Két Kevin közt – Szeli Mátyás publicisztikája

Boxing Day. Az angol kifejezés hallatán sokak egyből a futballra asszociálnak, miközben jóval régebbi hagyományról van szó.

A karácsonyi doboz (Christmas Box) eredettörténete nem teljesen tiszta, a Guardian cikke szerint egy középkori tradíció áll az elnevezés mögött, amely során a templomba járók perselyben gyűjtöttek pénzt a szegényeknek, ezt december 26-án, Szent István vértanú napján bontották ki. Magát a Boxing Day kifejezést a viktoriánus korban kezdték használni, ekkoriban vált szokássá, hogy a nagyobb háztartásokban az urak huszonhatodikán karácsonyi dobozokba csomagolt ételekkel, esetleg kisebb ajándékokkal engedték el cselédjeiket (akik természetesen huszonnegyedikén és huszonötödikén is dolgoztak) saját családjukhoz.

Szintén az ünnephez kapcsolódó, a 17. századra datálható hagyomány, hogy a karácsony napját (ez az Egyesült Királyságban december 25.) követő első hétköznapon az emberek megbecsülésük jeléül dobozban adtak apró ajándékokat a munkájukat jól végző kereskedőknek.

Mint minden ünnepnek, ennek is van egyfajta evolúciója, még ha ez nem feltétlenül előnyös, mostanra a karácsony utáni leárazások kezdete és a boltokban tapasztalható embertelen tülekedés is a Boxing Day szerves részét képezi az Egyesült Királyságban.

No meg persze a futball is.

A karácsonyi időszakban rendezett futballmérkőzéseknek természetesen nagyobb hagyományuk van, mint a leárazott mikrosütőkért folytatott elkeseredett kézitusának, az első december 26-i találkozót a Hallam FC és a Sheffield FC vívta még 1860-ban, a tradíció pedig az angol élvonal 1888-as első kiírásakor sem szakadt meg.

Tekintve, hogy feleségem angol-angol (sajnos nem tudom, ez pontosan mit jelent, de amikor azt mondom, angol, sokszor visszakérdeznek, hogy angol-angol?), a bacon, az ízesítés nélküli tea és a december eleji faállítás (ennek okaiba bele se menjünk, esetleg nézzenek utána a valóban létező Brit Karácsonyfa-termesztők Szövetségénél) mellett a karácsonyi meccsnézés is része itthon az ünnepeknek.

Vagy éppen Angliában, ha az ottani családdal karácsonyozunk.

Ott december 26-án teljesen természetes, hogy az ember pizsamában vagy melegítőben a kényelmes fotelben kreatívan újrahasznosított karácsonyi maradékokon csámcsogva nézi a meccseket a kandalló tüzénél. Ezt egy parádés délutáni alvással is meg lehetne fejelni, tudják, azzal a típussal, amikor az ember igazából alszik, de a tudata peremén még ott visszhangzanak a külső hangeffektek. Sajnos ez a szabadidős tevékenység rendszeresen csúnyán meghiúsul, miután a gyerekek általában ad hoc táncdalfesztivált rendeznek, vagy tapadókorongos céllövöldévé alakítják át a nappalit.

Egyébként sokáig karácsony napján is rendeztek mérkőzéseket az angol futballban, az 1957–1958-as idényig ezen a napon is rendszeresen játszottak a csapatok.

Itt megint érdemes hangsúlyozni, a britek karácsony napjának (Christmas Day) a huszonötödikét nevezik, aznap reggel adják át az ajándékokat, furcsa egybeesésként ez azon ritka alkalmak közé tartozik, amikor a gyerekek önszántukból hajnalban kelnek... Nálunk kőbe vésett szabály, addig senki sem bont ki semmit, amíg anyósom meg nem itta napi első teáját.

Szokások ide vagy oda, az idén hatalmas felháborodást váltott ki, hogy a Liverpool és az Arsenal december huszonnegyedikén este játszott volna Londonban, a Poolt irányító Jürgen Klopp úgy nyilatkozott (ez újabb szomorú tünete a modern futballnak), ha a mérkőzést közvetítő csatorna ezt akarja, a klub aligha tehet ellene. Az ötletet végül akkora ellenszenvvel fogadták, hogy a Sky mégis lemondott a tervről, és két nappal előbbre hozta a meccset.

Mivel ez az időszak külföldön is legfőképp a – nálunk ráadásul Angliában öt északi városban szétszórt – családoké, az nyilván nem kerülhetett szóba, hogy huszonhatodikán meccsre menjünk, de néhány éve megfordult a fejemben, hogy esetleg a sógornőméket meghívom a helyi Stockport County bajnokijára, amely épp a Boxing Dayen készült a Bradford Park Avenue elleni gigászi rangadóra. Amelyet amúgy végül nélkülünk, de 2100 néző előtt (a hatodosztályban...) rendeztek. Távolmaradásunknak egyébként nem az volt a fő oka, hogy a szélnek köszönhetően úgy verte az eső az ablakot, mint a Manchester City a Crystal Palace-t, hanem az, hogy a négy jegy több mint húszezer forintba került volna. Mivel az utazás és a karácsonyi ajándékok miatt a „büdzsémen" nagyobb lék tátongott, mint a Titanicon, végül elvetettem az ötletet.

Természetesen eljátszottam a gondolattal, itthon milyen fogadtatása lenne a karácsonyi futballnak, elvégre az elvi lehetősége megvan, miután az MLSZ infrastruktúra-szabályzata kimondja: „A játéktér alá olyan fűtési rendszert kell építeni, amely biztosítja, hogy a pálya mérkőzés lebonyolítására alkalmas legyen az MLSZ által meghatározott egész szezon valamennyi játéknapján."

Jó, rendben, annyira nem vettem komolyan ennek a lehetőségét, sőt még egy hurutos köhögésbe fulladó röhögőrohamot is el kellett nyomnom, hiszen eszembe jutottak azok a korábbi esetek, amikor néhol be sem kapcsolták a pályafűtést, mert túl drága...

A karácsonyi futball ötlete egyébként nem is feltétlenül a hideg vagy a bajnokság színvonala miatt abszurd elképzelés. Nem ezért nem utaznának mondjuk a debreceni szurkolók Szombathelyre (vagy fordítva) karácsony második napján, hanem mert hazánkban a karácsonyi futball kulturálisan nincs beágyazódva (azért a teremtornáknak nagy hazai hagyományuk volt ebben az időszakban), ilyenkor más élvez elsőbbséget, és ezzel nincs is semmi baj.

Arra persze Angliában – ahol az ünnepek alatt általában enyhébb az idő, mint itthon – is törekednek, hogy Boxing Dayen ne kelljen rengeteget utazniuk a vendégdrukkereknek, de ezt csak hellyel-közzel sikerül elérni a Premier League-ben. A Burnley-szurkolóknak az idén például csak a 45 kilométerre fekvő Manchesterbe kell átruccanniuk, ellenben a Swansea a 280 kilométerre lévő Liverpoolban játszik.

Nyilván sokan nézik a meccseket otthon vagy a helyi közösségi térben (kevésbé szofisztikáltan: pubban), és a televíziós közvetítéseknek hála Magyarországon is az angol futball nézésével tölthetjük el december huszonhatodikát. Ellenben amíg Angliában a család nem futballrajongó tagjai sem panaszkodtak emiatt, itthon talán nagyobb vitát válthat ki, hogy a két Kevin közül melyik legyen a képernyőn, a minden karácsonykor levetített Reszkessetek, betörők McCallisterje vagy a Manchester City De Bruynéja.

Persze azért angliai útjaink során észrevettem, feleségem nagybátyjának hallókészülékében mintha mindig akkor merülne le az elem, amikor a neje meccsnézés közben hozzá szól. De ez minden bizonnyal véletlen...

Az idén Magyarországon töltjük az ünnepeket, az angol rokonok sajnos nem jönnek, de még így is helyzeti előnyben vagyok. Hogy miért? Abban az egyébként nem túl valószínű esetben, ha huszonhatodikán meccset néznék, és feleségemnek (tudják, angol-angol!) ellenére lenne a program, majd elmondhatom neki, hogy csak a hagyományőrzés jegyében ülök le a televízió elé, és becsülje meg, amiért hatalmas áldozatot hozva tárt karokkal ölelem magamhoz szülőhazája kultúráját.