küzdőszellemük miatt tudtak győzni – igaz, természetesen így is utolsók a tabellán.

Csalódást keltő Charlotte. A hazaiak részéről James Borrego úgy fogalmazott, hogy most a Magic csinálta azt, amit az utóbbi meccseken ők, vagyis most az ellenfél mozgósított extra energiát és akarattal, keménységgel kiharcolta a győzelmet. A Hornets ezúttal csalódást keltő produkciót nyújtott, a győzelmi szériából, remek formában érkező gárda gyengén dobott (41%, főleg Terry Rozier 6/23-a fájt), 30% alatt triplázott és minden olyan helyzetet elbukott, amikor az akarat döntött - plusz 55-19-re alulmaradt a kispadok csatájában, ez pedig nem férhetett bele. A záró etap elejéig így is éles volt a helyzet, de az ott kapott 15–2-ből már nem tudtak visszajönni Haywardék, hiába Mason Plumlee dupla-duplája, vagy LaMelo Ball 23 pontja és 8 gólpassza. A kínos vereség után a közvetlen rivális New Yorkhoz látogatnak legközelebb.

A Hornets legjobb dobói: Ball 23/9, Bridges 20/6, Rozier 19/12
A Magic legjobb dobói: M. Wagner 26/12, F. Wagner 19/3, Harris 18/12

Detroit Pistons–Toronto Raptors 103–87

Megégett a Raptors. A legutóbbi vereség ellenére jó formában volt a találkozó előtt a Toronto és bár Gary Trent Jr. hiányzott, de így is kötelező lett volna nyerniük a vendégeknek. Ezt finoman szólva nem sikerült teljesíteni, a kanadaiak rendkívül enervált és pontatlan játékot mutattak be, az este folyamán 32.2%-kal (!) céloztak mezőnyből és 29%-kal tripláztak, az első félidőben mezőnyből is 30% alatt voltak még, így pedig egyszerűen nem lehetett esélyük. Hiába igyekezett Fred VanVleet, vagy Pascal Siakam, annyira botrányosak voltak támadásban, hogy a második negyedtől kezdve végig „mérhető" hátrányban voltak, a nagyszünetben tíz egység felett járt a különbség, de később volt közte 21 is úgy, hogy komolyabb veszélyt egyszer sem tudtak jelenteni. Nick Nurse vezetőedző szerint kicsit sem álltak készen a találkozóra, a feldobás idején minimális volt az energiaszintjük, ezen pedig egész este nem tudtak érdemben változtatni – komoly pofont kaptak, következőleg Milwaukee-ban próbálhatnak meg javítani.

Az ilyeneket megbünteti a Detroit. Az utóbbi időben az a helyzet, hogy ha az aktuális ellenfél hátradől és nem akar küzdeni, akkor azt a Pistons képes kihasználni és óriási underdogként meglepetést okozni – az utóbbi nyolc meccsből ez volt az ötödik detroiti siker, a vereségeknél viszont mindig legalább 29 ponttal kaptak ki, ott komolyan vette a dolgokat az aktuális ellenfél. Most is hamar megérezték, hogy lehet keresnivalójuk a „csoszogó" Raptorsszal szemben és Trey Lyles (21 pont, 7 lepattanó, 2 blokk), valamint Cade Cunningham (18 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) vezetésével a kanadaiak fölé tudtak nőni, sokkal jobban dobtak, vigyáztak a labdára, 52–34-re nyertek a festékben és a második negyedtől kezdve kontrollálni tudták az eseményeket, Dwane Casey vezetőedző szerint ilyenkor látszik, hogy nem hiába dolgoznak, igaz, a Magicen kívül így is mindenki más messze van tőlük a tabellán.

A Pistons legjobb dobói: Lyles 21, Cunningham 18/3, Diallo 18
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 24/18, Siakam 23/3, Anunoby 16/9

Indiana Pacers–Phoenix Suns 94–112

Nagy futással érvényesítette a papírformát a Suns. A ligaelső nagyon tudatosan játszott ezen a mérkőzésen, de nem jött könnyen a győzelme, a Pacers sokáig abszolút partiban tudott lenni. Az első félidőben Deandre Ayton jelentett machup-előnyt a vendégek számára, a pick-and-rolloknál rendszeresen őt engedte el az Indy, a center pedig folyamatosan megoldotta a helyzeteket a kisebb védőkkel szemben, így a nagyszünetben már 21 pontnál járt, majd amikor a fordulás után védekezést váltott a Pacers, akkor a Phoenix is tudott igazítani. Az első félidő végén meglévő nyolcpontos Suns-előny eltűnt, sőt, hátrányba kerültek, ám a harmadik negyedben már Devin Booker dominált, aki egymaga 22 pontot dobott ekkor és a játékrész végétől elindult a meccset eldöntő roham. 76–73-ról ugyanis 78–96 lett a záró etapban, vagyis egy 23–2-es (!) futást pakolt össze a Phoenix nem egészen hat játékperc alatt. Erre már nem érkezett válasz, ez az időszak lezárta a küzdelmet és a Suns érvényesíteni tudta a papírformát – Booker 35 ponttal zárt, Monty Williams legénysége pedig továbbra is őrzi másfél meccses előnyét a tabella élén.

Jól játszott a Pacers. Rick Carlisle vezetőedző szerint csapatát nem érheti különösebb kritika, főleg a harmadik negyedben játszottak jól, de a Suns minden hibájukat megbüntette és a legfontosabb pillanatban mindig tudott futni egyet – a harmadik játékrész végén induló kulcsrohamról annyit mondott, hogy nem tudták rendezni a soraikat, a Phoenix energiája, keménysége sakkban tartotta őket egy ideig, egyszerűen képtelenek voltak kijönni a szorításból. Ezt leszámítva tényleg jól játszottak, éles küzdelemre késztették az NBA legjobb csapatát Brogdon és Lamb nélkül, 40% alatti mezőnymutatóval, de az eredmények továbbra sem jönnek annak ellenére, hogy nagyon sok ilyen meccsük van – tízből kilencedszer kaptak ki és csak a Pistons, Magic párost előzik meg Keleten.

A Pacers legjobb dobói: Holiday 25/21, LeVert 20/6, Sabonis 14/3
A Suns legjobb dobói: Booker 35/18, Ayton 27, Paul 12

Philadelphia 76ers–Boston Celtics 111–99

Az álomszerű első negyed megalapozta a Philly sikerét. Ugyan a konkrét rajtot a Boston kapta el jobban, hiszen 8–2-vel nyitottak a vendégek, de aztán átvette az irányítást a Sixers és félelmetes mészárlást rendezett: nyolc perc alatt egy 28–2-t rohant Doc Rivers együttese, ezzel pedig meg is alapozta későbbi sikerét. Az itt kiharcolt 20 pont feletti előnyt szépen menedzselte a gárda és egyszer sem engedte veszélyes közelségbe, tíz egység alá ellenfelét, kényelmesen lejátszotta a meccset és elvitte a sima győzelmet. Joel Embiid ugyan nyolc mérkőzés után először 30 pont alatt maradt, de egyrészt 25-öt így is dobott 13 lepattanóval és 6 gólpasszal, másrészt utat nyitott a társaknak is, a Curry, Maxey páros 40 ponttal, 12 gólpasszal és 10/16 triplával segített be. Ugyan Green és Milton nem játszhatott, de ez sem számított, a Philly ezzel a győzelemmel ott van a keleti élmezőnyben, most pedig készülhet a back-to-back második felére, amikor a Miami elleni rangadót kell sikerrel megvívnia.

Ime Udoka magára vállalta. A Celtics vezetőedzője úgy fogalmazott, hogy nem készítette fel játékosait megfelelően a meccs kezdetére, a Sixers sokkal élesebbnek bizonyult, ez pedig az ő hibája, magára vállalta a vereséget. A gyenge első negyed után igyekeztek azért, főleg védekezésben szedték össze magukat nagyon Marcus Smart nélkül is, de 20–10 volt az eladott labdák aránya a „javukra", ezzel pedig annyi extra esélyt adtak a Phillynek, hogy azt nem lehetett mivel ellensúlyozni. A nagy hátrány egy részét azért el tudták tüntetni, a kiütést elkerülték, de a negyedik negyed első részében Udoka úgy döntött, hogy inkább lekapja a pályáról a kezdőit, mert úgy látta, hogy már nincs esély, addig nem tudtak veszélyt teremteni – inkább játszatta a cseréket és a fiatalokat, hiszen ma este már a Chicagóval találkoznak. Jaylen Brown és Jayson Tatum elérte a 20 pontos határt, de egyikük sem dobott jól, 14 mezőnykosarukra 12 eladott labdát is hoztak, Dennis Schröder 0/6-ját külön is érdemes említeni és valahogy megint nem járt megfelelően a játékszer, inkább csak erőlködtek - pedig jó formában érkeztek, kíváncsian várjuk, hogy a Bulls ellen újra feltüzelik-e magukat.

A 76ers legjobb dobói: Embiid 25/6, Maxey 23/15, Curry 17/15, Harris 17/3
A Celtics legjobb dobói: Brown 21/6, Tatum 20/6, Pritchard 17/9

Chicago Bulls–Golden State Warriors 96–138

Csattanós válasz a Warriorstól. Ötből négy vereség után, pocsék formában, a Milwaukee-ban kapott jelentős pofon másnapján, ráadásul Draymond Green és Klay Thompson nélkül ütötte ki a keleti listavezetőt a GSW – erre nem sokan számítottak. A vendégeknél ráadásul továbbra sem dobott jól a kisebb sérülést is összeszedő Steph Curry, de a kiegészítők domináltak, a kilenc ponttal nyert első negyed után pedig a másodikban feltörölték a padlót a Chicagóval: a nagyszünetben 78–47-re vezettek, igazi gálaelőadást tartottak. Steve Kerr próbált rotálni, 28–29 percnél senki nem játszott többet, de a cserékkel is csak nőtt a különbség a folytatásban, Jonathan Kuminga parádézott (25 pont, 10/12 mezőnyből, 3 blokk), Jordan Poole élvezte, hogy újra kezdhet (22 pont, 5 gólpassz, 5/9 tripla), Andrew Wiggins is remekelt és ebbe a sorba azért Curry is becsatlakozott. Csapatszinten 56,4%-kal dobtak mezőnyből, 45%-kal süllyesztettek el 19 triplát és összesen hét eladott labdával osztottak szét 39 gólpasszt – nem csoda, hogy az idényük legnagyobb arányú győzelmét aratták és csattanós választ adtak a hullámvölgyüket firtató kritikusoknak.

LaVine megsérült, padlón a Bulls. Aggasztó sérülést szenvedett a hazaiaknál Zach LaVine, aki egyszerűen „bajt érzett" a térdében egy támadópattanóért zajló harc során és bár sosem esett össze a pályán, de bement az öltözőbe és többet nem tért vissza – alig négy percet tudott játszani, nélküle kellett megvívnia ezt a meccset csapatának. A chicagói publikumot azonban ez nem érdekelte, a nagyszünetben az egész csarnok hangos pfújolásban tört ki az eredmény miatt, hiszen a Nets ellen hasonló kiütéssel kaptak ki legutóbb és most sem voltak önmaguk – akkor és most is elvesztettek egy kezdőt az első percekben, de ettől függetlenül is borzasztóan játszottak. A korábbi kilencmeccses győzelmi széria már régen a múlté, szinte egyik pillanatról a másikra kerültek a padlóra, főleg ha a sérüléseket is nézzük – most mennek Bostonba, jelen állapotukban sok jóra ott sem számíthatnak.

A Bulls legjobb dobói: White 20/6, Vucsevics 19/3, DeRozan 17
A Warriors legjobb dobói: Kuminga 25/6, Poole 22/15, Wiggins 21/9

Miami Heat–Atlanta Hawks 124–118

Most nehezebben nyert a Heat. Két nappal ezelőtt sima győzelmet aratott Atlantában a Miami, most pedig már Jimmy Butlert is visszakapta, így egyértelmű favoritként léphetett pályára otthon. Jól is kezdtek a floridaiak, Max Strus egymaga 16 pontot dobott az első negyedben, a csapat kereken 40-et szórt és kétszámjegyű előnyt építettek fel, aztán a második játékrészben a egészet leadták, sőt, hatpontos hátrányba kerültek. Ebből aztán sokáig nem is tudtak kitörni, majd a záró etapban elkezdtek védekezni és az addigi lötyögés helyett hirtelen felpörögtek – a Hawks erre képtelen volt reagálni, így ebben a játékrészben nagy volt a felek közötti különbség. Az Atlanta 30% alatt dobott ekkor, összességében több eladott labdája (7) volt, mint mezőnykosara (6) és az utolsó bő három percben már nem is talált be mezőnyből – ezt megbüntette a Heat és Tyler Herro tizenegy pontjával fordított, majd nyert. Azért eléggé kicentizte Erik Spoelstra csapata, mert még másfél perccel az órán is 116–118 volt az állás, de itt előbb PJ Tucker szerzett labdát és dobott két büntetőt, majd Trae Young követett el támadóhibát. amiből Tyler Herro szerzett két pontot, aztán Caleb Martin lopta el a játékszert és Jimmy Butler azt is kosárra váltotta – végül egy újabb jó védekezés után Tucker állította be a végeredményt, ezzel a futással tudott győzni a Miami. A gárda így zsinórban négy győzelemmel egyetlen meccsre megközelítette a keleti első Bullst, ráadásul további jó hír, hogy állítólag jövő héten visszatérhet Bam Adebayo.

Nem „hajtott végre" a Hawks. Nate McMillan, a vendégek vezetőedzője szerint rengeteg hibát követtek el a hajrához közeledve, rossz faultok, elvesztett 50–50-es labdák és nagyon sok olyan labdabirtoklás, amikor nem hajtották végre a szükséges figurát – a Heat védekezése itt már sok volt nekik, de az adódó lehetőségeikkel sem tudtak élni. Ennek ellenére egészen a legvégéig elöl tudtak maradni, de a legfontosabb játékoknál sorra hibáztak, amik nem férhettek bele, McMillan szerint ezek azok a hibák, amelyek miatt a legbosszúsabb. Addig egyébként nem voltak rosszak, összeszedték magukat a két nappal ezelőtti pofon után, Capela és Williams nélkül is jól támadtak, jól céloztak, de védekezni ezúttal sem tudtak annyira, hogy túldobják ellenfelüket – zsinórban negyedszer kaptak ki, 3.5 meccsre vannak a playin-vonaltól, egyre égetőbb lenne, hogy elinduljanak felfelé.

A Heat legjobb dobói: Herro 24/12, Butler 23, Yürtseven 17, Tucker 17/9
A Hawks legjobb dobói: Young 24/9, Hunter 20/9, Gallinari 18/9

San Antonio Spurs–Cleveland Cavaliers 109–114

A Cavs akarata érvényesült. A vendégek magas szerkezete egyértelműen kidomborodott a találkozó során, ugyanis Jakob Pöltl 0 ponttal, 0/4-es mezőnymutatóval zárta az estét, a festékben pedig 60–40-es clevelandi siker született – de láttuk ennek gyengeségeit is, leindításból például 20–5-re nyert a gyorsabb San Antonio. A különböző erények végül szinte kioltották egymást és szorosan alakult a küzdelem, az első félidőben a Cavs vezetett, aztán a harmadik negyedben egy 15–6-os futással fordított a Spurs, de a záró etapban válaszoltak a vendégek, akik öt percig nem kaptak pontot és ezzel az időszakkal visszavették az irányítást. 103–103 után sokáig a védekezés dominált, de aztán két percnél előbb Lauri Markkanen, majd Jarrett Allen zsákolt, Dejounte Murray kihagyott két büntetőt, ebből pedig már nem volt visszaút, itt eldőlt a küzdelem. Összességében a Cavs fizikai fölénye többet ért a Spurs sebességénél és kinti dobásánál, így az ohióak újabb fontos idegenbeli sikert húztak be, míg a SAS sorozatban ötödször is kikapott és tovább zuhan a tabellán.

Garland és Allen is kitett magáért. Mindkét oldalon remek meccset játszott az irányító, a Spursnél Dejounte Murray 30 ponttal, 14 lepattanóval és 8 gólpasszal mozgatta csapatát, vele a parketten +6-ban is voltak a texasiak, míg a Cavsnél Darius Garland 32 pontot, 8 gólpasszt és 4/8 triplát jegyzett – mindketten kulcsszerepet vállaltak és vezérként irányították övéiket. A Spursnél még a 18 pontos Keldon Johnsont és a 4/5 triplás Bryn Forbest érdemes kiemelni, clevelandi oldalon pedig a 17 ponttal és 16 lepattanóval záró Jarrett Allent, bár Evan Mobley és Lauri Markkanen is nagy mezőnymunkát végzett.

A Spurs legjobb dobói: Murray 30/3, Johnson 18/12, Forbes 15/12
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 32/12, Allen 17, Mobley 15

Memphis Grizzlies–Dallas Mavericks 85–112

Dallasi parádé. A Memphis a liga legjobb formában lévő csapataként, sorozatban tizenegy győzelem után, bár a back-to-back második felén lépett pályára, a szenzációsan játszó Dallas pedig ez utóbbit kihasználva megtörte ezt a nagy szériát. Jason Kidd alakulata a második félidőben lejátszotta a pályáról ellenfelét, a szoros első félidő során még párpontos hátrányban volt a gárda, a nagyszünetet követően azonban jött a fordulat és onnantól összesen 30 pontot engedélyeztek ellenfelüknek a texasiak. A 34–18-ra nyert harmadik negyed után a záró etapot sikerült egy 7–0-val kezdeni és hamar eldőlt, hogy itt már nem lesz újabb fordulat, a Mavericks szorításában megmoccanni is alig tudtak a hazai játékosok, így a Dallas nagyon impresszív győzelmet aratott. Luka Doncic 27 ponttal, 12 lepattanóval és 10 gólpasszal tripla-duplázott, a nagyszünet után egymaga 18 pontot szerzett 8/10 dobásból, de mellette például Jalen Brunson (15 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 5 labdaszerzés) is nagyon élt és összességében heten érték el náluk a tízpontos határt. Kristaps Porzingis távolléte továbbra sem látszik meg a gárdán, ezzel a sikerrel pedig kisebb lépéselőnybe kerültek a nyugati középmezőnnyel szemben.

Most nem volt elég erő a Memphisben. Ugyan Steven Adams visszatérhetett a hazaiaknál, de érezhető volt, hogy a keretből sokat kivett az előző esti, Minnesota elleni siker, illetve egyébként „itt volt már az ideje" annak, hogy kifogjanak egy gyenge napot – a második félidőben szinte semmit sem csináltak jól, borzasztóan dobtak, alig tudtak jó helyzetet kialakítani, teljességgel felőrölte őket a Dallas. Az ilyen fizikális védekezés ellen nagyon nagy szükség van a megfelelő energiára, ami most nem volt meg, és az sem segített, hogy Ja Morant ezúttal eladott nyolc labdát. A beugró edző, Darko Rajakovic a hajrára le is kapta a pályáról a kezdőit, felesleges lett volna őket erőltetni, egyértelmű volt, hogy elfogyott a levegőjük, így december 23-a óta először szenvedtek vereséget.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 19/3, Bane 16/3, Anderson 12/6
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27, Hardaway Jr. 16/9, Brunson 15, Chriss 15/3

Sacramento Kings–Houston Rockets 126–114

Megoldotta a Kings. Rosszul kezdték a meccset a hazaiak, hiszen az első negyedben rögtön kaptak 40 pontot és 11 egységnyi hátrányba kerültek, de sikerült rendezniük a soraikat és a folytatásban már sokkal jobban védekeztek – közben pedig elöl is felgyorsultak, így a nagyszünetben már ők vezettek öt ponttal. A harmadik negyedben előkerült egy érdekes szerkezet, amikor Alvin Gentry egyszerre öt hátvédet (Fox, Haliburton, Hield, Davis és Mitchell) tartott fent a pályán, mindenesetre sikerült túldobniuk ellenfelüket, majd 98–91-es vezetésük után egy 12–0-s futással el is döntötték a találkozót. Innentől a Rockets már csak kozmetikázni tudott, de a De'Aaron Fox betöréseire (27 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz), valamint a palánk közelében nagyon hatékony és erőszakos, idei legjobb meccsét hozó Marvin Bagley III (26 pont, 13 lepattanó) játékára építő Sacto megoldotta a feladatot, ez a két játékos kezelhetetlen problémát okozott a Rocketsnek. Mellettük a 19 pontos, 4/10 triplás Buddy Hield, valamint a 16–9–6-tal záró Harrison Barnes is említést érdemel, a Kings pedig ezzel a győzelemmel megelőzte a Portlandet a nyugati tizedik helyen.

Elöl a Rocketsben is volt potenciál. Támadásban a Houston is csinált szép dolgokat, Christian Wood különösen ficánkolt (26 pont, 8 lepattanó, 4/7 tripla alig 26 perc alatt), de a Tate, Porter Jr. páros 33 pontja, 17 lepattanója és 16 gólpassza is jól mutat, valamint a Gordon, Augustin páros 6/7 triplája is hozzátett. A remek kezdés után azonban az érvénytelen védekezésük miatt túldobta őket a Kings és a negyedik játékrészben igazán komoly veszélyt már nem jelentettek ellenfelükre – vissza-visszazárkóztak arra a határra, amelytől már ismét komolyan kellene őket venni, de mindig időben válaszolt a Sacto. Stephen Silas szerint a félpályás védekezés volt a kulcs, ott nem volt esélyük a hazaiak húzóembereivel szemben, holnap délután viszont ugyanitt megpróbálhatnak javítani.

A Kings legjobb dobói: Fox 27/6, Bagley III 26, Hield 19/12
A Rockets legjobb dobói: Wood 26/12, Tate 17/3, Gordon 16/12, Porter Jr. 16/3