FFT: Anglia egyik legjobb klubjának a játékosa voltam – Kecbaja

Ízelítőként néhány részlet az FFT interjújából:

Mennyire játszott markáns szerepet a futball gyerekkorodban?
Csak ezzel foglalkoztam. Foci, foci foci. Kipróbálhattam volna a dzsúdót, a birkózást és a rögbit is, de nem igazán vonzottak ezek a sportok. Túl sok bennük a kontaktus.

Figyelted akkoriban az angol labdarúgást?
Nagyon zárt társadalomban éltünk, alig láthattuk más országok futballját. Emlékszem a Dinamo Tbiliszi Liverpool elleni BEK-mérkőzésére az 1979–80-as idényben. Tíz-tizenegy éves voltam. Az első mérkőzésen kettő egyre kikaptunk Angliában, utána viszont három nullra megvertük őket otthon. Közvetítette a tévé, és az egész ország a szemtanúja volt. Először láttam olyan futballistákat, mint Kenny Dalglish és Graeme Souness, nagyon izgalmas volt. Hihetetlen, de akkor legyőztük a Liverpoolt a BEK-ben.

Milyen volt, amikor Grúzia kivívta a függetlenségét?
Csodás. Új korszak kezdődött, nemcsak a mi, de azok életében is, akik korábban a Szovjetuniót alkották. Esélyt kaptunk, hogy úgy éljük az életünket, ahogyan ma is. Az 1992-es évben a ciprusi Anorthoszisz Famagusta játékosa lettél. Izgalmas volt, hogy ennyire messzire kerültél otthonról? Természetesen. Nagyon fiatal voltam még. Sosem juthattam volna ki, ha nem esik szét a Szovjetunió. Ebben az esetben az egész pályafutásomat Grúziában töltöttem volna, mert harmincnégy-harmincöt éves korodig nem mehettél el. Utána is jó, ha két esztendőt távol lehettél.

Nem kár, hogy a Newcastle United nem nyert semmilyen trófeát, amíg a játékosa voltál?
De, illett volna. A bajnokság mindig is kemény volt, mert a Manchester United és az Arsenal rendkívül erős volt akkoriban. Az FA-kupában azonban összejöhetett volna valami. Háromszor harcolhattunk abban az időszakban a Wembleyben, és minden alkalommal kikaptunk. Elveszítettük az 1998-as és az 1999-es finálét, 2000-ben pedig az elődöntőt. Szerintem ha túljutottunk volna a Chelsea-n, az Aston Villa már meglett volna. Ezt viszont már sohasem tudjuk meg.

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!